Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. január (8400-8401. szám)
1993-01-22 / 8401. szám
Mozgó Világ, 1993/1 26 sasága, akkor - legalábbis az állammal szemben - a korlátozás mit sem ér. Ha a Hírlapkiadó testesíti meg az államot, akkor e cég monopóliumellenes korlátozás alatt áll, az állam viszont - s így a kormányzat - nem, hiszen az állami vagyont kezelp szervezetei (Állami Vagyonügynökség, Állami Vagyonkezelő Rt.) kezében levő társaságokon - praktikusan a bankokon, nagy iparvállalatokon - keresztül érvényesíteni tudja sajtótulajdonát.*4 Néhány kivételtől - ilyen a lakossági banknak számító OTP Rt. - eltekintve e társaságokban a tervek szerint a következő években csökkenni fog az állami tulajdonrész, így a résztulajdonukban levő sajtóvállalkozások és lapok „állami fenyegetettsége” is mérséklődik, de ez nem zárja ki a veszélyt. Ha ugyanis nem a magyar állam kerül a sajtókorlátok mögé, akkor például egy állami társaság lapalapításával a kormányzati sajtóterjeszkedés újraindulhat. Új lapok? A napilapok állami befolyásolásának veszélyét növeli, hogy a piac szűkül (mostanában legfeljebb 1 millió példányt nyomtatnak az országos lapokból, 5-6 éve csak Népszabadságból és Népszavából többet nyomtak), tehát egyre többen szeletelik az egyre kisebb tortát.* A kiadók mindinkább rá vannak utalva a hirdetésekre - különösen miután 1993 elejétől az adó- és a terjesztési díj-emelés drágítja az újságokat -, s az állam részesedése a gazdaságban még mindig lehetővé teszi, hogy a szakadék szélére juttasson egy lapot, illetve hirdetésinfúzdókkal életben tartson egy másikat. Ebben a helyzetben valószínűtlen, hogy a politikai napilapok választéka a közeljövőben újságalapításokkal bővülne, bár elképzelhető, hogy egy-két tőkeerős cég - mint például az országos, illetve budapiesti napilappal nem rendelkező magyarországi Springer* - belevág. Egyelőre valószínű az is, hogy a kormányzat, amelyet láthatóan mind politikai, mind anyagi értelemben lefoglalnak az elektronikus sajtó körüli - részint költségvetési - csatározások, nem áldoz-áldozhat majd százmilliókat új lap»kra. A közeljövőben aligha változik tehát számottevően a magyar sajtó, s ezen belül a politikai napilapok megállap>odni látszó piaci helyzete, illetve tulajdonosi szerkezete. Krízishelyzetekben azonban, mint amilyen az Esti Hírlap tulajdonos- és foszerkesztöváltása, illetve a Mai Nap 1992. nyári foszerkesztőcseréje volt,2’ az állam - közvetve vagy közvetlenül - érvényesíteni akarja és tudja majd akaratát. Igaz, ma már (még?) nem a napilapok többségénél... ** A részben vagy teljesen tartó« állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetek közül az Állami Vagyonkezelő Rt-hez tartozik a Magyar Olaj- é« Gázipari Rt, a Magyar Vülamoa Müvek Rt, az OTP Rt, a Magyar Hitel Bank Rt., a Kereskedelmi Bank Rt (OKHB), a Budapest Bank Rt, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt, a Postabank Rt. (126/1992. (Vili. 28.) Korm. r. 1. számú melléklete, Magyar Közlöny, 1992. augusztus 28) " Annak idején megbukott a Dátum, majd a Mai Reggel, s 1992 6ez in átformálták a Kurír délutáni kiadását is. A gazdasági napilapok szűk piacán ez a jelenség jobban látszik az egykor monopolhelyzetet Övező Világgazdaság olvasóin - e lapon kívül - 1992 novemberéig két másik újság, a Napi és a svéd tulajdonú Üzlet is osztozott Három lapot azonban nem bír el a piac, s a kiadók anyagi nehézségekkel küszködtek, ezért a Világgazdaság kiadójának vezetője - egy másik vállalkozásán keresztül - kivásárolta a svéd Bonniért, s rögtön .felfüggesztette" az Üzlet, a korábbi konkurens megjelenését " Bayer József kiadóigazgató 1993 második felére tervezi az új lap megindítását (Világgazdaság, 1992. október 7.) r Lásd részletesebben „Mozgató rúgójc", HVG, 1992 augusztus 22.
