Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-08 / 8410. szám

Magyar Hírlap, 1993.febr.3.16

következtetésre juthatott, hogy „nem lehet megbüntetni a kommunista rendszer bűnöseit”. „Az Alkotmánybíróság nem azt állítja — nyilatkozta lapunknak tavaly május végén az elévülésről rendezett konferencián dr. Szabó András —, hogy ami történt, az ne merítené ki a bűncselekmény fogalmát, sót éppen ellenkezőleg: számos bűncselekmény történt, ám a hatályos jog szabályai szerint ezekért a bűncselek' ményekért ma már nem lehet büntetni, mert elévültek. És a jogállamiság követelménye szerint nem lehet most, az elévülés bekövetkezte után egy olyan törvényt hozni, amely felébreszti a büntetőjogi felelősséget. Hol van ebben az igazságtalanság? Hol van ebben az erkölcstelenség?" — védte az alkotmánybírósági határozatot dr. Szabó András.

Békési Imre büntetőjog-professzor ekkor hasonló álláspontot képviselt. Göncz Árpád köztársasági elnök elképzelését pártolta, miszerint egy parlamenti bizottságra kell bízni a tényfeltárást — bár egy ilyen vizsgálóbizottságnak nincsenek meg azok a jogosítványai, amelyek kikényszeríthetővé tennék a tanúkihallgatást. Nevezzék meg a bűnösöket, büntetőjogi következmények nélkül — javasolta a büntetőjog professzora.

Az elévülés, el nem évülés kérdésében komoly jogtudományi vita bontakozott ki. s többségbe került az az álláspont, hogy az el nem évülés visszamenőleges hatállyal nem állapítható meg. Az igazságtétel szorgalmazói az alkotmányosság követelményeinek megfelelni kívánó újabb tervezeteket dolgoztak ki, ezekről kell majd döntenie a parlamentnek a közeljövőben.

Az igazságügyi minisztérium álláspontja szerint a jelenleg hatályos törvények lehetőséget nyújtanak az 1956- os bűnösök felelősségre vonására, össze kell gyűjteni a jogszabályokat, és az alkotmány elvei szerint kell értelmezni azok tartalmát. Nincsen szükség tehát újabb jogszabályra, csupán a jelenleg hatályos törvényeket kell helyesen értelmezni. Gáspár Miklós (KDNP) abból indult ki, hogy 1956- ban Magyarországon háborús állapot volt, ennek tükrében szükséges alkalmazni a jogszabályokat. Igaz, az ügyészség megtagadta a mosonmagyaróvári sortüzet elrendelő katonatiszt elleni nyomozást elévülésre hivatkozva, ám 8 a háborús helyzet megítélése további vitára adhat okot. Zétényi Zsolt lényegében a büntetőeljárási törvényt kívánja módosítani. Ennek értelmében az elévülésről ne az ügyészség, hanem a bíróság döntsön. Az elévült bűncselekmények felelőseire viszont, a bűncselekmény megállapítása mellett, ne szabjon ki végrehajtható büntetést.

• Stépán Balázs