Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-08 / 8410. szám

Képszabadság, 1993.febr.1 08 Közép-Európa: politikai együttműködés Bába Iván a KeK szerepéről, lehetőségeiről, a magyar soros elnökségről Az idén Magyarország látja el a Közép-európai Kezdemé- , nyezés (KeK) elnöki tisztét. Mi- i lyen feladatokkal jár e funk- ) ció; hol a helye ma a KeK-nek a regionális együttműködésben?- erről kérdeztük Bába Iván he­lyettes külügyi államtitkárt.- A KeK elődeiről - a Pentago­náléról, majd pedig a Hexagoná­­léról - tudni lehetett, hogy alapve­tően gazdasági céljaik vannak. A KeK jellegét viszont jóval nehezebb meghatározni. Valójában mi a KeK napjainkban?- A KeK átalakulóban levő együttműködési fonna; nem­csak a részvevők száma válto­zik, hanem az együttműködés profilja, tartalma is. E belső fo­lyamatok előrehaladtával foko­zatosan körvonalazódott egy tényleges közép-európai keret. Ugyanakkor a kezdeményezés elindult egy nyíltabb, pragma­tikus gazdasági együttműködés irányába. Jelenleg 13 munka­­csoport tevékenykedik a KeK- i ben, és százegynéhény mun- ' kaprogramot tartunk számon a telekommunikációtól a turiz­muson át a kis- és középvállal- , kozásokig, a környezetvédele­mig. Szó van például közút-, | autópálya- és vasútépítésről. S ! mindehhez mostanában politi­kai hangsúlyok is kezdenek társulni.- Amelyeket korábban igyekez­tek a részvevők kikapcsolni.- Valóban, eddig a politikai megfontolásokat általában mindenki szerette volna háttér­ben tartani - most viszont itt a délszláv válság, közvetlen kö­zelünkben. Ez a körülmény nem hagyható figyelmen kívül.- E súlyos válság megoldásáért mit tehet a kezdeményezés?- Őszintén szólva, a KeK an­nál sokkal többet nem tehet, mint azok az összeurópai és nemzetközi szervezetek, ame­lyek eddig a délszláv válsággal foglalkoztak. Egyet persze mindenképpen megtehet - az itteni államok vezetői megpró­bálhatják befolyásolni a dönté­seket a különböző fórumokon. És megkísérelhetik azoknak a politikai erőknek a megmozdí­­tását, amelyek még egyáltalán valamennyire hatni képesek a délszláv folyamatokra.- A kezdeményezés négy külügy­minisztere is ilyen céllal ment a kö­zelmúltban Amerikába?- A külügyminiszterek Bush | elnökhöz mentek, és az ENSZ főtitkárához, hogy helyzetérté­kelést adjanak a mi sajátos szempontjaink alapján. Ez volt az első ilyen politikai jellegű kezdeményezés a KeK-ben. De hát olyan helyzet alakult ki a térségben, hogy úgy tűnik, szükség van a politikai koordi­nációra, kooperációra.- Felmerült az igény, hogy a volt Jugoszláviával szomszédos orszá­gok a repülési tilalom érvényesíté­sét elősegítendő, bocsássák repülő­tereiket a nemzetközi akció rendel- : kezésére. Hogyan reagálnak adott esetben ilyen hivatalos kérésre a KeK-országok? ,- A KeK-tagországok külön­­böző helyzetben vannak, s így a kérdésre adandó, adható vála- j szűk is eltérő. Olaszország NATO-tagállam; nyilván telje­síti az ebből adódó kötelezett­ségeit. Horvátország, Bosznia közvetlen hadviselő fél. Magya­rország és Ausztria helyzete hasonlit egymáshoz. Ezekben az országokban az illetékes po­litikai és honvédelmi köröknek kell dönteniük - nyilvánvalóan i megfelelő törvényhozási jogo­sítvány alapján. Ennél többet jelenleg nem lehet előre látni.- Vannak egyéb regionális együttműködési fonnák is a térség­ben. A KeK mennyiben tekinthető ezek riválisának, ellensúlyának? Nem riválisuk, nem is el­lensúlyuk. Közép-Európa át­meneti időszakot él át, s ez még' valószínűleg évekig eltart.! Mindezt figyelembe véve ma-! gam természetes folyamatnak tartom azt, ami itt az együtt­működési lehetőségek feltárá­sát illetően történik.- S nem is lát átfedéseket pél­dául a visegrádi csoport és a KeK tevékenységében?- Átfedések persze vannak. A legvalószínűbb egyébként az, hogy’ a jövőben a tágabb keret­be, tehát a KeK-be integráló­dik majd valamilyen formában a visegrádi együttműködés is. De látni kell azt is, hogy a KeK-ben jelenleg még eltérő helyzetű országok léteznek egymás mellett, hiszen Olaszor­szág EK-tagállam, Ausztria pe­dig hamarosan megkezdi teljes jogú tagságáról a tárgyalásokat ugyanezzel a szervezettel. Mi­közben Horvátország, Szlové­nia esetében nyílt titok, hogy szívesen csatlakoznának a vi­segrádi csoport szabadkereske­delmi megállapodásához.