Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-08 / 8410. szám

Pesti Hírlap, 1993.febr.3.

26

VESZÉLYBEN A MAGYARSÁG

Közös megoldást keresve

__________t.ll__________

Február 1—2.-án először tartotta meg közös tanácskozását a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Reformátusok Világszövetsége Budakeszin.

Az ülésen a két szervezet Kárpát-medencében flő mintegy 50 képviselője vett részt

tanácskozáson feltérképeztük a kommunizmus után megmaradt egyházak állapotát, valamint azt hogy ezekben az egyházakban a magyarság hogyan flte túl az elmúlt negyven esztendőt. Mert a templomok voltok azok, amelyekben a diktatúra alatt a magyar nyelv megmaradhatott. Persze arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen helyzetben vannak a reformátusok" — mondotta a tájékoztatón Csoári Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Mint tegnap kiderült, a konferencia egyben felkészülés volt az 1996-os Világkiállításra és a világ magyarságának a negyedik találkozójára is. A fő kérdés persze az volt, hogy milyen lelki és szellemi állapotban van a izé ti zó tatásban élő magyarság, hogyan lehetne egységet, és valami olyan megújulást elindítani közöttük éppen a templomok és iskolák környékéről, amilyen a XVI. században is volt Magyarországon. Tőké, László királyhágómell éki református püspök beszédében kiemelte, hogy ugyan nem gyilkolják még a határokon kívül élő magyarokat, sőt, az sem biztos, hogy gyilkolni fogják, de számukra egymást érik a megszorító intézkedések, a hátrányos helyzetbe hozó törvények.

3. oldal

föl ytatfa az 1. oldalról

»A magyarság léte veszélyben van” — figyelmeztetett felszólalásában Button János is, a Magyar Reformátusok Világszövetsége elnöke. Az elnök elmondta még, hogy a tanácskozáson nem csak az erdélyi, de a kárpátaljai és egyéb gyülekezetek is szóba kerültek. Mint kiderült, a Budakeszi emléktemplom építésének terve sem esett kútba. A Magyarok Világszövetségének pártfogásán kívül a nagyközség lakossága is támogatásáról biztosította a Magyarországi Református Egyházat.

Márkus Mihályt, a Magyar Református Világszövetség főtitkárát a találkozó filozófiai vonatkozásairól kérdeztem.

— Mú tehet a Magyar Református Világszövetség, egyáltalán akar-e tenni valamit azért, hogy a magyar emberek filozófiát találjanak maguknak?

— Egyházainknak csak másodlagos feladata, hogy valamilyen filozófiát nyújtsanak az embereknek. Inkább az a feladata, hogy evangéliumot adjon. F.zért a mostani találkozón nemigen tanácskozunk arról, mivel kellene a filozófiai vákuumot betölteni.

Csiha Kálmán kolozsvári püspök a következőképp vélekedett a református egyház filozófianyújtó szerepéről:

— Nem mindegy, hogy milyen filozófiai alapról tárgyaltunk. Ezt egyképpen szeretném szemléltetni. Az egyik geológus ismerősömtől kaptam egy fadarabot. De mikor a kezembe vettem, nagyon súlyos volt, és kiderült, hogy ez a fadarab opálosodott, ffldrágakővé változott. Egész magyarságunk mindenütt kisebbségben van. Nagyon kevesen vagyunk, sokszor gondolatilag is. F.zért két út áll előttünk: vagy elkorhadunk, vagy drágakővé változunk. Ez utóbbihoz azonban megújhodott lélek és belső erő kell.