Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-05 / 8409. szám
35 kellett. Újabb módszerre volt szükség a magyarság lélekszámának mesterséges csökkentésére. Elő tehát a “zsidó" kisebbség kreálásával! És máris sikerült a magyarság lélekszámát majdnem 77.000 fővel csökkenteni! Harmadik példaként a "külföldi állampolgárok" lakossági kategória megteremtését említjük. A csehszlovák statisztika előszeretettel közölte a csehszlovák állampolgárok lélekszámát. Ebben a fenti csoport nem foglaltatott benne. Szlovákia 1921 évi 3.000.870 lakosából 42.313 főt, mint “külföldi állampolgárt" tartottak nyilván, az összes lakosságnak 1,4 %-át. A statisztikai lóláb azonban ott lóg ki, hogy ebből a lélekszámból 31,7 % volt a magyar és 14,0 % volt a német. Tehát 4hem-szeretem”- anyanyelvi Újabb lehetőség jó 13.000 magyar “eltüntetésére "PJ A tömeggyilkosságok és a telepítés, mégpedig a lakhelyről véres erőszakkal való elüldözés, mint a nemzetiségi statisztika erőszakkal való meghamisításának eszköze - az élen járó és e téren fáklyavivő jugoszláv gyakorlat átvételeként - 1945 után kezd mind nagyobb lendülettel jelentkezni. Csehszlovákia magyarellenes nemzetiségi politikája és statisztikája nemcsak a magyarság lélekszámának és így az összes lakosságon belüli arányának csökkentésére törekedett és törekszik, hanem arra is, hogy fellazítsa a délszlovák-magyar határvidék tömör magyar tömbjét. A telepítésnek erre a céljára kiváló alkalom volt az általában kudarcot vallott szlovákmagyar lakosságcsere keretében Szlovákiába érkezett magyarországi szlovákok csoportja. Ezeket úgy telepítették - célzatosan - a magyar határ mellé, hogy annak tömör magyar egységét fésűfogszenűen benyúló ékek módjára megbontsák. Az 1970-es csehszlovák népszámlálás viszont minden fent részletezett trükk ellenére is állítólag 442 helységet talált, ahol a magyar lakosság részaránya az 50 % felett és ezen belül 183-at, amelyen belül ez az arány 90 % felett volt. ® Ugyanúgy, mint Romániában, az iparfejlesvés Csehszlovákiában is szigorúan figyelemmel volt a nemzetiségi helyzetre. A történelmi Magyarország tájainál sokkal lendületesebben iparosodott szlovák vidékek iparosítása tovább folyik. Délszlovákiában így gyorsan csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, az ipar is csak lassan települ az északi megyékből lefelé. (Ahol ez megtörténik, mint pl. Párkányban -ma Stúrovo-, ott a telepítés célja az új gyárba áramló, északról odairányuló szlovák lakosság révén a magyarság tömör tömbjének fellazítása). A magyar lakosság egyre nagyobb része kényszerül ingázni 50-150 km távolságra fekvő munkahelyére. Ez persze az asszimiláció, a beolvasztás politikáját szolgálja. Az ingázók száma 1970-ben a magyar kereső lakosság 50 %-a volt, szemben a szlovákiai átlagos 42 %-kal./4/ Amikor a második világháború után a csehek 1945-ben ismét urak lettek Csehszlovákiában, ott olyan terroruralmat vezettek be, mely páratlanul állott Európa történetében. (Ez még a jelenlegi jugoszláv rémtörténet előtt volt). Ez a gátlástalan terror a maga embertelen súlyával, de még ma is - emlékként - a legnagyobb mértékben befolyásolta a már korábban is megbízhatatlan csehszlovák demográfiai statisztikák anyanyelvi-nemzetiségi adatait. A terror, mint a statisztikák meghamisításának politikai oka jelentkezett. A kezdeteket az a személyes szózat mutatja, amelyet Dr. Edvard Benes elnök angliai székhelyéről 1944. július 16-án 15 pontba foglalva intézett a csehszlovákiai Hazafias Fronthoz. Ebben a szózatban világos utasításokat adott a tömeggyilkosságokra: “Az elnök véleménye az. hogy óvakodnunk kell a bíróságoktól, főleg a büntetőbíróságoktól. Aki megérdemli a halált, azt likvidálni kell, akár a népi felháborodás eredményeként, akár a katonai hatalom részéről — éspedig közvetlenül a hatalomátvétel után... A kétségtelen árulóknak a forradalom első fellobbanása során el kell tűnniük, leghelyesebben a katonai hatalom, a népfelkelés és forradalom révén... Szükséges, hogy annyi náci, amennyi csak lehetséges, a népi felkeléstől való félelmében már a forradalom első napján meneküljön az országból, és hogy azokat, akik, mint nácik, védekeznek,a forradalom során agyonüssék /sic!/ Mindig erre gondoljatok." TM Később elrendelték, hogy "azokat a szavakat, hogy ’német’ és 'magyar', kis betűkkel kell (mi" /6/; a faji gyűlöletet más területekre is kiterjesztették. Az 1944 végén védelem nélkül, a csehek és szlovákok kényére-kedvére kiszolgáltatott magyarságot a minden emberi jogtól való megfosztás úgy érte, mint valami sziklaomlás. Ilyesmire eddig Közép-Európában nem volt példa. Néhány részlet: Azokkor Szlovákiában élő, kb. 750- 800.000-es lélekszámú magyarságot megfosztották állampolgárságától. (Az 1945. augusztus 2-i 13/1945 sz, köztársasági elnöki rendelet.) Rendeleti majd törvényi úton elvették a magyarok választójogát és megtiltották, hogy képviselővé választhatók legyenek. (1945. augusztus 8-i 48/45 és a 46 november 5-i 216/46 sz. rendelet, továbbá a 46 december 10-i 232/46 sz, törvény.) Elrendelték a magyar lakosság tulajdonának /személyi ingóságok pl. ruházat kivételével történő/ elkobzását. Kihirdették minden magyar tulajdonban levő föld- és erdőbirtoknak a hozzájuk tartozó állatállománnyal,
