Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-08 / 8410. szám
Magyar Nemzet, 1993.febr.l. 34 Vállalkozók estélye az Operaházban A honvédség piacot kínál a gazdaságnak Göncz Árpád köztársaság! elnök, Für Lajos honvédelmi miniszter, Csépi Lajos, az Állami Vogyonügynökség ügyvezető igazgatója, Minarik György, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke és Palotás János független országgyűlési képviselő, a Vállalkozók Országos Szövetségének társelnöke adott találkozót egv másnak, illetve a hazai vállalkozói szektornak a Magyar Állami Operaházban szombaton. Immáron második alkalommal került sor ilyen rendezvényre, a «Vállalkozói szféra estérye* sorozat fő rendezvényére. A koreográfia azonos volt a nyolcrészes „országjáró” vállalkozói estély többi rendezvényével. A színpadon a kormányzat, a gazdasági közélet neves személyiségei adnak áttekintést aktuális társadalmi kérdésekről, s a színházi nézőtéren helyet foglaló üzletembereknek módjuk van párbeszédet folytatni a vendégekkel. Alkalmat kínálnak a rendezők arra is, hogy közvetlen ismeretséget alakítsanak ki egymással a vállalkozók a leendő gazdasági együttműködés reményében. A szombati operaházi „csúcsrendezvényt” Göncz Árpád köztársasági elnök részvétele és pohárköszöntője tette hangsúlyossá. Párhuzamok Az államfő sajátos párhuzamot vont a múlt heti portugáliai útja, a Liga Szakszervezet tanácskozásán tett látogatása tanulságai, illetve a szombati estély között. Az Atlanti-óceán partján fekvő országban arra biztatta vendéglátóit Göncz Árpád, hogy hosszú távon legyenek önzők, azaz szerezzenek piacot hazánkban, illetve engedjék ugyanezt nekünk Portugáliában. Hiszen ha együtt gondoskodunk a növekedésről, akkor mire Magyarország rendes tagja lehet az .Európai Közösségnek, nem egy tortát kell majd kisebb szeletekre vágni, hanem egy nagyobb tortát fogyaszthatunk. A munkavállalók szerveződései - utalt a Ligára az államfő -, továbbá munkaadók ugyanígy hosszú távú önzésre biztathalók: együtt, érdekeiket képviselve és összehangolva tudnak többet létrehozni, s természetesen elosztani. Az országban milliónyi család dolgozta ki magának a túlélés stratégiáját, tudják, ha esik az eső, be kell állni az eresz all A vállalkozók azonban képesek egyrészt arra, hogy kilépjenek az eresz alól - azaz ne csak védekezzenek -, másrészt az épületet, s rajta az ereszt is el tudják készíteni: ezáltal válnak a gazdaság növekedésének fő felelőseivé. Privatizációs mérleg Göncz Árpád pohárköszöntője élőn a vállalkozói ankét részvevőit dr. Kovács István, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke köszöntötte, jelezve, hogy milyen fejlődési utat tett meg a magángazdaság az elmúlt évtizedben, s kitérve rá, hogy a VOSZ alapvető törekvése az elkövetkezendőkben az ország egész területén kialakítani a hatékony érdekérvényesítő szervezeteket. A rendezvénysorozat fő szponzorcégeinek bemutatkozása után Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója adott számot a privatizáció érdekében hozott újabb intézkedésekről. A mérleg sajátos képet mutat, eddig mintegy tízezer tranzakcióra került sor, közülük az előprivatizációs döntéseket is beleértve 9 ezer esetben magyar vállalkozó vált tulajdonossá. Ugyanakkor a közepes és nagy cégek döntő többségét külföldiek vették meg, csak a legutóbbi időben tapasztalható változás, olyan, mint amilyen a Centrumra benyújtott üzleti ajánlat. A szerény mértékű hazai magántőke, a hiányos információ, az eladásra kínált állami vagyon mérete, jellege volt eddig a fő akadály abban, hogy a magyar üzleti körök a privatizációból a lehetségesnél kisebb arányban vettek részt. Az új privatizációs stratégia ezen a helyzeten változtat. Mód lesz a nagy gazdasági egységek dencentraliiáit értékesítésére, az információ pedig mind a sajtó, mind a különböző szervezetek révén kötetlenül is eljut a vállalkozókhoz. Az egzisztenciahitel í* az utóbbi időben lényegesen jobb kon..»díciókkal vehető igénybe, s - egy kér-í 'désre válaszolva Csépi Lajos kijelen- ''.’tette - a 25 százalék saját tőkerész sem uszükségszerű teljes egészében, hiszen amennyiben a pályázatokon a kiírt összegnél csak alacsonyabb értékről szólnak a vételi ajánlatok, az ÁVÜ hajlandóságot mutat az árcsökkentésre. Azaz az alacsonyabb végösszeg a vásárlás saját tőkerészét is mérsékli. A honvédelmi miniszter piacot igén előadásában a magyar vállalkozóknak. Mint elmondta, a vállalkozás és a nemzeti biztonság egymást feltételezi, hiszen ahol a fegyverek hangja szól, ott nemcsak a múzsák hallgatnak, hanem vállalkozni sem lehet. Egy ország belső stabilitását a gazdaság színvonala, fejlődési dinamikája meghatározó mértékben befolyásolja: hazánkban mindinkább a működőképes magángazdaságra hárul ez a felelősség. Für Lajos kifejtette: a honvédség az utóbbi időkben hatalmas belső változáson ment keresztül, s minden tekintetben képes az ország szuverenitásának biztosítására. Kisebb konfliktusok elhárítására alkalmas alakulatokat szerveztek, az első ilyen honvédelmi dandár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében már fel is állt. A további modernizálás alapvetően gazdasági hátterű tevékenység is a hadseregnél. Arra törekszenek, hogy a haditechnika modernizálását, az elhasználódott fegyverek pótlását három piacról - csökkenő mértékben Keletről, a nyugati országokból és amilyen arányban csak lehet, belföldről - oldják meg. Az ellátást számos területen a polgári szférából akarja megoldani a honvédség. Létezik olyan ország a világban, amelyik költségvetésének harmadát viszi vissza a gazdaságba. Augusztusra hazánkban is elkészül a haditechnikai részletes fejlesztési program, mely 2010-ig felvázolja a teendőket. Ennél a tervezőmunkánál alapvetően vizsgálat tárgya a magyar ipar és az egész gazdaság, ugyanis az a cél, hogy a hadsereg ne önellátásra rendezkedjen be, mint eddig, hanem vásárlóként lépjen fel. Igény ajogstahilitásra A APEH elnöke ezúttal nem szólt külön a legfontosabb adópolitikai parlamenti és kormányzati döntésekről, inkább egyfajta nyitottságról beszélt, együttműködési készségről, bizalomról. Palotás János országgyűlési képviselő a jogszabályok stabilitásának igényét taglalta, mondván, •anélkül nem lehet az üzleti életben hosszú távra tervezni. A gazdasági jogalkotás szemléleti hibáit külön is kiemelte: általában vállalkozásbarát indoklást kap valamennyi törvény, mégis kicseng a paragrafusokból a: ellenkezője, de legfőképp a bizalmatlanság. (gergely)
