Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-08 / 8410. szám

Magyar Nemzet, 1993.febr.2.- elsősorban vidéken - a létfenntartáshoz szükséges javak egy részéi (vagy egészét) megtermelik. Más szóval a nyugdíjasok egy részének tényleges jövedelme magasabb, mint a társadalombiztosítási statisztikákban megjelenő összeg. A jövedelemstatisztikai vizsgálatokból kitűnik például, hogy 1992 márciusában a nyugdíj mellett dolgozók nettó jövedelme 17 246 Ft volt, vagyis magasabb, mint a munkaviszonyban állók személyes jövedelemátlaga (KSH-adatok alapján kimutatva).

A nyugdíjas réteg relatíve jobb pozícióit bizonyítja a létminimum alatt élő népesség összetételének vizsgálata is. A különböző létminimum-számítások egybevetése alapján azt mondhatjuk, hogy a teljes népesség 20-25 százalék körüli aránya van a létminimum alatt. Az országos átlagos belül az aktív keresőknél ez az arány 20 százalék körüli, a munkanélkülieknél 45 százalék, a gyesen, gyeden lévőknél 39 százalék, míg a nyugdíjasoknak 17 százaléka él a létminimum küszöbén, illetve az alatt. - -A nyugdíjasok viszonylag kisebb aránya is arra mutat - amit más vizsgálatok is megerősítenek hogy a létminimum alatti szint ■ alapvetően a gyermekszám függvénye. Nem igaz tehát az a gyakran hangoztatott - de tudományosan alá nem támasztható - megállapítás, miszerint a nyugdíjasok tömegei a létminimum alatt élnek, illetve, más megközelítésben, hogy a létminimum alatt élők túlnyomó többsége a nyugdíjasok közül kerül Jd.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy kisebbíteni kívánnám a nyugdíjas korú, nyugdíjból élő lakosság megélhetési gondjait, sokszor valóban nehéz helyzetéi. Azt kívántam kizárólag bebizonyítani, hogy a múlt súlyos öröksége ellenére - alacsony keresetek, alacsony nyugdíjak, elmaradt valorizálás - a jelenlegi kormányzat (elődjével ellentétben) lehetőségeit szinte meghaladó erőfeszítéseket tett a nyugdíjasok helyzetének javítására, a nyugdíjak vásárlóértékének emelésére.

Úgy vélem, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása. az elvi és finanszírozási kérdések újragondolása már nem várathat magára.

Negyven százalékunk létminimum alatt él- állítja a szövetség elnökhelyettese

(Munkatársunktól)

Az MDF-frakció felkérésére végzett felmérésről dr. Pirityi Ottót, a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetségének elnökhelyettesét kérdeztük.- Vigasztaló tudni azt, hogy a kormány gondoskodik rólunk. Igaz, közben nyugdíjunk reálértéke folyamatosan csökken. Valóban vannak közöttünk olyanok, akiknek anyagi helyzete jobb, mint a munkanélkülieknek. Olyan vélekedés soha nem alakult ki bennünk, hogy a társadalmi-gazdasági rendszerváltozás legnagyobb vesztesei mi volnánk. De az igaz, hogy a létminimum alatt élők többsége nyugdíjas.- A cikk szerint az állagnyugdíj 4 év alan 75 százalékkal emelkedett, de ennek nem kis része abból adódon, hogy alacsony nyugdíjú emberek meghaltak, és helyükbe új, magas nyugdíjúak léptek. Tehát egyszerű összetétel-változásról van szó. A cikkel ellentétben egyre kevesebben vagyunk, akik nyugdíj mellen is dolgozni tudnak, hiszen

lehetőségeink töredékükre zsugorodtak városon és falun egyaránt. A nyugdíjból élünk és semmi másból.- Nem tudni, honnan veszi az MDF- frakció felkérésére vizsgálatot végző szakember, hogy a nyugdíjasoknak csak 17 százaléka él létminimum körül, illetve az alatt. A legszolidabb számítások szerint is ez az arány eléri a 40 százalékot. Anól függ természetesen, hogy a létminimumot biztosító minimális jövedelemszükségletnél mit veszünk alapul és mit felejtünk ki. A legtöbb nyugdíjasnál a háztartási költségek a nyugdíj 60-70 százalékát elviszik.- Ami pedig külön elszomorít bennünket, hogy ebben az évben megint megrövidítenek bennünket, legalább 6 százalékkal fog csökkenni a nyugdíjasok átlagos vásárlóerje.

Elismerjük persze a kormány igyekezetét, jó szándékát. De ne akarjanak a hasunkba beszélni olyant, amit a napi tények nem igazolnak. . ,. ,