Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-05 / 8409. szám

Köztársaság, 1993.jan.29. 10 Az elszalasztott IsiMséneüi líormáapata 1 Beszélgetés Horn Gyulával Kettős minőségben működött az elmúlt időszakban a magyar parlamentben Horn Gyula, aki a szocia­lista párt elnöki posztján kívül a Külügyi Bizottság elnöki tisztét is betöltötte, s így a belpolitika ügyei mellett a külvilág eseményeire is kivételes rálátása volt A KÖZTÁRSASÁG-nak adott interjújában az KÖZTÁRSASÁG: Mire ez az interjú január 29-én megjelenik, mások lesz­­nek-e az ön pozíciói? A levelező koalíci­ós honatyák felszólították, január 26-ig döntse el: az MSZP vagy a Külügy i Bi­zottság elnöke marad. HORN GYULA: Addigra valóban is­mert lesz a döntésem, amelyet január 25- én a parlament plenáris ülésén akarok el­mondani. Ennek lényege, hogy semmi­képp sem akarom terhelni a parlamentet személyes üggyel, mert ez hónapokig fog­lalkoztathatja a képviselőket«, ezért le­het, hogy az elhatározásom sokak számá­ra váratlan lesz. Sok telefont, levelet ka­pok, hogy ne engedjek, ne hátráljak meg, szokott, ha az ember nyíltan vállalja a múltját, másfelől pedig nehezen lehet el­viselni a parlamentben vagy a közéletben azt az embert, aki végigcsinálta az elmúlt évek csatározásait, a rendszerváltással összefüggésben sok mindent átélt, s most egy adott időszak tanújaként ott ül a par­lamentben. Én megértem, hogy ezt nehéz elviselni, úgy gondolom tehát, erről van szó, de lényegében és igazából arról, hogy az 6 felfogásuk szerint mindenképpen gyengíteni kellene a szocialista párt pozí­cióit. KÖZTÁRSASÁG: Ha le kell monda­ni valamiről, nyilván a bizottsági elnök­ség az, ami feláldozhatóbb. HORN: Ahogy felvetették a tizenhár­mak ezt a kérdést, az kezelhetetlen. Ke­zelhetetlen jogi szempontból is, mert az összeférhetetlenség jogi és nem politikai kategória. Az alkotmányban a képviselői jogállásról és a Házszabályban is egyér­telműen megfogalmazódott, hogy bárme­lyik parlamenti képviselő bármelyik par­lamenti tisztségre megválasztható. Szó sincs arról, hogy ez összeütközésben len­ne bármiféle tisztséggel. Dyen alapon Kulin Ferenc, vagy ne­tán Szabad György sem lehetne az MDF elnökségének a tagja. Jogi oldalról tehát nonszensz, amit a tizenhármak követelnek, az pedig, hogy a két funkció egybeesésére nincs példa Euró­pában - amit állítanak -, nem igaz. Hiszen Finnországban és Franciaországban is van erre példa. Másfelől nagyon lénye­ges elemnek tartom - lehet ugyan, hogy ez hiba -, de én mindig ragaszkodtam ahhoz az elvhez, hogy egyetlen nemzet­közi fórumon vagy a Külügyi Bizottság nemzetközi tárgyalá­sain ne a szűk pártpolitikai ér­dekeket képviseljem, ne foglal­de szerintem nem meghátrálás, ha az em­ber képes valamiről lemondani. Most nem akarok elébe vágni az eseményeknek, én nem ragaszkodom foggal-körömmel a Külügyi Bizottság elnöki tisztségéhez. KÖZTÁRSASÁG: Lehet, hogy az ügy hátterében az a gondolatmenet hú­zódik meg, hogy ha már az MSZP meg­állíthatatlannak látszik, akkor a koalí­ció legalább a párt elnökének diszkre­­ditálására tesz kísérletet? HORN: Ez nem újkeletű dolog, egy­másfél éve tart már. Sajátos módon soha nem a jelenlegi tevékenységem az, ami szálka, hanem a múltbeli. Két dologról van szó. Az egyik, hogy nem éppen meg-MSZP mai megítélésétől a Szűrös-ügyig, Németh Miklós esetleges hazatérésétől az 1994-es választá­sok esélyeiig számos téma megvitatására vállalko­zott a 61 éves politikus, aki két esztendeig (1989-90) külügyminiszteri megbízatást is vállalt Szerkesztő­ségünket Szegő Gábor és Thurzó Tibor képviselte.

Next

/
Thumbnails
Contents