Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. január (8400-8401. szám)
1993-01-22 / 8401. szám
nult be a sajtótörténetbe, de a felvásárlási folyamat előbb megállt, majd mintha viszszájára fordult volna. 1991 elején például Murdochnak és Maxwellnek is két-két országos napilapja volt (az előbbinek a Mai Nap és nz azóta megszűnt Mai Reggel, az utóbbinak a Magyar Hírlap és az Esti Hírlap), s fennállt a veszélye, hogy a Népszabadság-résztulajdonos Bertelsmanna] együtt hármasban „letarolják” a piacot. A felvásárlási láz azonban alábbhagyott: elfogytak az eladó lapok, illetve nem akad vevő a felkínáltakra, vnlnraint megszűntek (Mni Reggel) vagy visszakerültek állami kézbe <Esti Hírlap). 1992-ben már csak egy nagy üzlet köttetett: a Magyar Hírlap Maxwell-csomagját megvette a Jürg Marquard Group egyik cége. A végeredmény, bár egy-egy privatizált kiadón belül tovább nőtt a külföldi tulajdonos részaránya, a napilappiacon belül - mind darabszám szerint, mind a példányszám alapján - csökkent a nemzetközi sajtóvállal közősökhöz kapcsoló lapok részesedése. (1. ábra) Jönnek a bankok? Tbvábbra is igen élénk viszont nz államtól még erősen függő magyar nagybankok érdeklődése a sí\jtó, ezen belül az országos napilapok iránt: az élén valószínűleg a Magyar Hitel Bank Rt. és a Postabank Rt. áll, de feljövőben van a Kereskedelmi Bank Rt. is.,# A Magyar Hitel Bank Rt. már az első kiadótársaság-alakítási akciókban is részt vett (például 1988-ban a Reform Rt., majd a Mai Nap Rt. és a Szabad Föld Rt. létrehozásában), a Postabank Rt. azonban csak „később érkezett". Igaz, igyekszik behozni lemaradását: 1991 végén már összes be1. ábra Külföldi aajtóérdekeltrágek az országos napilapok piacán 1991-1092 (100% a lapok összpéldányszáma) 1991. Január 1992. augusztus (~ 1,1 millió példány) (~ 1,0 millió példány) SorprMsn/lWsant (11%) M írror/M axwnll (16%) z Bort«! amann (31%) Newa International/ Murdoch (10%) / \ Socpraaan/lloraant Ost IVaaaft/Marqnard News Intamational/Murdoch (6,6%) (7,6%) (16%) - Bertclsmsrin: NépazahadaAtf- Mirrur/Maiiwell Kati Hírlap, Magyar Hírlap- Nűwi Intcrnational/Murdoch: Mai Nap, Mai Raggal- Socpreaao/HeraanL Magyar Nomzot- Bertolamann: NApazaltadaAtf- Nowa IntamHtioiial/Mnrd«* n Mai Nap -Ont ProHaa/Martpiard Magyar Hírlap- Soc|irc«aíVHaraHr»L Magyar Nemzőt ,f A nagybankok krtzltl a IlmlapMl Bank Hl 41,8%-ban, a KoToakedelmi Bank Ki 36,0%-liavi, a Magyar Hitel Bank Bl 47,4%-han voll Állami tulajdonban, da a l*o»t-ahauk Kt. Imhi I« jelonlA* tulajdonos az állam (róazliori a Magyar I'oatán koroazHll) (BanktHkör-m«’H<»kM, ,,Banki információk a tuliydonoaokrór. IIV(i, 1992. gusztus 29.) MAI NAP RT TAraaaAgi azerzfldóa kalte: 1989. június 29. Induló alapi óka: 121,00 m Ft Alapító tulajdonosok: Nincs pontos arlat (a lagnagyol»!» alapító tulajdonos a Magyar llital Bank IU.) Jolonlog a Nawa IntcrniHtional/Murdorh ainankai s^jlócaop>rtlioz kapcsolódik fektetéseinek 13 százaléka a sajtó és a könyvkiadás területén volt,* s negyedik legnngyobb érdekeltségének - 105,4 millió forintos részesedéssel - a Kurír Rt. számított. Ugyanakkor kimutatható az is, hogy a legnagyobb körültekintéssel a Postabank kezdte a sajtóérdekeltségi hálózatának kiépítését: a Pesti Műsorral kezdték, a mára - a Magyar Nemzet Rt -beli részesedésük eladása után - éppen ügy van rádióadójuk (Radio Bridge), mint hetilap-érdekeltségük (Magyar Narancs), bulvárlapjuk (Kurír), mint gazdasági qjságjuk (Világgazdaság). A trió harmadik tagja, a Kereskedelmi Bank Rt. (OKHB) „önálló” akciókba lényegében csak 1992-ben kezdett, bár - egy bankcsapat tagjaként - korábban is benne volt például a Magyar Hírlap Rt.ben vagy a Publica Rt.