Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-08 / 8410. szám
Magyar F6rm, 1993.jan.28. 10 ségét. Külön kell foglalkoznunk a NATO-val, ahol jelentős magyar erőfeszítések történtek kapcsolataink izorosabbra fűzésére. A NATO évtizedeken át azért dolgozott, hogy megszilárdítsa az amerikai jelenlétet Európában, az.oroszokat távol tartsa Nyugat-Európától, s ellenőrizze a németeket. Most hirtelen gyökeresen új helyzettel kell szembenéznie. Elkerülendő, hogy Európa az Eurázsiának nevezett világrész egyik félszigetévé süllyedjen, a térség egyensúlyáért az amerikai jelenlét igénybevételével a NATO • a volt szovjet területek felé a fék szerepét játssza. Életfontosságú cél, hogy ne kerüljön sor a súlyosan veszélyeztető katonai eszközök esetleges bevetésére, az egyéb posztkommunista rendszerek területén a váratlanul jelentkező fegyveres összetűzések politikai kezelése megtörténjen, a kibontakozó háborús viszonyok közepette pedig működjön az ENSZ- és EBEÉ-megbízatással történő beavatkozás és csillapítás mechanizmusa. A nyitás jele 1991. december 20-án az Észak-atlanti Együttműködési Tanács létrejötte. Kapcsolataink kialakítását és fejlődését jól jelzi Antall József beszéde 1991. október 28-án a NATO Tanácsának fórumán, majd a meghívotti státus megadása Magyarország számára az Észak-atlanti Közgyűlésben. A rendszeres politikai párbeszéd, biztonságpolitikai, katonai együttműködés a NATO-val és az egyes tagországokkal, egyet jelent Magyarország stabilizációs szerepének elismertetésével. A NATO-val kapcsolatosan meg kell említeni a Nyugat-európai Uniót, mely távlatokban az alakuló Európai Politikai Unió védelmi szervezetét jelenti majd, és összekötő szerepe van a NATO irányában, akár a NATO előszobája is lehet. Ugyanakkor kétségtelenül vannak versengésre utaló jelenségek is a NATO és a Nyugat-európai Unió között. Magyarország hasznos, rendszeres kapcsolatot alakított ki az Unióval, s a „visegrádiaknak” külön tanácskozási fórum áll rendelkezésükre. Ha multilaterális diplomáciánkat nézzük, akkor az ENSZ szerepét abban kell látnunk, hogy jó lehetőség az új magyar külpolitika legfontosabb törekvéseinek képviseletére, vagyis az emberi és szabadságjogok, a kisebbségek és a sajnos annyira égetően fontossá vált menekültkérdés kezelésének tekintetében. Az erősödő szerepvállalás jellemzi az ENSZ-t a térségi válságok felszámolásában — békefenntartó ténykedése közismert 1992. január elsejétől két évre Magyarország az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja lett. A határon túli magyarok Többoldalú diplomáciánk fontos eleme a i ^leszereléssel ■ összefüggő tevékenységünk. , 1995-ben esedékes az alomsorompó-szerződés meghosszabbítása, amit mi támogatni kívánunk. Jelentős szerepünk volt a vegyi és a biológiai fegyverek elterjedésének jogi eszközökkel történő megakadályozásában. A biológiai fegyverek tilalma után immár nemzetközi jogi dokumentum tiltja be a vegyi fegyvereket is, a múlt évben történt meg a teljes eltiltásuk. A magyar politika sikere, hogy a térségből országunkat vették fel először az ún. Ausztrália-csoportba, elismervén kivitelellenőrzési rendszerünk Nyugaton is megfelelő színvonalát. Mi a határon túli magyarok szerepe a külpolitikánkban? Kapcsolatrendszerünkben a kérdés súlya és jelentősége az elmúlt két évben nagymértékben megnövekedett. Széles körű és tartalmas kapcsolatok alakultak ki a határon túli magyarság újonnan létrejött intézményei, illetőleg a magyarországi intézmények és szervezetek között. A kormány maga is tart kapcsolatot magas szintű szakértői nemzetközi egyeztetés formájában, valamint jogalkotás biztosítja e különleges szempont érvényesítését (pl. állampolgárság, idegenrendészet, határátkelés, vegyes vállalati együttműködés területén). A szomszédokhoz fűződő kétoldalú kapcsolatokban is fontossá vált a kisebbségi kérdés, a határon túli magyarság ügye. A magyar kormány nem fogadja el, hogy bármilyen szempont vagy érdek háttérbe szorítsa a magyar kisebbséget, csorbítsa jogait vagy érdekei érvényesítését. A szomszédos országokkal nem készítünk alapszerződést anélkül, hogy az ki ne térne az adott országban élő magyarok helyzetére. A magyar külpolitika fontosnak tartja a kisebbségi jogok egyéni és kollektív kinyilatkoztatását, nemzetközi normák kidolgozását, egy európai — ha úgy tetszik — viselkedési norma kidolgozását kisebbségi ügyekben, nemzetközi tényfeltáró, ellenőrző, egyeztető eljárásrend létrehozását e jogok betartására. Amit elkerültünk Miben látjuk térségünk aktuális problémáit? A szocialista rendszer és a Szovjetunió összeomlását követően rögtön napirendre került a demokratikus átalakulás szükségessége, bár ehhez igen nehéz gazdasági tehertételt hagyott hátra az előző rendszer. Ugyanakkor a kommunista állam elnyomó „rendje” után fő politikai irányzattá vált az önrendelkezésre, az autonómiára való törekvés. Az erőszakkal létrehozott szövetségi államok felbomlottak, és közvetlen szomszédságukban, a Szovjetunió utódállamaiban is megerősödött a nemzeti türelmetlenség, a volt Jugoszláviában pedig a felbomlás következményeként háborús összecsapás folyik. A nyugati világ nem volt képes hatékony válságkezelést létrehozni.
