Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-04 / 8408. szám
Űj Magyarország, 1993.jan.30.ói Sokan segítettek . Az volt az elképzelésünk, hogy a mágneslemezen orosz nyelven megkapott adatokat lefordíttatjuk, s az erről készülő listát közzétesszük,majd bekapcsolódik a Magyar Vöröskereszt, amely úgynevezett keresőlapok kitöltésével lehetővé teszi a személyek azonosítását; ínnek alapián igazolást állítanak ki arról, nogy a Független Államok Közösségétől most kapta meg a, levéltári adatot, és közli, hogy az illető hozzátartozó mikor halt meg hadifogságban, jóvátételi munkán vagy börtönben. Ez a dokumentum nálunk a hivatal-! ban bizonyító erejű. Nagy gondot okozott, hogy sok nevet nem lehetett azonosítani. Amikor az NKVD tisztje kitöltötte az űrlapot, gyakran fonetiku-1 san - a magyar tájszólásnak megfelelően --írta fel, amit hallott. így lehetett például a Tóthból Taut. Ezt elkerülendő megkértük a levéltárat, hogy fotózzák le a kérdőívek utolsó oldalát, amelyen az illető aláírása szerepelt, hátha ez megkönnyíti az azonosítást; Sajnos, ezt nem sikerült megszervezni, így több ezer nevet nem tudtunk »megfejteni".- Végül milyen hatásfokkal oldották meg a feladatot?- Az ötvenegyezer átadott névből negyvenezret közöltünk az Új Magyarországban. Megjegyzem, szerettünk volna szélesebb nyilvánosságot adni ennek az ügynek, sajnos azonban a Magyar Televízió erre nem nyújtott megfelelő lehetőséget. Önálló •kiadványként viszont költséges és nagyon lassú lett volna a megjelentetés. A lista fordításához szükséges pénzt is innen-onnan sikerült összeszedni.- Kitől kapott segítséget?- Szeretném kifejezni köszönetemet Lezsák Sándornak, a Lakitelek Alapítványtól kapott támogatásért, továbbá Für Lajos honvédelmi miniszternek, Kosáry Domokosnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, Sztuchlik Rezsőnek, a Magyar Vöröskereszt volt főtitkárának és nem utolsósorban az Új Magyarország szerkesztőségének, amely nem csupán hosszú hónapokon át hetente kétszer ingyen bocsátott egy-egy oldalt e nemes cél szolgálatára, hanem a listák gépelésének díját és bizonyos fordítási költségeket is átvállalt. Természetesen nagy segítséget nyújtott Sepsey Tamás címzetes államtitkár, a hivatal elnöke, mint ahogy köszönetét érdemel a Publica Rt. elnöke, Horváth E. Zoltán is. El kell mondanom, hogy a közléssel kapcsolatban több álvihar is kitört, de egyetlen sajtóorgánum sem mondta ki azt, hogy az Új Magyarországhoz hasonló hozzájárulást ő is felajánl, kivéve az Axel Springer Kiadó magyarországi Képviselője, akivel sikerült megállapodni, hogy a tulajdonukban lévő megyei lapok átveszik a közlést. Sajnálom, nogy ez a jó ügy - szerencsére nem sokáig - a politika kereszttüzébe került. Fáradozásunk hasznosságát azonban egyértelműen bizonyítja az, hogy a Magyar Vöröskereszthez mintegy negyvenezer megkeresés érkezett. Hétszázezer embért ejtettek foglyul- A polgárok a tájékoztatás alapján megfelelően eligazodtak?- Fontos, hogy semmiképpen ne keverjék össze a hadifogságot a frontszolgálattal. Az azonosítást szolgálhatta volna az a nemzetközi vöröskeresztes hadifogoly-levelezőlap, amit annak idején kintről lehetett küldeni. Azon rajta volt az illető postafiók száma, amiből azonosítható a tábor. A benyújtott igények jelentős része azonban közönséges tábori levelezőlap-melléklettel érkezett, ami azt bizonyítja, hogy a keresett hozzátartozó a fronton, vagy szállítás közben halt meg.- Sajnos, meglehetősen sokáig kellett várniuk a hozzátartozóknak az erkölcsi elégtételre.- Magyarországot kollektív bűnösként vonták felelősségre a második világháború után, bűnös nemzetnek tekintették. Sztálin magyarországi csatlósainak túllihegése pedig kizárta azt, hogy beszélhessünk a halottakról, hogy bizonyosságot lehessen szerezni arról, hogy ki, mikor halt meg és hol van eltemetve. Megfosztották a családokat attól a joguktól, hogy halottaikat elsirassák. Erre csak most nyílt lehetőség.