Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-05 / 8409. szám

HVG, 1993.jan.16.

mi tás - bár nagvon fontos, elengedhetetlen, ám mégsem az egyetlen - kritériuma, a szabad választás.

A ma kormányzó koalíció legitimáltsághite viszont, sok jelből úgy látszik, a demokráciának szinte csak ezen az egy elemén nyugszik. Nem egyszerűen azért, mert vannak politikusai, akik a volt .tábor" országaiban természetes antikommunista érzelmeket, reakciókat messze túllihegve nem látják, hogy például a legnagyobb kormánypárt, az MDF választói azok, akik a legkevésbé tudják eldönteni: elutasítják-e vagv elfogadják az előző - szocialista-kommunista - rendszert (HVG, 1991. szeptember 14.). Sokkal lényegesebbnek látszik ennél, hogy minden kózvéleménv-kutatás szerint az állampolgárok - s messze nem csupán a kormánypártok, hanem talán az SZDSZ- ét leszámítva az ellenzéki pártok szavazóhívei is - rendkívül bizonytalanok abban, milvennek is képzelik el az új, vagyis rendszenáltással létrehozandó társadalmat.

Erre aligha lehet igazi válasz a szokásos érv, hogy .negyven évig butaságban tartották a népet*. Jó. szóból ért az ember - politikai szlogenekre, ideológiai eszmefuttatásokra is szüksége van. De ha csak azt látja, hogy mondjuk a tulajdonosszerkezet-váltás - köz-szaknevén privatizáció és egyéb magánvállalkozás-szaporítás - legkésőbb az ő .kapujánál" megáll, akkor aligha lesz hitelük az idevágó választási jelszavaknak, ideológiáknak, .szép szavaknak". Nem pusztán az a lényeges e szempontból, eléggé gyors-e a privatizáció, hanem az is, megmozdulnak-e a Magyarországon nagynak számító, a rendszerváltó .szabadrablásban" viszonylag kevesek kezébe került tőkék mellett a sokkal kisebbek, a tízezrek, a kis százezrek, a kis milliók. Enélkül ugvanis például a munkanélküliség komolyabb mérvű enyhülésére nemigen riehet számítani, ehhez önmagukban a maiaknál átgondoltabb, hatásosabb makrogazdasági konstrukciók, stratégiák is kevesek lennének. A kisiparosból, a jtépboltosból" persze sohasem lesz nagyfoglalkoztató - de például szolgáltatások igénybe vevője igen (feltéve, hogy van neki miből igénybe vennie); a fejlettebb Nyugaton a szolgáltatások már 40- 60 százalékban is részesednek a GDP, bői. Egy közepes lélekszámú magyarországi kisvárosban viszont, mint Mohácson, a polgármesteri hivatal százával adta ki az elmúlt két és fél évben az ipar-, szolgáltatói és kereskedői engedélyeket, de kimutatásai szerint ebből leginkább csak annak termett munkahely,

aki kiváltotta (tipikusan az eddigi fusiját cserélte fel saját iparra). Mást, alkalmazottat túlnyomó többségük nem tud foglalkoztami, mert ahhoz kevés a pénze, hitelhez meg nem jut kiegészítésül. Mohács minden szempontból tipikusnak látszik - magánstatisztikák ráadásul arra utalnak, hogy a vállalkozáskezdeményekkel küzdők leginkább a tönk szélére sodródnak, nemhogy kezdőtőkéjüket sokszoroznák meg. Mindez egyet biztosan jelene nemhogy pótlólagos, de lassanlassan az eredeti szinten sem jelentenek vásárlóerőt sem szolgáltatásra, sem másra.

S az ilyen-olyan okokból lassú privatizáció, a munkanélküliség csak egv-egv eleme az általánosnak mondható rossz közérzetet fenntartó-továbbgerjesztő társadalmi és gazdasági tényezőknek. Mindenesetre a munkanélküliek, a részben belőlük, részben a még nem munka nélküli, de ettől függetlenül rohamosan szegényedő rétegekből származók, a több ezer bukott vállalkozás mellett éppen csak vegetáló még több ezer-tízezer magánvállalkozás-csíra .károsultjai" mindmind választók. A mai vagv a ma még üj, esetleg a jövőben alakuló pártokra nekik kell majd szavazniok. illetve közöttük nekik kell majd választaniok.

Kérdés, melvik mit kínál majd nekik, melyiknek hisznek. Úgy tűnik, a hitelteremtéshez kevés az úgynevezett érzelmi politizálás, a mindenoldali veszélyekre, a nemzetre, a magyarságra hivatkozás.

Baloldali veszélyről beszélhet kormánypárti és ellenzéki politikus egyaránt, s ez tetszhet a mindenkori saját közönségnek - s nem tetszhet, ha a közönség nem saját. Dörgő tapssal jutalmazhatja egyfajta közönség, ha Csurka István úgy .fordítja’ a szót, hogy nem pusztán négy évre van még szüksége az MDF-nek - ennyiben a mült hétvégén egyet beszélt Antall Józseffel hanem négy olyan évre, amikor .magyarnak magvar lesz az ellenzéke". Síken aratva kifejtheti Andrásfalvy Bertalan miniszter ugyanott, hogy megérti a khomeinisták Rushdie elleni kampányát, men a művészetek úgymond értékrombolásra is felhasználhatók - s miniszteri piedesztáljáról, de szigorúan .magánemberként" még ugyancsak a múlt hét végén ugyanezen a címen mintegy elítélhet itthoni színielőadásokat.

Az effajta politikai retorika azonban nyilvánvalóan messze a köznapi ember feje fölött .üzen el". Ami természetes táptalaja annak a folyamatnak, amikor - politológusok kifejezésével élve - a politikában az irracionalitás válik racionalitássá. azaz valóságos eredménynek, tettnek tűnik - tűntethető - fel az, aminek valódi értéke-értelme igencsak kétséges. Ez az, amikor Balsai István igazságügyminiszter a médiumelnökök lemondását a szovjet csapatok kivonulásához méri. S persze mindkét eredményi csakis saját maguknak - esetleg szintén újraéledő fordulattal később netán az élcsapatnak-tulajdonítja... MÉZES FLÓRIÁN