Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-03 / 8235. szám
A Magyarországi Cigányok Magyarországi Szövetsége tisztújító kongresszust tartott A pórnépet és nem az elitet integrálja Kint is bent is gyülekeztek az érdekeltek a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége (MCDSZ) rendkívüli, tisztújító kongresszusára, melyet a Villányi úti Oktatási és Kulturális Központban rendeztek szombaton. A kettősség magyarázata vélhetőleg a meghirdetett tisztújítás volt, melynek keretében kizárásokra is sor került. Mint a bejáratot őrző rendezőktől megtudtam, sajátos módon azok nem ülhettek be — bár meghívójuk volt —, akiket a rendkívüli tisztújító kongresszus a délután folyamán kizárt. Pontosabban ók be-Íöhettek volna, de kíséretük nem. gy inkább ők is kívül maradlak. A 309 küldöttből 198-an jelentek meg, így szavazat- és határozatképes volt a létszámát tekintve legnagyobb, 130 ezres magyar cigányszervezet kongresszusa. A határozatképességre egyébként csak a délutáni órákban lett szükség, mert a délelőtt 10-kor kezdődő találkozó egy órás cigányzenés tánccal kezdődött, amit Náday Gyula elnök beszámolója követett. A szubjektív, ám mértéktartó előadás érintette az MCDSZ-nek és az elnöknek a Roma Parlamenthez, illetve annak vezetőihez fűződő konfliktusos viszonyát. Náday Gyula — nyilván a majdani kizártak vádjaira válaszolva — kitért a szervezet anyagi ügyeinek néhány vitatott pontjára. Az MCDSZ múlt évben 4,5 millió forintnyi támogatással gazdálkodhatott. Ebből támogatásokra (915 ezer), segélyekre (56 ezer), útiköltségre és egy Mazdára (500 ezer) futotta. Nem derült ki a maradék 3 millió sorsa, de lehet, hogy nem is ez volt a cél. Az elnök bevezetőjében néhány alapkérdésben is állást foglalt. Eszerint az MCDSZ a pórnépet és nem az elitet próbálja integrálni, továbbá mint cigányok, ha nem is kívánnak elsőbbséget, de pozitív diszkriminációt igen. Végül pedig úgy fogalmazott, Magyarországon szűnjön meg a cigánykérdés, de legyen cigánypolitika. Ezt követően meghívott vendégek kaptak szót. így a cigány érdekvédelmi szervezetek szövetsége, a Szabad Magyar Újságírók Szövetsége, a Jogsértettek Egyesülete, a Zöldpárt és a Magyarok Hazafias Világszövetsége nevében üdvözölték a kongresszust, ajánlották fel együttműködésüket. A munkakongresszus — maga az. elnök nevezte el így — délután kettő tájt kezdett hozzá az alapszabály módosításához. Ennek során Náday mint levezető elnök, pontról pontra felolvasta a 21 paragrafust, és annak minden bekezdését, amit a jelenlévők külön-külön és együtt is megszavaztak. A kétórás procedúra végén az elnök a kiemlekcdő aktivistáknak oklevelet osztott ki, majd a személyi kérdések kerültek napirendre. Ellenszavazat nélkül, néhány tartózkodással a kongresszus négy volt vezetőségi tagot zárt ki a szervezet soraiból. A nem különösebben részletezett indoklás szerint lényegében azért, mert magatartásukkal, múltjukkal lejáratták az MCDSZ-t , s munkájukat felelőtlenül végezték. Ezt követte az új tisztségviselők megválasztása. Náday Gyula, a jelölőbizottság javaslatára közfelkiáltással ismét az MCDSZ elnöke lett. A különböző bizottságok, illetve vezetőik megválasztása a késő esti órákban fejeződött be. A rendkívüli, tisztújító kongresszuson egyébként végig rend uralkodott, s a nyílt szavazások (kézfeltartás) során mindenki ellenőrizhette az eljárás korrektségét. •R. G. Magyar Hírlap, 1992.márc.30.
