Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-05 / 8409. szám

42

Baromlaka (Szeben)

—Miként alakult ki a "jugoszláviai magyar nemzet ” elmélete, kiket szolgált és kik szolgálták? Voltak-e őszinte, de alighanem végtelenül naiv hívei vagy csak cinikus haszonélvezői?

— Talán nem lehet kialakultnak tekinteni a “jugoszláviai magyar nemzet” elméletét. Az anyanemzethez fűző történeti, nyelvi és művelődési kötődésen hajótörést szenved minden erőltetett elkülönítés. Fiaskóval járt Rehát László jóhiszemű ötlete, hogy a pejoratív “kisebbség” helyett a "nem zeiiség”kifejezést használjuk. Ennek egyfajta jogfilozófiai és alkotmányjogi alapvetése is volt. Az ígérgetések őt is megtévesztették, miként a szlovén történészek Trianont a 70-es évektől fortélynak — podvala —, becsapásnak minősítették. A jugoszláviai magyar nemzet gondolatával irodalmár látószögből, elvontan foglalkoztak.

A kérdés feltevése bizonyos etikai felelősség kimondását vagy feloldását várta el. De megrovást valahol a nemzeti önfeladás mezsgyéjén túlbillenés esetében lehetne meggyőzően indokolni. A délvidéki magyarok a kisebbség, nemzetiség vagy nemzet szakkifejezésekben a megmaradás pajzsait kutatták. Még a “jugoszlavizáltak" egykori döntését sem szabad kirekesztéssel sújtani. Magyar fiatalok a népszámláláson meghonosított “jugoszláv nemzet” besorolást éppen a szerbesítési nyomás kivédésére választották. Jönnek is odaátról a hírek a mértéktartó visszahungarizálás jelenségeiről. Rendkívül körültekintő és emberséges megítélést követel a kiszolgáltatott helyzetben tanúsított magatartás.

—Hogyan érlelődött be a vajdasági magyarságban az autonómia követelésének gondolata? Milyen kisebbségi felfogásokkal ütközött meg az autonómia elve? Kik léptek és lépnek fel ellene a magyarság köréből és milyenérvekkel?

I L.1; *' • 4* -*1* * •

—A magyar területi autonómia követelését a nagy szerb célú alkotmánymódosítások és terjeszkedési szándékok érlelték. Sok éves buzdításra kiáltottak ki horvát, majd bosnyák területeken néhány százezernyi mini szerb köztársaságokat. A délvidéki magyarság a “talpra álltunk-megmaradunk” eszmekörben eltökélten szállt síkra sorsa rendezéséért. Elveti azonban a csetnik és más szélsőséges etnikai leszámolás embertelen módszereit. A magyar területi autonómia létrehozását a nemzetközi jog támaszai segítik.

Hozzájárul ehhez több európai rokonintézmény létezése: a déltiroli osztrákok, a finnországi svédek jogállásának kedvező példája. Idehatnak a nagyhatalmak javuló belátásai, közte oroszok millióinak kisebbségi sorsra jutása. Ivan Ivic kisjugoszláv oktatási és Momciló Grubac kisebbségi miniszterek az autonómiáról már hajlanak a párbeszédre. A kérdéskört a szabadkai Józsa László államtitkár a szlovák és majdan albán társaival karöltve gondozzák. Biztató volt újvidéki tanácskozásuk a VMDK-val és más magyar közéleti személyiségekkel. Egy hosszú nevű és 40 tagú ellenlábas egyesület ugyanott a külföldi szakemberek előtt is hitelét vesztette.

— Miként képzeli el a VMDK a két fajta autonómiát, a területit és a kulturálisát? A területi autonómiából, ha létrejön, óhatatlanul kimaradnak a szórványban élő magyar tömegek. Milyen megoldás kínálkozik számukra ? Milyen tanulságokkal végződött e vonatkozásban a VMDK kanizsai tanácskozása?

— A VMDK-nak jelentős modellt kínál a Carrington-felfogás, amelyet részváltozatok sokasága követ. A lord kezdeményezését támogatta az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a