Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. január (8400-8401. szám)

1993-01-20 / 8400. szám

Népszabadság, 1993.jan.16. [■ O KATONA TAMÁS: A SZELLEM MÁR NEM FÉRT A PALACKBA Döntés a frekvenciamoratórium feloldásáról A kormány csütörtöki ülésén a frekvenciamoratórium részle­ges feloldásáról döntött - de­rült ki a kormányszóvivő pén­teki tájékoztatóján. „A szellem már nem fért a palackba” - indokolta a kabi­net elhatározását Katona Ta­más államtitkár, hozzátéve, hogy a helyi rádió- és tévéprog­ramok elterjedése a kisebb kö­zösségek, a helyi társadalmak megerősödését hozhatja. A ka­binet csupán a jelenleg is hatá­lyos jogszabályok - a sajtótör­vény, ennek végrehajtási rende­leté, valamint a helyi stúdiókról szóló rendelet - adta lehetőség­gel él - hangsúlyozta Papácsy Edit, az Igazságügyi Minisztéri­um helyettes államtitkára. A műsorsugárzás céljaira fel­használható frekvenciákról az illetékes hatóság tájékoztatni fogja a művelődésügyi tárcát, amely ezekre pályázatot hirdet. A korlátozott időre szóló enge­délyek odaitéléséröl is ez a tár­ca dönt. Katona Tamás szerint politikai szempontok az enge­délyezés során nem játszhatnak szerepet, s szavait Tóth Kál­mán, a Közlekedési és Hírköz­lési Minisztérium főosztályve­zetője adatokkal támasztotta alá. Jelenleg ugyanis 238 regio­nális és 59 helyi stúdió frek­­venciakérelmét tartják nyilván, s ha e stúdiók most pályáznak, nagy részük engedélyt kaphat, sőt a jelenlegi adottságok újabb helyi stúdiók frekvenciához juttatását is megengedik (Folytatás a 4. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) Hyen körülmények között fo­kozott figyelem irányul a köz­­társasági elnökre, aki ellenzéki oldalról is némileg eltérő taná­csokat kap, noha abban a há­rom párt egyetért, hogy a ki­­kényszeritett lemondások súlyo­san veszélyeztetik a média füg­getlenségét. A Fidesz úgy nyi­latkozott, hogy kívánatos lenne, I ha Göncz elnök nem fogadná el I a lemondásokat Pető Iván sze­rint a köztársasági elnöknek a média fenyegetett pártatlansá­gával számot vetve kellene dön­tenie, elfogadja-e a lemondáso­kat. Horn Gyula MSZP-elnök sajtóértekezletén kerülte, hogy a lemondások ügyében a Göncz elnök által követendő magatar­tásról szóljon. Hankiss Elemér, az MTV el­nöke lapunk érdeklődésére el­mondta, hogy a közalkalmazot­ti törvény az egyszerű lemon­dás esete mellett a rendkívüli í lemondás fogalmát is ismeri, j vagyis azt, ha a munkáltató kö- i vet el kötelességszegést a köz­­' alkalmazottal szemben. Utóbbi i esetben a felmondási idő nem kettő, hanem nyolc hónap. A j tévéelnök szerint a köztársasá­­j gi elnök megítélésére tartozik, ! a médiaelnökök lemondását minek tekinti a két eset közül. Hasonló álláspontot képvi­selt Gombár Csaba, az MR el­nöke is. Munkatársunknak el­mondta, szerinte a kormány fe­lelős azért, hogy a rádiónak nincs érvényes szervezeti és működési szabályzata s nem született meg a média alapvi­szonyait rendező törvény. Mél­tánytalan dolog emiatt az elnö­köket hibáztatni - jegyezte meg a rádióelnök. Ismeretes, hogy a rádió alel­­nöke, Csúcs László lapunknak nyilatkozva korábban kifejtet­te, hogy Gombár Csabát mind­addig a rádió egyszemélyi fele­lős vezetőjének tekinti, amig lemondását a köztársasági el­nök el nem fogadja, s ez a hiva­talos közlönyben meg nem jele­nik. Ezzel ellentétes a miniszter­­elnök fent ismertetett legutóbbi álláspontja. *- Amíg én állok a 168 óra című műsor élén, az legfeljebb annyira változhat, hogy komp­romisszummal kivédjük a hata­lom agresszivitását. A pártál­lam idején két évtizedes gya­korlatot szereztünk az ilyesmi­ben - mondta egyebek mellett Mester Ákos azon a tegnapi budapesti sajtókonferencián, amelyet néhány ismert rádiós szerkesztő és riporter tartott a MUOSZ-székházban. A rádió­sok az intézmény átalakításáról szóló Csűcs-dokumentumok és az alelhöki nyilatkozatok révén kialakult helyzetről mondtak véleményt. A többi között elhangzott, hog>r a jelen lévők - Bölcs Ist­ván, Tárnái Gizella, Farkas Zoltán, Magos György, Göczey Zsuzsa és mások - „végig fog­ják vívni ezt a harcot, nem hát­rálnak ki a rádióból''. A Csűcs­­tervezeteket részben ügy- minő­sítették, mint a rádió űjracent­­ralizálásának programját. V. Gy. Nemzetközi csatornaegyeztetés Nemcsics Elek, a Frekven­ciagazdálkodási Intézet igazga­tóhelyettese az összesen 297 re­gionális, illetve helyi rádió- és televíziófrekvencia-kérelemmel kapcsolatban munkatársunknak elmondta: hazánk 300 URH rádiófrekvencia egyeztetését kezdte meg a környező orszá­gokkal. Ezek közül 63 frekven­cia nemzetközi visszaigazolása már megtörtént. Televíziózás céljára 111 nemzetközi egyezte­tést kezdeményeztek, amiből ed­dig 69 bizonyult sikeresnek, ennyi tévécsatornán tehát már sugározni lehet. Az igazgatóhelyettes hangoz­tatta: bíznak abban, hogy7 a si­keres nemzetközi frekvencia­egyeztetéseket követően szinte valamennyi hazai regionális, va­lamint helyi rádiós és televíziós műsorszórási igénynek idővel eleget tudnak tenni. Az azonban biztosra vehető, hogy7 ez éveket vesz majd igénybe. Katona Tamás miniszterel­nökségi államtitkár munkatár­sunknak elmondta, hogy- az en­gedélyeket a művelődési tárca adja majd ki. A pályázati rend­szert még nem dolgozták ki, de mint az államtitkár hangoztatta: nyilván létre kell hozni egy olyan bizottságot, amely kellő társadalmi nyilvánosság mellett, pártatlanul bírálja el a pályáza­tokat. K. J. T.

Next

/
Thumbnails
Contents