-ben. Eladó országos napilap nincs a piacon, ám a sajtóbeli terjeszkedést ez nem zavarja: 49 százalékot szerez a bank a Szó-Kép Rt.-ben, az öt dunántüli megyében megjelenő Új Hírek kiadójában, részesedést vásárol a Figyelő gazdasági szakhetilapban, nmelyet ezt követően magazinná kezdenek formálni. Saj tótörvény- kérdőjelek A nagybankok egyre jelentősebb sajtótulnjdonlása a jelek szerint - például a kiadók többségének nem éppen rózsás gazdasági helyzete miatt — a közeljövőben tovább növekedik, s ez alkalmat adhat a készülő sajtótörvény” monopóliumellenes rendelkezéseinek kijátszására. A kormány törvénytervezete ugyanis látszólag igen szigorú szabályokat tartalmaz, részint nyilván azért, mert — mint Szabó Iván a Petö-interpellációra adott válaszában kifejtette - „a magyar sajtótulqjdonlás területén 1989-tol kezdve érdekes események történtek”, 8 „a magyar sajtótulajdonlás szerkezetébe - hogy úgy mondjam - az új parlamentnek és az új kormánynak beleszólási lehetősége sem volt, ha akart volna, sem!”.“ ASzabó Iván-i nyilatkozat versenysemlegességre hivatkozott ugyan - tehát nz állam snjtóvállnlkozásni előnyt nem élveznek, de hátrányba se kerülhetnek pusztán a tulajdonosuk miatt ám a sajtótörvény-tervezet jogi konstrukciója kétségeket "hagy, hogy ez-e a valódi szándék. A tervezet egyik legfontosabb újdonsága a sajtótulajdoni koncentráció megakadályozására hivatott szabályrendszer, amely szerint - ha a kormányjavaslat emelkedik törvényerőre - egy természetes személy, jogi személy, illetőleg ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társasága többségi tulajdonában egyidejűleg egy országos napilap lehet csak, ezenfelül legfeljebb még egy olyan országos napilap lehet a tulajdonos érdekeltségében, amelyben közvetlen vagy közvetett részesedése nem haladja meg a 30 százalékot. Mindezt azzal magyarázza a kormány, hogy „alapvető társadalmi -ezen belül tömegtájékoztatási - érdek fűződik ahhoz, hogy a magyarországi írott sajtó ne összpontosuljon néhány tőkeerős laptulajdonos kezében’.“ Kérdéses azonban, hogy a tervezet láthatóan sajtóvállalkozások - például az 1990-ben több vidéki lapot megszöktető magyarországi Springer - megfékezésére szolgáló korlátái hogyan nlkalmázhatok az állammal mint sajtótulajdonossal szemben. Ha ugyanis - s a példa kedvéért maradjunk a mai tulajdonosi helyzetnél - szigorúan alkalmaznák e szabályokat, akkor elsőként éppen a Hírlapkiadónak kellene megválnia lapjai egy részétől: hiszen például az Expresszben, a Pest Megyei Hírlapban közvetlen és egyedüli, az Új Magyarországban pedig közvetett többségi tulajdonos. De vajon hogyan kell számítani az áttételes tulajdonlást? Ha ugyanis nem a magyar állam maga tekintendő sajtótulnjdonosnak, hímem annak vállalata, tár-CT* K A r.Mtntxink Rt. rA«zvAuyi«pyzA(ú IA](‘kn/lato|n (mi'C jolt'itl « Vi]A*;j’h/íImhák l!Íí)2. június 25-i száináiuüc mellektől okóut) 11 A kormány 6917. azAinú UVrvónyjavHfilHta a «»yliW.ahadaágról, benyújtva 1992. ni^jua 22-An. w OrszAggyftlósi Napló, 1992. március 17., 16946- 16946 IhihA!» “ Az 6917. számú törvényjavaslat indokolása a 7. $hoz.
