Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-03 / 8235. szám
Magyar Nemzet, 1992.márc.31. n SZDSZ delegáció Ukrajnában Kárpátalja segítése nem pártpolitikai érdek Az SZDSZ parlamenti frakciójának delegációja március 25- től 29-iq Kijevben Lvovban és Kárpátalján járt. Dombach Alajos Szent-Iványi István, dr. Szigethy István, Gaál Gyula, Laborczi Géza és Dalos Rimma találkozott Kijevben a parlament képviselőivel és Lvovban Csernovilial a RUH-társelnökével és Lavrenytyij érsekkel a görög katolikus egyház fejével. Számos lehetőség nyílt a Kárpátalján élő magyarsággal való beszélgetésre is. Hármas célt szolgált a delegáció látogatása mondotta az újságíróknak Szent-Iványi István. Tapasztalatokat szereztek az ukrán belpolitikai életről, új lendületet adva az ukrán-magyar kapcsolatoknak, amelyeknek igyekeztek feltárni a gazdasági és kulturális perspektíváit. Ezenkívül alkalom nyílott a személyes kontaktusok erősítésére is. Az országgyűlés külügyi bizottságának a titkára elmondotta, hogy belpolitikai kérdések állnak az ukrán politikai élet előterébe. Az önálló államiság megteremtése, s elsősorban az Oroszországhoz való viszony. Kijev problémái ugyan olyanok, mint Kelet-Európa más országaiban, csak mindezek hatványozódva jelentkeznek. A gondok hasonlatosak, így a privatizáció a magas infláció és a munkanélküliség. A célok között az Európához való közeledés, a modem piacgazdaság megteremtése állnak. A Moldáviában kialakult polgárháborús állapotokról szólva a tárgyalópartnerek egyöntetűen kijelentették: Ukrajna nem törekszik területi módosításokra, de igényt tart az ukrán nemzetiség jogainak tiszteletben tartására. A Magyarországgal való kapcsolatuk mindezek fényében természetesen háttérbe szorulnak. A gazdasági kapcsolatok a tizedére estek vissza, s ezek felélénkítése mindkét ország érdeke. Gondot jelent, hogy a gazdasági élet átalakítása nincs jogilag szabályozva, a készség megvan a kapcsolatok felélesztésére, ám nagy a bizonytalanság. A Magyar Nemzet kérdésére, hogy Ukrajnában megismétlődhet-e az ami a Szovjetunió szétesésekor lejátszódott a frakció külügyi szóvivője elmondotta, hogy Nyugat-Ukrajna ugyan a RUH bázisa és megfigyelhető Lvov és Kijev szembenállása, ám itt a pártok szerinti ellenállás, a nyugat-európai parlamenti rendszer még nem alakult ki. A viták elsősorban az új közigazgatási rendszer kapcsán vannak. A felületek élére vasprefektusként jelöltek ki személyeket, amelyben az önkormányzatoknak nincs beleszólásuk. Mindezt Kravcsuk hatalmát erősíti. A kárpátiai magyarság gondjairól szólva a küldöttség tagjai megemlítették, hogy az itteni kisebbség relatíve jobb helyzetben van, mint más szomszédos országokban. A kétnyelvű kiírások természetesek, a nemzetiségi feszültségek ugyan megvannak, de mindezt nem csapott át szélsőséges magatartásba. Az itt élő magyarság elsősorban könyvekre, sőt sajtótermékekre számít. Az itteniek éheznek a magyar szóra, s segítséget jelentene a remittendák eljuttatása is. A gondok olyan szinten vannak, hogy Kijevben például nincs magyar írógép. Szent-Iványi István a segítés módjával kapcsolatban megjegyezte, hogy azok elsősorban emberiességi szempontokat kell hogy szem előtt tartsanak, s nem a kereszténydemokraták mintájára pártzászlók alatt kell azokat végrehajtani. (stier)
