Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-08 / 8410. szám

Magyar F6rm, 1993.jan.28. 10 ségét. Külön kell foglalkoznunk a NATO-val, ahol jelentős magyar erőfeszítések történtek kapcsolataink izorosabbra fűzésére. A NA­TO évtizedeken át azért dolgozott, hogy megszilárdítsa az amerikai jelenlétet Európá­ban, az.oroszokat távol tartsa Nyugat-Euró­­pától, s ellenőrizze a németeket. Most hirte­len gyökeresen új helyzettel kell szembenéz­nie. Elkerülendő, hogy Európa az Eurázsiá­nak nevezett világrész egyik félszigetévé sül­lyedjen, a térség egyensúlyáért az amerikai jelenlét igénybevételével a NATO • a volt szovjet területek felé a fék szerepét játssza. Életfontosságú cél, hogy ne kerüljön sor a sú­lyosan veszélyeztető katonai eszközök esetle­ges bevetésére, az egyéb posztkommunista rendszerek területén a váratlanul jelentkező fegyveres összetűzések politikai kezelése megtörténjen, a kibontakozó háborús viszo­nyok közepette pedig működjön az ENSZ- és EBEÉ-megbízatással történő beavatkozás és csillapítás mechanizmusa. A nyitás jele 1991. december 20-án az Észak-atlanti Együttműködési Tanács létre­jötte. Kapcsolataink kialakítását és fejlődé­sét jól jelzi Antall József beszéde 1991. októ­ber 28-án a NATO Tanácsának fórumán, majd a meghívotti státus megadása Magyar­­ország számára az Észak-atlanti Közgyűlés­ben. A rendszeres politikai párbeszéd, bizton­ságpolitikai, katonai együttműködés a NA­TO-val és az egyes tagországokkal, egyet je­lent Magyarország stabilizációs szerepének el­ismertetésével. A NATO-val kapcsolatosan meg kell említeni a Nyugat-európai Uniót, mely távlatokban az alakuló Európai Politi­kai Unió védelmi szervezetét jelenti majd, és összekötő szerepe van a NATO irányában, akár a NATO előszobája is lehet. Ugyanakkor kétségtelenül vannak versengésre utaló jelen­ségek is a NATO és a Nyugat-európai Unió között. Magyarország hasznos, rendszeres kapcsolatot alakított ki az Unióval, s a „vi­segrádiaknak” külön tanácskozási fórum áll rendelkezésükre. Ha multilaterális diplomáciánkat nézzük, akkor az ENSZ szerepét abban kell látnunk, hogy jó lehetőség az új magyar külpolitika legfontosabb törekvéseinek képviseletére, vagyis az emberi és szabadságjogok, a kisebb­ségek és a sajnos annyira égetően fontossá vált menekültkérdés kezelésének tekinteté­ben. Az erősödő szerepvállalás jellemzi az ENSZ-t a térségi válságok felszámolásában — békefenntartó ténykedése közismert 1992. január elsejétől két évre Magyarország az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állan­dó tagja lett. A határon túli magyarok Többoldalú diplomáciánk fontos eleme a i ^leszereléssel ■ összefüggő tevékenységünk. , 1995-ben esedékes az alomsorompó-szerződés meghosszabbítása, amit mi támogatni kívá­nunk. Jelentős szerepünk volt a vegyi és a biológiai fegyverek elterjedésének jogi eszkö­zökkel történő megakadályozásában. A bio­lógiai fegyverek tilalma után immár nemzet­közi jogi dokumentum tiltja be a vegyi fegy­vereket is, a múlt évben történt meg a teljes eltiltásuk. A magyar politika sikere, hogy a térségből országunkat vették fel először az ún. Ausztrália-csoportba, elismervén kivitel­ellenőrzési rendszerünk Nyugaton is megfe­lelő színvonalát. Mi a határon túli magyarok szerepe a kül­politikánkban? Kapcsolatrendszerünkben a kérdés súlya és jelentősége az elmúlt két évben nagymér­tékben megnövekedett. Széles körű és tartal­mas kapcsolatok alakultak ki a határon túli magyarság újonnan létrejött intézményei, il­letőleg a magyarországi intézmények és szer­vezetek között. A kormány maga is tart kap­csolatot magas szintű szakértői nemzetközi egyeztetés formájában, valamint jogalkotás biztosítja e különleges szempont érvényesíté­sét (pl. állampolgárság, idegenrendészet, ha­tárátkelés, vegyes vállalati együttműködés te­rületén). A szomszédokhoz fűződő kétoldalú kap­csolatokban is fontossá vált a kisebbségi kér­dés, a határon túli magyarság ügye. A ma­gyar kormány nem fogadja el, hogy bármi­lyen szempont vagy érdek háttérbe szorítsa a magyar kisebbséget, csorbítsa jogait vagy ér­dekei érvényesítését. A szomszédos orszá­gokkal nem készítünk alapszerződést anélkül, hogy az ki ne térne az adott országban élő ma­gyarok helyzetére. A magyar külpolitika fon­tosnak tartja a kisebbségi jogok egyéni és kollektív kinyilatkoztatását, nemzetközi nor­mák kidolgozását, egy európai — ha úgy tet­szik — viselkedési norma kidolgozását ki­sebbségi ügyekben, nemzetközi tényfeltáró, ellenőrző, egyeztető eljárásrend létrehozását e jogok betartására. Amit elkerültünk Miben látjuk térségünk aktuális problémá­it? A szocialista rendszer és a Szovjetunió összeomlását követően rögtön napirendre került a demokratikus átalakulás szükséges­sége, bár ehhez igen nehéz gazdasági teherté­telt hagyott hátra az előző rendszer. Ugyan­akkor a kommunista állam elnyomó „rend­je” után fő politikai irányzattá vált az önren­delkezésre, az autonómiára való törekvés. Az erőszakkal létrehozott szövetségi államok felbomlottak, és közvetlen szomszédságuk­ban, a Szovjetunió utódállamaiban is meg­erősödött a nemzeti türelmetlenség, a volt Ju­goszláviában pedig a felbomlás következmé­nyeként háborús összecsapás folyik. A nyu­gati világ nem volt képes hatékony válságkeze­lést létrehozni.

Next

/
Thumbnails
Contents