- Kérem, próbálja meg számokba foglalni ezt a mérhetetlen veszteségeti- Történészek és a magam számításai szerint hozzávetőleg hétszázezer embert ejtettek foglyul és vittek ki az országból a szovjetek. Zsukov marsall 1945 végén hétszázötvenezer magyar hadifogoly elhelyezésére készült, s akkor hétszázezer alatt volt a számuk. Egy kutató közlése szerint vasúti vagonokban mintegy hatszáznegyvenezer embert hurcoltak el. végső soron körülbelül ötszáz-ötszázötvenezer hadifogolyról, hatvannyolcvanezer kényszermunkásról és ötvenezernél több, szovjet bíróságok által elítélt személyről lehet szó. Utóbbiak közül csupán háromezerötszázan tudtak élve hazajönni. A Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága újra tárgyalta az ügyeket, és 99 százalékukat rehabilitálta... Hozzávetőleg kétszázkétszázötvenezer magyar pusztult el úgy - sebesülten, éhezve, lerongyoíódva -, hogy nem tudták számba venni őket. A törvény lojális ■ - Hogyan halad a kárpótlási törvény végrehajtása?- A nyugdíjemelést elrendelő kormányrendelet 1990 novembere óta semmilyen diszkriminációt nem tartalmaz. Hatálya az 1939 és 1945 közötti faji, vallási, nemzetiségi üldöztetések kárvallottjaira, a katonai kisegítő munkaszoleálatosok körére, a túlélőkre, illetve özvegyeikre, a csillagos házak, a budapesti gettó lakóira, továbbá a nyugati hadifoglyokra. A szovjet hadifoglyok, az internáltak, a szovjet elítéltek ügyében egyértelmű volt a helyzet. A magyar kitelepítettek, internáltak, bíróságok által elítéltek, az ötvenhatos forradalom és szabadságharc után közbiztonsági őrizetbe vett személyek esetében nyilvánvaló volt a nyugdíjkiegészítés, akárcsak a munkaszolgálatosok és a deportáltak körében. Ugyanakkor hosszú ideig nagy vitát váltott ki a nyugati hadifogság elismerése és az ezt elszenvedettek nyugdíjának rendezése. A Magyarországon lévő szovjet vagy jugoszláv fennhatóságú táborokban fogvatartottaknál az első hat hónapra nem jár nyugdíjkiegészítés. Bekerültek a nyugdíjkiegészítésre jogosultak körébe az úgynevezett kisegítő katonai műszaki szolgálatot teljesítők. Ez a szolgálati forma 19ol és 1956 között létezett a politikailag megbízhatatlan személyek számára. A hat hónapon túli szolgálat számít a nyugdíjkiegészítés alapjául. Ez utóbbi kategória kivételével ennek a rendeletnek a végrehajtása gyakorlatilag a befejezéshez közeledik, jóllehet ezeknél nincsen jogvesztő határidő, a kérelmet folyamatosán lehet benyújtani. Több mint négyszázezer (!) nyugdíjkiegészítést igénylő kérelem érkezett a hivatalhoz. Senki sem gondolt ilyen hatalmas számra! Az 1992. évi XXXII. törvény, amely az életüktől és szabadsaguktól politikai okból jogtalanul ! megfosztottak kárpótlásáról rendelkezik, megnyitotta a lehetőséget az érintettek vagy hozzátartozóik számára az életjáradék folyósítására, illetve a kárpótlási jegyek igénybevételére. Az ügyek elbírálása az elmúlt év novemberében kezdődött el. A törvény lojális, kárpótol olyan személyeket is, akik ma nem magyar állampolgárdk, de akkor azok voltak. Például, akik a magyar hadsereg tagjai voltak, de olyan területről származtak, amelyek az 1938-as és az 1939-es bécsi döntés után ide kerültek, de később ismét elcsatolták tőlünk. Akik Izraelbe vagy Nyugatra távoztak, azok is ugyanúgy megkapják. A törvény annak is lehetőséget nyújt a kárpótlásra, akit faji, vallási, nemzetiségi okból Magyarország határaink kívül nem magyar állampolgárként ért sérelem, de jelenleg magyar állampolgár. Háromszázötvenezernél több igénvlés érkezett be 1992. november 2-ig, a határnapig, és ezek elbírálása, - a pótlólagos adatok beszerzésétől függően, - egy évig is eltarthat. Bizonyos szervezési feltételek javításával néhány hét múlva felgyorsulhat a határozathozatal üteme.
