Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-08 / 8410. szám
Egyetértés az alapelvckben Létkérdések: vita a magyar külpolitikáról A külpolitika alapelveiben egyetértés van a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt között, ám ez nem jelenti azt, hogy a konkrét lépésekben mindig és mindent helyeselne az SZDSZ - hangsúlyozta Jeszenszky Géza külügyminiszter és Szent-Iványi István a parlament külügyi bizottságának SZDSZ-es titkára a ma este sugárzandó Létkérdések cimű tévéműsor felvételén Kecskeméten. Az MDF láthatóan szervezett közönséget vonultatott fel, ezzel együtt a két politikus nyiltszlni vitája nyugodt keretek között maradt. Szent-Iványi István fenntartotta azt a véleményt, hogy a Szerbia területén élő magyarok számára ártalmas lehetett volna a Kalasnyikov-ügy - amely, mint mondotta, a fair play szabályai szerint zárult le a parlamentben. Jeszenszky Géza szerint az ellenzék felült Belgrád propagandájának, hogy tudniillik a magyar kormány fegyverezte volna föl Horvátországot, holott más országok jóval nagyobb tételeket szállítottak Zágrábnak. A magyar politika kiegyensúlyozott - állította mindkét politikus. (Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) Horn Gyulának az Ausztria, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia együttműködésére tett friss javaslatára utaló kérdésre a külügyminiszter kérdéssel felelt: „Visegrádot váltsuk föl valamilyen Bécs-központú restaurált Habsburgmonarchiával, az élén Habsburg Ottóval?" Szent-Iványi István is úgy vélte, hogy van már elég együttműködési keret, ezeket kellene tartalommal kitölteni. Egy esetleges külföldi agresszió esetén Magyarországnak eleve garanciát jelentene az ENSZ-alapokmány, provokálatlan támadására az „ENSZ-nek kutya kötelessége lenne segíteni” - mondta a külügyminiszter, amihez Szent- Iványi hozzáfűzte: abból indulunk ki, hogy az országot senki sem fenyegeti a létében. A magyar román alapszerződéssel kapcsolatban az SZDSZ, véleménye az, hogy ki kellene jelentenie: a két országnak nincsenek egymással szemben területi követelései. Ez többet és mást jelentene, mintha egyoldalúan Budapest mondaná ezt csupán ki - az ugyanis sugallhatná azt, hogy a múltban voltak magyar követelések. „Egyébként pedig Magyarországnak igen nagy gondot okozna, ha Iliescu román elnök átadná Erdélyt” - szögezte le Szent-Iványi, amire Jeszenszky megjegyezte, hogy az efféle vitákat szerencsésebb lenne a külügyi bizottságban lefolytatni. A nyilvános vita után alkalmunk nyílt kérdéseket föltenni Jeszenszky Géza külügyminiszternek.- A múl! heti sznkórtfíi tárgynlásnk nyomán rlórcluilndl-c a mngyar-román alnpszrrzüclcs (leve?- Feltétlenül. Fontosnak tartom. hogy a román fél végre tárgyalási készségét hangsúlyozza. A szerződés ugyanakkor csak egy része a kapcsolatainknak; ennek a találkozónak a célja külpolitikai konzultáció volt, ám messze túlment egy folyamatban lévő szerződés tárgyalásán. Az alapdolog az, hogy- pontosan a tárgyalások idején- Melescanu külügyminiszter találkozott az RMDSZ újonnan megválasztott elnökével. Ezt mi melegen üdvözöljük, és azt fogjuk igazán értékelni, ha az itt elhangzott reális és megvalósítható RMDSZ-javaslatokat a román fél mielőbb megvalósítja. Ez nagyobb lökést fog adni a szerződésnek is, mint még egy forduló.- Segitenó-e Magyarország a boszniai lógtórz.árlntnt, ha mcgszll- Irlnr c krrdóshen a Biztonsági Tanács döntése?- Akkor fogjuk mérlegelni teendőinket, ha ez a kérdés ténylegesen napirendre kerül. mert csak akkor láthatjuk, hogy ez mit jelent a számunkra, s hogy egyáltalán jelent-e a jelen helyzettől eltérőt.- Kell-e aggódni n mngyar-orosz alnpszerzödrs moszkvai ratifikálásának elhúzódása miatt?- Egyáltalán nem dramatizálnám ezt a kérdést. Mi nagyra értékeltük, hogy Jelcin elnök fogékony volt arra a magyar javaslatra, hogy az alapszerződésben el kellene ítélni az 1956-os beavatkozást. Nyilván vannak olyan orosz erők, amelyek vagy nem ítélik ezt el, vagy úgy gondolják, hogy a mai Oroszországnak semmi köze az egykori Szovjetunióhoz. Valójában Jelcin elnök magyarországi látogatása, itt elhangzott szavai érnek annyit, mint egy szerződés. Nem azt mondom, hogy arra nincs szükség, de én igazán fontosnak a két ország gyakorlati együttműködését tartom Hullni József Népszabadság, 1993.febr.1.
