Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-08 / 8410. szám
Magyar Fórum, 1993.jan.28. 09 K ül p ol i ti ka i s zárnád ás " , ,. Irta Kelemen András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára n1 Külpolitikánkban fontos a területi-szomszédsági kapcsolatok szerepe. Régióbeli külpolitikánk célja kihasználni az egymással hagyományos történelmi, politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatban álló országokkal való intézményes együttműködés előnyeit. Ilyen a Visegrádi Hármak csoportja. Ennek a lényege az európai integrációval összefüggő tevékenységeink egyeztetése, a kereskedelmi korlátok kölcsönös feloldásával. Igen jelentős lépés volt tehát a néggyé alakuló visegrádi országcsoport közötti szabadkereskedelmi szer-l^ ződés megkötése a múlt év végén. A másik együttműködési forma a szomszédsággal a Közép-európai Kezdeményezés, mely különböző szakaszokon (Pentagonálé, Hexagonálé stb.) és a délszláv államalakulásokon keresztül végül is az Alpok, az Adria és a Dunántúl térségi együttműködését hozza létre s tartja fenn. Ennek a külügyminiszteri találkozója mondta ki elsőnek a nemzetközi szervezetek közül 1991. november 30-án Velencében, hogy a jugoszláviai háború kirobbantásáért felelős vezetők nem fogadhatók el a nemzetközi politika porondján, és a JSZK tagságát fel is függesztette. Az utóbbi időben pedig a legfontosabb lépés, hogy felújítottuk a kisebbségi munkacsoport tevékenységét. Számunkra elsősorban távlatilag fontos az 1992. január 23-án Nyíregyházán kezdeményezett „Kárpátok —Tisza Gazdasági Munkaközösség" s a belőle kinövő „Kárpáti Eurorégió". A terv Ukrajna, Lengyelország, a cseh és a szlovák térség, Magyarország és Románia szomszédos területeinek fejlesztésében való együttműködését célozza. (Sajnos, Románia ebben kezdettől vonakodik részt venni.) Biztonsági garancia Külön kell szólnunk Magyarország biztonságpolitikájáról. A Varsói Szerződés megszűnésével átalakult a térség biztonsági és katonai szerkezete. Ezzel átmenetileg erősödött biztonsága is, hiszen már nem fenyegeti a nagyhatalmakkal történő összecsapásban való azonnali részvételi kötelezettsége. Ugyanakkor új feszültségek és válságok jelentkeztek. Korábban a népi és társadalmi „robbanóanyagot” a Szovjetunió katonai ereje lefojtotta. Most az ilyen jellegű fegyveres beavatkozások veszélye megszűnt, azonban a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásával súlyos ellentétek kerültek felszínre. Közben kialakulnak olyan politikai felügyelet nélküli hadseregek, amelyek akár tömegpusztító fegyverekkel is rendelkezhetnek, valamint olyan félkatonai szervezetek, amelyek szintén végeláthatatlan és kilátástalan háborút képesek vívni egymással a védtelen lakosság számlájára. E körülmények között Magyarországnak hármas feladata van. Reagálnia kell a bekövetkező politikai változásokra, ki kell alakítani elképzeléseit a fejlődés irányaira, és válaszolnia kell a kihívásokra. Mindezt abban a szellemben, hogy a szomszédság számára a térséget szilárdító erőként jelenjék meg. Ennek érdekében szorgalmaznia kell az európai hagyományos fegyveres erők csökkentéséről készüli megállapodás végrehajtását, hogy a fegyverzetek korlátozásában minden ország eljusson az elegendő védelmi képesség szintjéig. A NATO-t, az EK-t, az ET-t tekintve az európai biztonság tartóoszlopainak, egységes európai biztonsági rendszer létrehozása felé kell törekednünk. Ha védelmi, biztonságpolitikai garancia a NATO-nál nem érhető még el, akkor legalább kötelezettségvállalások megszerzését kíséreljük meg. Ez a bizalom előfeltétele annak, hogy a kellő biztosítékok megszülethessenek. Az amerikai csapatok európai jelenléte mintegy az európai biztonsági rendszer „alkatrésze". Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a változó helyzetben a katonai tényezők elsődlegessége nagy mértékben csökkent. Politikai, gazdasági, környezetvédelmi, emberi jogok és kisebbségi szempontok kerültek előtérbe, mint a biztonságpolitika fontos pillérei. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, az EBEÉ az egyik fontos eleme és eszköze Magyarország biztonságpolitikájának. Ennek alapköve az 1990. novemberi Párizsi Charta az Új Európáért. Saját szemléletünkkel teljes mértékben egyezik az EBEÉ megbízatásának kibővítése az úgynevezett emberi jogi területtel, mely szerint az emberi jogi sérelem az átfogó biztonság fontos részeleme. A jogsértés - .emzetközl ügy Ez a magyarok részéről kezdettől képviselt gondolat segített kialakítani azt a közfelfogást, mely szerint a jogsértés ezen a területen nem tekinthető csupán belügynek, hanem nemzetközi kérdéssé válik, hiszen nemzetközi veszélyeket hordoz magában. Az EBEÉ utótalálkozója 1992-ben megteremtette a Biztonsági Együttműködési Fórumot, megalkotta a nemzeti kisebbségi főbiztos intézményét, végképp elismerve ezzel, hogy a kisebbségi kérdés egyúttal biztonsági kérdés. Kialakította a Gazdasági Fórumot, megerősítette az EBEÉ intézményeit, és szorgalmazta békefenntartó képességének megteremtését. Utalok az EBEÉ tartós megbízatású küldöttségére a -Vajdaságban, Koszovóban és a Szandzsákban, valamint ezzel kapcsolatban az EK-megfigyelök és az ENSZ szankciós küldöttségeinek megjelenésére a válság sújtotta területeken. Az EBEÉ grúziai tényfeltáró misszióját és az ottani kisebbséggel kapcsolatos EBEÉ-munkát pedig magyar . diplomata irányítja. A magyar törekvés egyértelmű: növelni az EBEÉ viszálymegelőző és válságkezelő képes
