Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-08 / 8410. szám
Magyar Hírlap, 1993.febr.3. Vince felhívta Gadó György figyelmét arra, hogy túllépte a rendelkezésére álló időt, a képviselő a hangosítás kikapcsolása után is folytatta felszólalását. Boross Péter válaszában egyebek mellett hangsúlyozta, a rendőrség figyelemmel kíséri Györkös István tevékenységét, a lelátóról érkező bekiabálásokkal pedig elsősorban a rendezőknek, s nem a rendőröknek kell foglalkozniuk. Az eset után lapunkat megkereste Tamás Gáspár Miklós szabaddemokrata képviselő, aki arról tájékoztatott, hogy több frakciótársával együtt nem érten egyet Gadó felszólalásának hangnemével. A képviselők ezek után Györgyi Kálmán legfőbb ügyésznek Mózs József (KDNP) kérdésére adón válaszából megtudhatták, hogy a sajtóban megjelenő ,/nocskolódásokkal" szemben a bírósági fellépés lehetőségei meglehetősen szűkösek, a sajtó önszabályozása alakíthatja ki a sajtóetika normáit. Pesti Ferenc (MDF) azt kifogásolta Szabó Tamás tárca nélküli miniszternek feltett í kérdésében, hogy eddig nem történtek lépések a gyógyszertárak privatizációja érdekében. Hatvani Zoltán (SZDSZ) interpellációjában azt állította, hogy a kormány nem nyújt kellő támogatást az elmaradott térségek munkahelyteremtő vállalkozásainak. Kupa Mihály pénzügyminiszter válaszát a képviselő nem fogadta el, a T. Ház viszont egyetértett azzal. Páris András (SZDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balaton partjának közvetlen közelében veszélyes hulladékot szállító járművek közlekednek. Siklós Csaba közlekedési miniszter válaszában kifejtette: a veszélyes hulladékot szállító járművek nem használhatják a 7-es és a 71-es utal, főidényben egyéb szigorítások is érvénybe lépnek. A rendelkezések betartatása egyébként a rendőrség és a közlekedés-felügyelet feladata. Késő délután a parlament elfogadta a családipótlékról szóló törvényjavaslatot Ez utóbbi arról rendelkezik, hogy a családipótlék összege 1993. január elsejétől gyermekenként 150 forinttal emelkedik. Ugyancsak délután 142 szavazattal, hét ellenében, 86 tartózkodás mellett elfogadta az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt. A határozathozatal előtt Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter vitazárójában a dokumentumot olyan kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a magyar mezőgazdaság szempontjából, mint amilyen a kárpótlásról és a szövetkezeti átalakulásról szóló törvény. Az agrárpiaci rendtartás irányítja és szabályozza a következő évek folyamatait, és új szervezetek létrehozásával korszerű szabályozást tesz lehetővé. Ilyen új szervezetnek nevezte a miniszter a terméktanácsokat, amelyek igen széles jogosítványokkal rendelkeznek. Ezt követően Gergátz Elemér válaszolt néhány, a plenáris ülésen és a bizottsági tanácskozások során felvetett kérdésre. Tagadta, hogy az érdekvédelmi szervezetek kisebb szerepet kaptak volna az előkészítésben. Az újabb hivatalokkal kapcsolatban a miniszter rámutatott: a tárca semmilyen pótlólagos költségvetési támogatást nem igényel. A rendtartás tervezetében megfogalmazott szempontok szerint létrejövő terméktanácsok köztestületi szervezetekként működhetnek. így a köztestületekről szóló jogszabály megszületésekor zökkenőmentesen alakulhatnak át, az új törvény rendelkezései szerint. A törvény — figyelemmel a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és er: dészeti termékek termelési, értékesítési, feldolgozási és fogyasztási sajátosságaira — a piacgazdaság jogi kereteinek kiépítését, a szabályozott agrárpiac megteremtését, valamint az európai gazdasági együttműködési rendszerhez való csatlakozást segítheti elő. Hatálya a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, erdészeti termékekre terjed ki, ideértve a biotermé- I keket is. A törvény keretjellegű, rögzíti a kialakítandó szabályozás intézményrendszerét és eszközrendszerét, a piaci beavatkozás módjait és lehetőségeit. A jogszabály meghatározza a közvetlen és közvetett módon szabályozott agrárpiac, a termékpálya, a ! kvóta, a garantált ár, az irányár, a küszöbár, a piaci beavatkozás és a piaci zavar fogalmái. Értelmezi továbbá a lefölözés, illetve a szezonév törvényi fogalmát, és rendelkezik a belső piac védelméről is. A rendtartás működésének szervezése a miniszter, illetve az általa létrehozott Agrárrendtartási Hivatal feladata lesz. A törvény kihirdetésekor lép érvénybe. •Sz.Sz Az MSZP kevesli a nyugdíjemelést — A kormány javaslatai következtében a nyugdíjasok reális létfeltételei sokkal rosszabbak lesznek 1993-ban — állapította meg Kovács Pál az MSZP-frakció tegnapi parlamenti sajtótájékoztatóján. A szocialista képviselő úgy vélekedett, hogy a nyugdíjemelés és a társadalombiztosítási törvény módosítása az év elejének legjelentősebb döntései, amelyek érintik az egész társadalmat. A parlament érvényben lévő döntése értelmében minden év márciusában és szeptemberében emelni kellene a nyugdijakat a nettó átlagkeresetek növekedésének arányában. Ehelyett a kormány máris rossz irányban akar módosítani. Törekvései nem a várható 16 százalékos nettó keresetnövekedés arányában, hanem jóval kevésbé emelnék a nyugdíjakat. Az új nyugdíj-megállapítások egyre kiaebb mértékben nőnek, ezért az újonnan nyugdíjba menők reálkeresete jelentősen romlik Az MSZP alapján azt javasolja, hogy az emelésről szóló országgyűlési határozatban több módosítás történjen. A szocialista elképzelések értelmében meg kellene maradni a törvény által meghatározott emelési mértéknél, és az MSZP azt is sürgeti, hogy idén is legyen úgynevezett nyugdíjkorrekció. Csehák Judit képviselő asszony a társadalombiztosításról szóló törvénymódosításával kapcsolatban elmondta, hogy a szakértő felügyelőbizottságok sem támogatják a kormány elképzeléseit. A kabinet csak arra adna felhatalmazást, hogy a társadalombiztosítás hiteleket vegyen fel, és ezzel párhuzamosan elengednék a tb-tartozásokaL Egy ilyen felhatalmazás nem tudni, hova vezet — vélte Csehák Judit. . .........................Wiwn, — *i ■ -Sz.P.
