Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-05 / 8409. szám
Beszélő, 1993.jan.30. 17 A sajtó is titkosít. Talán nem véletlenül... A Számvevőszék a belföldi adósság terhelről Az elmúlt hónapokban több újság is írt arról, hogy titkos az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése, amely a költségvetés adósságát s ezen belül a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos adósságot elemzi. Egy hete a Népszabadság címlapon közölte, hogy „Továbbra is titkosak Bős számai" (Népszabadság, 1993. január 21.). A tudósítás szerint Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke egy tanácskozáson - melyen részt vettek a parlament költségvetési és számvevőszéki bizottságának elnökei is - kijelentette, hogy „nemzeti és nemzetközi érdekeink indokolják, hogy továbbra is titkosak maradjanak a bős-nagymarosi vízlépcső beruházási munkálatairól, illetve az ország adósságáról készített jelentéseink". Való igaz, hogy a Számvevőszék elnökének vannak nehezen elfogadható titkosítási hajlamai. (Erről lásd például „A katonai alsónadrágokat is titkosították" rímmel megjelent interjút, Beszéli, 1992, 16. szám). Az ÁSZ megalakulása óta az egyik legfontosabb s vissza-visszatérő munkája a vízlépcső körüli elszámolások vizsgálata volt. Ezeket a jelentéseket tudomásom szerint sohasem titkosították. (Persze ez nem jelenti, hogy nem süllyesztettek el már eleve számos dokumentumot.) A jelentések „Szigorúan titkos" minősítésű kormányzati anyagokat is elemeznek. Egyik legfontosabb, politikai jelentőségű tanulságuk az volt, hogy a vízlépcső ellenzői nem túlozták el a vízlépcső végleges megépítésének gazdasági terheit. A beruházással kapcsolatos egyik legaljasabb hazugság az volt, hogy a vízlépcső például az osztrák hitel viszafizetésének terheit is „kitermeli". Pedig a vízlépcső E ártolói tudták, hogy a költségvetésnek ell megfizetnie az Ausztriába törlesztésként szállítandó villamos energiát. Ezt igazolta a Számvevőszék is. A vízlépcsővel kapcsolatos legfontosabb adatokat 1988-89-ben a Világgazdaság dmű napilap is közölte, a titkosításnak már csak amiatt sem lett volna sok értelme. Nem minősítették zárt anyagnak az állami költségvetés 1990 végén fönnálló adósságáról készített, 1992. májusban elkészült ASZ-jelentést sem, amely egyebek között a vízlépcső gazdasági terheit elemzi. (Ha a továbbiakban a cikkben az államadósság kifejezést használjuk, a költségvetés adósságát értjük alatta.) Ennek a jelentésnek a titkosításáról sem az ÁSZ el-
