Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-03 / 8235. szám

A Magyarországi Cigányok Magyarországi Szövetsége tisztújító kongresszust tartott A pórnépet és nem az elitet integrálja Kint is bent is gyülekeztek az érdekeltek a Magyarországi Cigá­nyok Demokratikus Szövetsége (MCDSZ) rendkívüli, tisztújító kongresszusára, melyet a Villányi úti Oktatási és Kulturális Központ­ban rendeztek szombaton. A ket­tősség magyarázata vélhetőleg a meghirdetett tisztújítás volt, mely­nek keretében kizárásokra is sor került. Mint a bejáratot őrző rende­zőktől megtudtam, sajátos módon azok nem ülhettek be — bár meg­hívójuk volt —, akiket a rendkívüli tisztújító kongresszus a délután fo­lyamán kizárt. Pontosabban ók be-Íöhettek volna, de kíséretük nem. gy inkább ők is kívül maradlak. A 309 küldöttből 198-an jelentek meg, így szavazat- és határozatké­pes volt a létszámát tekintve legna­gyobb, 130 ezres magyar cigány­­szervezet kongresszusa. A határozatképességre egyéb­ként csak a délutáni órákban lett szükség, mert a délelőtt 10-kor kezdődő találkozó egy órás cigány­zenés tánccal kezdődött, amit Ná­­day Gyula elnök beszámolója kö­vetett. A szubjektív, ám mértéktar­tó előadás érintette az MCDSZ-nek és az elnöknek a Roma Parlament­hez, illetve annak vezetőihez fűző­dő konfliktusos viszonyát. Náday Gyula — nyilván a majdani kizár­tak vádjaira válaszolva — kitért a szervezet anyagi ügyeinek néhány vitatott pontjára. Az MCDSZ múlt évben 4,5 mil­lió forintnyi támogatással gazdál­kodhatott. Ebből támogatásokra (915 ezer), segélyekre (56 ezer), útiköltségre és egy Mazdára (500 ezer) futotta. Nem derült ki a mara­dék 3 millió sorsa, de lehet, hogy nem is ez volt a cél. Az elnök be­vezetőjében néhány alapkérdésben is állást foglalt. Eszerint az MCDSZ a pórnépet és nem az eli­tet próbálja integrálni, továbbá mint cigányok, ha nem is kívánnak elsőbbséget, de pozitív diszkrimi­nációt igen. Végül pedig úgy fo­galmazott, Magyarországon szűn­jön meg a cigánykérdés, de legyen cigánypolitika. Ezt követően meghívott vendé­gek kaptak szót. így a cigány ér­dekvédelmi szervezetek szövetsé­ge, a Szabad Magyar Újságírók Szövetsége, a Jogsértettek Egyesü­lete, a Zöldpárt és a Magyarok Ha­zafias Világszövetsége nevében üdvözölték a kongresszust, ajánlot­ták fel együttműködésüket. A mun­kakongresszus — maga az. elnök nevezte el így — délután kettő tájt kezdett hozzá az alapszabály mó­dosításához. Ennek során Náday mint levezető elnök, pontról pontra felolvasta a 21 paragrafust, és an­nak minden bekezdését, amit a je­lenlévők külön-külön és együtt is megszavaztak. A kétórás procedú­ra végén az elnök a kiemlekcdő aktivistáknak oklevelet osztott ki, majd a személyi kérdések kerültek napirendre. Ellenszavazat nélkül, néhány tartózkodással a kong­resszus négy volt vezetőségi tagot zárt ki a szervezet soraiból. A nem különösebben részletezett indoklás szerint lényegében azért, mert ma­gatartásukkal, múltjukkal lejáratták az MCDSZ-t , s munkájukat fele­lőtlenül végezték. Ezt követte az új tisztségviselők megválasztása. Náday Gyula, a je­lölőbizottság javaslatára közfel­kiáltással ismét az MCDSZ elnöke lett. A különböző bizottságok, il­letve vezetőik megválasztása a ké­ső esti órákban fejeződött be. A rendkívüli, tisztújító kongresszu­son egyébként végig rend uralko­dott, s a nyílt szavazások (kézfel­tartás) során mindenki ellenőriz­hette az eljárás korrektségét. •R. G. Magyar Hírlap, 1992.márc.30.

Next

/
Thumbnails
Contents