- Adunk mi prioritást e pillanat­ban valamelyik térségbeli együtt­működési fonnának?- Funkcionális prioritások természetesen léteznek, mivel az egyes kérdések esetében kü­lönböző módon jöhetnek szá­mításba a kialakult együttmű­ködési keretek. Az Európai Közösség például a visegrádia­kat országcsoportként kezeli mind politikai, mind gazdasá­gi értelemben, és hajlandó is velük így kommunikálni. Ezért is lenne kár ezt az együttmű­ködési formát feladni. A Kö­zép-európai Kezdeményezés viszont egy másik dimenziói jelent, amely elvben a tőkeá­ramlás elősegítésére, illetve a regionális, és szubregionális együttműködés bátorítására szolgálhatna. A részt vevő or­szágok egyik törekvése ugya­nis az, hogy a kezdeményezés határán levő államokkal a mostaninál intenzívebb együttműködést alakítson ki - köztük Ukrajnával. Romániá­val. Remélhetőleg egyszer Szerbiában is olyan körülmé­nyek lesznek, hogy’ ezt megle­het majd tenni.- A Pentagonáléval, majd a He­­xagonáléval kapcsolatban volt olyan vélemény, hogy ezeket vala­miféle északolasz tőkéscsoport mozgatja a háttérből, s ez mostaná­ban kezdi elveszíteni befolvását. összefügg-e ez a körülmény azzal, hogy a KeK-ben mintha másodren­dűvé válnának a gazdasági megfon­tolások? Korábban szó volt például a szegényebb országok segélyezésé­ről - ez teljesen lekerült a napirend­ről?- Az említett probléma leg­feljebb a nagy nyilvánosság közvetlen látószögéből került ki. Az úgynevezett megvalósít­hatósági tanulmányok - egye­bek között az autópálya ügyé­ben - folynak tovább, ugyanígy a források feltárása sem sza­kadt félbe. Mi most azt szeret­nénk elérni, hogy a több mint száz tervezet közül a különböző munkacsoportok válogassák ki azt a néhány tucatot, amely tényleg megvalósítható.- Egyik ilyen sokat emlegetett terv a trieszti autópálya megépítése. Mennyiben rokon ez az elképzelés a déli autópálya tervével? i - Nem ugyanarról van szó. A közösség elképzelése szerint az autópálya Triesztből indul­na, s vagy Szlovénián, vagy Horvátországon át haladva Nagykanizsánál lépne be hoz­zánk. Elmenne északkeleti irányba a Balatonig. Rácsatla­kozna az M7-esre, majd Buda­pesttől az M3-as vonalán ha­ladna tovább Miskolc, Ungvár irányába, onnan pedig át a Kárpátokon. A déli autópályá­ról döntés sincs, ennek viszont bizonyos elemei már megvan­nak.- Most, hogy mi lettünk a soros elnökök, mire kívánjuk ezt pozíciót felhasználni?- A döntéshozatal konszen­zusos alapon történik; az elnök is csak azt tűzheti ki célként, amit a tagállamok elfogadnak. Bizonyos, hogy három nagysú­lyú politikai rendezvénynek - két külügyminiszteri tanács­kozásnak és egy miniszterel­nöki csúcstalálkozónak adunk az idén otthont. Ezen­kívül lesznek még különféle koordinátori értekezletek. Ta­valy mandátumot kaptunk ar­ra is, hogy a közép-európai térség nemzeti és etnikai ki­sebbségeinek problémáiról konferenciát rendezzünk a KeK égisze alatt.- Ha jobban belegondolunk: e ré­giónak ilyen jellegű fóruma nincs is; a kisebbségi problémák többnyire csak összeurópai összefüggésekben jelennek meg.- Igen, az Európa Tanács­ban, az EBEÉ-ben. Ezek olyan fórumok, amelyek messze túl­mutatnak a térség problémáin.- Márpedig e régiónak kétségkí­vül megvannak a maga sajátos nemzetiségi-etnikai gondjai.- Pontosan. S el lehetne érni, hogy az említett tudományos konferenciára meghívjuk a KeK-tagállamok szakértőin kí­vül, például a szerbeket, a ro­mánokat, az ukránokat, a lit­vánokat is, tehát mindazokat, akiknek érdemi mondanivaló­juk lehet az adott kérdésről.- Milyen témákat szándékoznak az említett magas szintű értekezle­tek ele vinni?- A napirendet a részvevők együttesen döntik el. A tava­szi külügyminiszteri találko­zón az egyik téma minden­képpen az lehetne, hogy az említett nemzetiségi kérdé­sekkel foglalkozó konferenci­át milyen keretek között tart­suk meg. Egyébként van probléma elég. Például: ren­dezni kell Csehország és Szlo­vákia helyzetét, mivel Csehsz­lovákia megszűntével e két ál­lam de jure nem tagja az együttműködésnek. De haté­konyabbá kell tenni a már említett munkacsoportok te­vékenységét is, s mielőbb el kell kezdeni a beruházásokat. Kis Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents