Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-08 / 8410. szám
Magyar Nemzet, 1993.febr.3. 35 Két és fél milliárd forintot tesz ki egyes felmérések szerint a lakosság közüzemidíj-hátraléka. A mintegy 200-250 ezer adós többsége a nagyvárosokban és főként a fővárosban lakik. A budapesti díjhátralékosok több mint hatvan százaléka lakótelepi lakásban él. Mezei György szociológussal a hátraléktömeg kialakulásának társadalmi okairól beszélgettünk. Lakner Zoltán kormánybiztost pedig arról kérdéztük, milyen segítséget nyújt a kormány a kérdés megoldásához. A díjhátralék felhalmozódásának egyik fontos oka, hogy az elmúlt években drasztikusan nőtt a lakásfenntartás költsége - mondja a szociológus. Ma már a jövedelmük 21-22 százalékát villanyszámlára, lakbérre költik a létminimum alatt élő családok. Ennek eEenére a kikapcsolt órák nem a hagyományos szegényrétegnél a leggyakoribbak. Ha valamilyen okból megrendült a család gazdálkodása, akkor a hiányokat legkönnyebben a rezsi visszatartásával fedik be. Ti- , pikus példa, hogy a társadalombizto- í sítás késése miatt nem tudnak fizetni, vagy a megrokkant családfenntartónak nem is volt biztosítása, mert évek óta feketemunkából éltek. Bár a hátralékosok száma folyamatosan emelkedik, nem beszélhetünk polgári engedetlenségi mozgalomról - állítja Mezei György. Ezt mutatja az is, hogy elsősorban az önkormányzati lakótelepi lakásban élők nem fizetnek. Nincs polgári engedetlenségi mozgalom -Több milliárd a közüzemidíj-hátralék összege A fő ok: a panelekben sem a fűtést, sem a meleg vizet, sem a vizet nem lehet elzárni, mert ezzel a többi lakót hozzák lehetetlen helyzetbe. Egyedül a villanyt lehet kikapcsolni, ezért nagyon hamar kialakult egy olyan szegénystratégia, hogy a lakbér mellett a villanyszámlát rendszeresen fizetni kell, és akkor semmi baj nem történhet. Azok, akik már a villanyszámlát sem tudják vagy akarják kifizetni, gyakran a szomszédtól vesznek áramot egy hosszabbítón keresztül. A Gázművek azért nem szereli le a gázórákat, hogy megakadályozza az így szabaddá váló csövön keresztüli, robbanásveszélyes „gázlopást”. Mezei György szerint a tradicionális szegényrétegek már régen elhagyták a lakótelepeket, „ledarabolták” a nagyobb lakásokat, félszobánként kisebbre cserélgetve felélték a különbözetet. A szociológus megdöbbentő tapasztalata volt, hogy a legszegényebbek a legdrágábbra, villan)fűtésre álltak át, amikor elfogyott a tüzelőtartalékuk. „Polgári ésszel” mindez nehezen felfogható, ez jellegzetes szegényeljárás: nem távlatokban, hanem szituációkban gondolkodnak: most hideg van, most fázom, most nem akarok meghalni, a villanyszámlát majd csak kifizetjük valahogy - meséli Mezei. Azután persze nem tudják kifizetni. Lakner Zoltán kormánybiztos szerint sincs polgári engedetlenségi mozgalom, bár úgy látja, vannak olyan politikai erők, amelyek erre bátorítanak. A kormánybiztos a Díjbeszedő Vállalat statisztikáját Idézve úgy véli, az adósok harmadánál nem szociális oka van a késedelemnek. A Népjóléti Minisztérium álláspontja szerint még nem vált kezelhetetlenné a díjhátralékügy. A február végén életbe lépő szociális törvény több megoldási lehetőséget is tartalmaz. Hatmilliárd forintot fordíthatnak összességében az önkormányzatok lakásfenntartási támogatásokra (emlékeztetőül: a díjhátralék összege 2,5 milliárd forint), amelyből a válsághelyzetbe kerülő családokat segíthetik. Az átmeneti segély eddigi három-négymilliárd forintja helyett hatmilliárd forint áll idén az önkormányzatok rendelkezésére, ennek terhére is lehet díjhátralék-támogatást adni. Emellett a Szociális Válságkezelő Programok Irodája 14 településen kezdett kísérletbe a hátralékok csökkentése érdekében. A legbiztatóbbak az eredmények Ózdon, ahol nyár eleje óta sikerült megállítani az elmaradt befizetések összegének addig dinamikus emelkedését. Jelenleg a főváros VIII. kerületével folynak tárgyalások egy úgynevezett közüzemi alap létrehozásáról, amelybe a programiroda nyolcmillió forintot helyezne el. Lakner Zoltán szerint a legnagyobb gondot a helyes középút megtalálása okozza: úgy kell segíteniük a rászorulókon, hogy az a - twg> nehézségek árán is - fegyelmezetten fizetők szociális érzékét és díjfizetési fegyelmét ne befolyásolja károsan. Ezért nem a tanozások elengedésével segítenek, hanem egy részének törlesztését vállalják át. A rászorulónak magának is részt kell vállalnia a terhekből. A segítség arra az átmeneti időre szól, amíg a családnak sikerül gazdaságilag talpra állnia. A kormánybiztos elmondta, hogy a díjhátralékok felhalmozódása nem jellegzetes magyar jelenség, arányaiban sem nagyobb nálunk, mint Nyugat-Európában. Az azonban kétségtelen, hogy a körülmények is segítették a hátralék növekedését, mivel a szovjet típusú lakótelepeken a szankciók lehetősége nagyon kicsi. (élő)
