Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-05 / 8409. szám
36 felszereléssel és épületekkel együtt való elkobzását. (A Szlovák Nemzeti Tanács /SzN. T./45február27-i 4/45. sz, augusztus 23-i 104/45 sz, 46 május 14-i 64/46. sz. és 47 december 9-i 89/47. sz. rendele te.) Valamennyi magyar közalkalmazottat elbocsátották állásából (A Sz. N. T. 45 május 25-i 44/45 és 45 augusztus 23-i 99/45. sz. rendelete) Minden magyar magán-munkaviszonyát egyszerűen megszüntették. (46 április 4-i 83/46 sz, törvény.) Külön rendelet értelmében a magyarok bármilyen ingatlanbérleti /földbirtok, lakás/szerződése érvényteleníthető volt. (Az 1946. június 18-i 161/46 sz törvény.) A magyarok minden bankbetétjét és folyószámláját befagyasztották, arról kifizetés még személyes célokra is tilos volt. (45. október 19-i 91/45 sz elnöki rendelet.) Minden magyar nyelvű iskolát bezártak. (A Sz N. T. 44 szeptember 6-i 6/44 sz rendelete) A német és magyar római katolikus plébániák és protestáns lelkészt hivatalok elveszítették függetlenségüket, tulajdonukat szlovák egyházaknak kellett átadniuk. A papságot elbocsátották, istentiszteletet csak az állam nyelvén szabadott tartani. (45 szeptember 10-i 255/45. sz rendelet) A magyar külügyminiszter 1946. augusztus 14-én a párizsi békekonfe-Darócz (Maros megye) rencián a csehszlovák képviselők jelenlétében kijelentette, hogy Csehszlovákiában a magyar nyelv használata hivatalokban, templomokban és minden nyilvános helyen büntetés terhe mellett tilos. Magyar nyelvű újság nem jelenhet meg, a magyar nyelv még telefonálás közben és táviratozás esetén se használható. Magyarnak még rádió vevőkészülék használata is tilos. (Az egész törvény- és rendeletsorozatra valamint a magyar külügyminiszter beszédére.)77' Mindez azonban csak a tenor kezdete volt. A közmunkákról szóló 88/45 sz. rendelet és a Telepítésügyi Hivatal 46 november 4-i 12.771-1-1946 sz. rendelete kimondta mindazoknak a magyar lakosoknak a volt szudétanémet területekre való deportálását, akik nem hagyták el az országot a szlovákmagyar lakosságcsere keretében. Ehhez a rendelethez a Szlovák Nemzeti Tanács hivatalos lapja, a “Národná obroda” 1946. november 13-án a következő nyilatkozatot fűzte. “Jogunk van a magyarok beolvasztására és Csehszlovákiának minden eszközzel nemzeti állammá való tételére. Mivel a magyaroknak nincsen semmilyen kisebbségi joga, utolsó intézkedésünk az lesz hogy szétszórjuk őket Csehszlovákia különböző részeire." A deportálásra kijelölt magyarok száma elérte a 100.000 főt nj. Ebből íi : 44.000 személyt telepítettek át a Szudétaföldre. Amikor azután 1946-47- ben a későbbi csatlós államoknak szovjet nyomásra egyre nagyobb egységet, azonos politikai tömböt kellett alkotniuk, ez a folyamat megakasztotta a további kitelepítéseket. Ezzel párhuzamosan folyt az internálás a magyarok sorában. 1946. októberéig kb. 10.000 magyart kényszerítettek a korábbi zsidó internáló táborokba, a legnagyobba, a Pozsonyligetfalusiba: 1.400 embert.797 Amikor az Első Bécsi Döntés eremdényeként Délszlovákia túlnyomó többségében magyarlakta határvidéke Magyarországhoz került vissza, igen sok magyar Magyarországra optált, vagy akit erőszakkal elűztek, viszszatért a visszacsatolt területre. Ezt a kb. 20.000 főt sújtotta a kitoloncolás, melyet 1945 tavaszán és nyarán tömegestől hajtottak végre.7107 Ezekkel az erőszakos intézkedésekkel egyidőben került sor a belügyminiszter 46 január 16-i 20.000/46 sz. rendeletére, amely elrendelte a "reszlovakizáció” végrehajtását. A magyar lakosságot az általános terrornak ebben a légkörében választás elé állították: aki szlováknak vallja magát, megkapja a szlovák állampolgárságot és az azzal járó összes jogot. Aki nem, annak vállalnia kellett a további bizonytalanságot és üldöztetést. A létfeltételeiben megingatott és a hosszú
