Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-03 / 8235. szám
Magyar Hírlap, 1992.márc.30. A / , Évente ötvenezer szakképzettség nélküli fiatal jelenik meg a munkaerőpiacon „Vállalati háttér nélkül gyámoltalan” Válságidőket él a 150 éve intézményesített magyar szakképzés. Az eddigi, állami nagyvállalatokra épülő rendszer olyan, erősen specializált munkaerőt képzett, amelyik vállalati háttér nélkül szinte teljesen gyámoltatlan és munkaképtelen. A kemény versenyre épülő piacgazdaság korában ez a képzettség ^képzetlenség!) ■ nem jelent túl nagy előnyt. Főleg nem, ha meg; gondoljuk: a munkanélküliség egyre rohamo- i sabb emelkedéséből egyik legjellegzetesebb ki= vezető útként a kormány is a vállalkozóvá vá‘ lást táfnogatja. Másrészt pedig a tervgazdálkodás csődjével tönkrement állami mamutvállalatok egyszerűen megszüntették gyakorlóhelyeiket. A nehézségekkel küzdő cégek természetesen először a jövőtől, felveendő munkásainak képzését szolgáló tanműhelyektől szabadultak meg. így ma a szakmát tanulni kívánóknak 84 százaléka van közeli veszélyben vagy már műhely nélkül, mert ennyi fiatal gyakorlati oktatása épült eddig Becsesebbek lesznek a tankönyvek Általában le kellene cserélni a szakmai tankönyvek felét, de egyes területeken, mint például a melegüzemi, illetve az elektronikai témájúak hetven százalékát, állapítja meg a Munkaügyi Minisztérium legutóbbi felmérése. A zömmel 15- 20 éve íródott kötetek ma már igen kevéssé tudnak piacképes ismereteket adni a szakmák ifjú művelőinek. A most forgalomban levő 2362 szakmai alapozó, illetve szakmai tankönyv megújításra szorul. Másik i oldalról az infláció készteti változtatásra a szakmai tankönyvek kiadóit, illetve a teijesztőket. A változatlanul alacsony fogyasztói árakat ma már nem tudják tartani a gyártók. 1991-ben 270 millió forintnyi ráfordítással kétmilliónyi új, illetve utánnyomásos tankönyvet készítettek a nyomdák. Ez az összeg a könyvek alig egynegyedének utánnyomására nyújtott lehetőséget, a tankönyek fejlesztése szóba sem kerülhetett. A változatlan fogyasztói árak és a növekvő előállítási költségek ollójában eddig az állami költségvetés állt. Egy 1991-es kormányhatározat szerint azonban fokozatosan át kell térni a szabad árakra. Minden bizonnyal nagyobb becsben lesznek ezentúl ezek a taneszközök, mert például egy harmadik osztályos kőműves egyetlen tankönyve 169 forintba kerül. A navigációs elektroműszerész szak első j évfolyamos tanulójának 29 darab S könyve pedig 14 176 forintnyi kij adást jelent a szülőnek. Egy teljes j ruhaipari képzést tartalmazó tan| könyvsorozat 10395 forint. az üzemekre.A kormány elképzelése szerint a kis- és középvállalatok bevonása adhat megoldást ebben a helyzetben. Biztató tényként említi a szakképzési törvény tervezetéhez készült minisztériumi összegzés, hogy 1989 és 1991 között már kétszeresére nőtt a kisiparban tanulók száma. Míg '89-ben 153 ezer kisiparos közül 6100 foglalkozott 9420 tanuló gyakorlati oktatásával, tavaly már 12 ezer kisiparosnál 20 ezer tanuló kaphatott bevezetést jövendő szakmája rejtelmeibe.Természetesen alapvető változások várhatók nemcsak a képzés helyét, hanem célját illetően is. A vállakózásokra fel nem készített fiataloknak az erősen specializált szakismeret helyett az iskolarendszerben is szakmacsoportos képzést kell biztosítani a kormány szerint. Olyan rugalmas képzési formákat ajánl a Munkaügyi Minisztérium, amelyek racionálisabbak a mainál, lehetővé teszik a későbbi specializációt, illetve a többszöri átképzést. Mindezt az iskolarendszeren kívüli munkaerő-piaci átképzés intézményrendszere egészíti majd ki, várhatóan megerősítve a munkavállaló stabil munkaerőpiaci pozícióját, a sikeres munkába állást. Erre a stabilitásra azért is nagy szüksége van a mai pályakezdőknek, mert ők a munkanélküliségtől ■■ leginkább sújtott csoport. Ráadásul a demográfiai hullámhegy teteje éppen ezekben az években hagyja el a középfokú oktatást, így jóval több fiatal jelenik meg a munkaerőpiacon, közülük évente ötvenezer szakképzettség nélkül. Az 1983-ban bevezetett átképzési rendszernek szán a kormányzat egyre nagyobb szerepet e bajok orvoslásában. Növekvő jelentőségét i számok is illusztrálják: 1984-ben alig három- i ezer embert képeztek át hatmillió forintból, 1990-ben már majdnem 33 ezer felnőtt átképzését vállalták 552 milliónyi ráfordítással. írta: Ó-Varga Judit
