Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-05 / 8409. szám
Beszélő, 1993.jan.30. 18 nöki titkársága, sem a parlament költségvetési bizottságának, sem a számvevőszéki bizottságának elnöke nem tudott A jelentéshez bármely újságíró hozzáférhetett a parlamentben, akit érdekelt. Az ÁSZ-jelentés bevezetőjében leszögezték, hogy Jiz államadósság jogszabályi és döntési háttere, környezete a vártnál is nagyobb munkaráfordítással is időigénnyel volt feltárható, tekintettel a szélsőséges esetben 1968-90-ig tarló időhorizontra, a rendkívül sok •Titkos« és »Szigorúan Titkos« dokumentumra... A vizsgálat egyik származékos eredménye, hogy - ahol indokolt volt - a vizsgált szervek folyamatosan intézkedtek a »Titkos«, illetve »Szigorúan Titkos« minősítés megszüntetésére." A jelentéshez fűzött MNB-véleményben olvasható, hogy a téma nagyon fontos, s hogy az „várhatóan nagy publicitást kap". Nem kapott. Pedig az ASZ szerint még ha az államadósság körét leszűkítve vizsgálják is, az 1990 végén fönnálló tartozás a legoptimistább számítások szerint is évi 80 és 134 milliárd forint közötti terhet jelent 2000-ig. Az alábbiakban a jelentés néhány fontosabb megállapítását is-Megnevezés 1. 1. A költségvetés közvetlen hitelfelvétele az MNB-től az állami költségvetés hiányának részbeni fedezetéül millió Ft Összesen %-ában 2. Egyes gazdálkodó szervezetek átvállalt tartozásai miatti kimutatott államadósság millió Ft összesen %-ában 3. Kereskedelmi bankok és biztosítóintézetek szükséges alaptőkéjének fedezetéül felvett hitelek még vissza nem fizetett része milló Ft összesen %-ában 4. Vállalatforgóalap-rendezés miatti tartozás mile Ft összesen %-ában 5 Egyes nemzetközi pénzügyi szervezetek alaptőkéjéhez való hozzájárulás millió Ft összesen %-ában 6. Államadóssági kötvények és kincstárjegyek vissza nem vásárolt állománya millió Ft összesen %-ában 7. Világbanki hitelek millió Ft összesen %-ában 8 Rubel- és nem rubel viszonylatokból fölvett kormányhitelek millió Ft összesen %-ában 9. Állami Fejlesztési Intézet által ellátott állami beruházási feladatok finanszírozására 1968-1990 között nyújtott MNB refinanszírozási hitelek millió Ft összesen %-ában Az 1990. évi CIV. tv.-ben számszerűsített államadósság 10. A nemzeti valuta hivatalos leértékeléséből származó államadósság* millió Ft összesen %-ában Összesen: millió Ft ' Az 1990. évi CIV. tv. -ben számszerűen nem szerepe! évi CIV. tv.ÁSZ-eflenörzés szerintszerint 1990. XII. 31. 2.3. 442600 442581 53,2 32,3 20.500 20.546 2,5 1.5 5 800 0,7 5.752 0,4 23 600 2.8 22.007 1,6-7.900 1.0 6.096 0,5 34 600 4.2 32.202 2,4 25.000 3,0 25.074 1.8 8.400 1,0 37.436 2,7 262 900 31,6 259474 18,9 831.300 851.168 •31.300- 519.175 37,9 1.370.343 mertetjük. (A vízlépcsővel kapcsolatos adatokról már többször írtunk, ezért arra most kevéssé térünk ki.) A Számvevőszék az idézett jelentésben az 1990 végén fönnálló belső államadósságot vizsgálta. Ugyanazt, amelyet az 1991-es költségvetésről hozott 1990. évi CIV. törvény is meghatározott. Az ÁSZ tehát evvel a törvénnyel vetette öszsze saját eredményeit. Az adósság keletkezése, pontosabban „kezelési módja" különbözik az IMF-hez való csatlakozás (1981) előtt és után. A hetvenes években a költségvetés deficitjét csak kisebb mértékben finanszírozták nyilvános (piád) hitelfelvétellel. A hiány nagyobb részét jegybanki hitellel fedezték, és ezt bevételként tüntették föl. ,1968 és 1983 között a költségvetés hitelfelvételeinek 91,1 százalékát, 366,7 milliárd forintot bevételként számoltak el, azaz annyival kevesebb költségvetési hiányt mutattak be az Országgyűlésnek és a nyilvánosságnak" Az 1981 előtti hitelek miatt fönnálló adósságállomány - az eseti megállapodásokon alapuló törlesztések és egyéb korrekciók utón - több mint 281 milliárd forint volt 1990 végén. Ugyanekkor az 1981 utáni, hiányt finanszírozó hitelek állománya a törlesztések után 161,4 milliárdot tett ki. (Az adósság főbb tételeit lásd a táblázatban.) Több címen is keletkezett államadósság a nagyvállalatoknak folyósított támogatások miatt. Például hét vállalat (Lenin Kohászati Művek, Ózdi Kohászati Üzemek, Magyar Alumíniumipari Tröszt, Tungsram, Hajdúsági Cukorgyár, Ganz- Mávag, Szekszárdi Húsipari Vállalat) tartozásainak átvállalása miatt 20,5 milliárd adósság keletkezett. A vállalatok pénzügyi nehézségeit két ízben is úgynevezett „forgóalap-rendezéssel" ehnyhítették. 1967- ben összesen 44,2 milliárd forinttal segítettek ki 1500 vállalatot, de ennek volt fedezete, és nem növelte az államadósságot. Nem nagyon tudni viszont, mi történt az 1968-as gazdasági reform után, 1971-ben végrehajtott újabb forgóalap-rendezésnél: 337 millió forint nyomát megtalálta a Számvevőszék, 23 milliárdét (!) nem. S ebből 22 milliárd az .1990- ben fennálló államadósságok között szerepel. A kereskedelmi bankok és biztosítók átszervezése is igényelt egy kis pénzt A költségvetés emiatt 11,5 milliárdos hitelt vett föl, amiből még 5,7 milliárd törlesztendő az 1990 végi állapot szerint. Kibocsátottak ugyanerre a célra 9 milliárd forintnyi kötvényt is, de 1990 végéig nem vásároltak még vissza 4,5 milliárdot, ezzel is gyarapítva az államadósságot. (Ezt a tételt a táblázatok a kibocsátott értékpapírok miatti adósságok között szerepeltetik.) A különböző nemzetközi pénzintézetek alaptőke-hozzájárulása miatt 6,1 milliárd adóssággal zárták az elmúlt évtizedet. Az ÁSZ azért számol kevesebbet. Az államadósság nagysága, összetétele az 1990. évi CIV. tv. és az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés szerint
