Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-03 / 8235. szám
-Pesti Hírlap, 1992.márc.30. ée egyéb érdekekre hivatkozva általános titkolózás. —Említene néhány példát valamilyen közérdekű átvilágítási típusra! — Nyugaton a különböző társadalmi csoportok előszeretettel fürkészik az állami megbízások, az állami hivatalok üzleti ügyleteinek hátterét, amely esetekben a bíróságok általában kötelezik az illetékes államigazgatási szervet az információ kiadására. Igen érdekes lenne, ha például valaki kémé a csernobili atomkatasztrófa kapcsán keletkezett belső iratanyag közzétételét az illetékes minisztériumoktól. De ilyen lenne az is, ha valaki hivatalok belBŐ működési szabályzatainak, instrukcióinak, belső tanácaakozásainak jegyzőkönyveinek nyilvánosságra hozását próbálná keresztülvinni. Az érintettek ezzel szemben ilyenkor azzal védekeznek, hogy ezzel aláásható az állam- és a köz biztonsága, az üzleti titok, sőt, azzal is előhozakodhatnak, hogy az átvilágítási eljárás rendkívül költséges dolog. Az elmondottakból látszik talán; ez egy állandó harc, amelynek az a tétje, sikerül-e ellenőrizni az államigazgatás működését, s az állam milyen fokig tud titkolózni az állam, polgárokkal szemben. Am végBŐsoron az állam az állampolgárokért van és nem fordítva, így az a kívánatos, hogy az előbbi engedjen, az utóbbiak pedig égjenek az állami mechanizmusok ellenőrzésének jogával. — Most pedig eredményes perekre1 Azokban az államokban, ahol ez a rendszer működik, az adóhatóság belső tevékenységét is lehet firtatni Konkrét eset az Amerikai Egyesült Államokban volt, amikor az adóhatóság belső kézikönyveihez, kódolási eljárásaihoz többen hozzájutottak arra hivatkozva, hogy a saját ügyüket maguk is ellenőrizhessék. Ugyanitt érték el perrel újságírók, hogy a síj tót udóslt ókról vezetett dossziékat nyilvánosságra hozzák Más: sikerrel pterelték az FBI-t, hogy adja ki egy, az új baloldalra vonatkozó elhárítási programot. —Térjünk át a személyes adatok védelmének kérdésére! / — Ennek a lényege: jogom legyen megtudni, ki mit tud rólam, illetve tólem függjön az, hogy valaki megtudhasson rólam valamit és a rólam szóló adatokat csak hozzájárulásommal használhassa föl. A kiindulópont az, hogy személyes adataim a személyiségemhez szorosan tapadnak, így azokkal én rendelkezem. Az emberi méltóság kérdése ez, amelyet információs önrendelkezési jognak neveznek. Ha valaki nem tudja áttekinteni, hogy partnere mit tud róla, kiszolgáltatott helyzetbe kerül, cselekvési szabadságában korlátozott Magyarországon már alkotmányellenessé minősítették az egységes személyi nyilvántartás bevezetését, amely módot adott arra, hogy számítógéprendszerek összekötésével a különböző nyilvántartásokat össze lehetett kapcsolni. Az adatokhoz p>edig szintén boldog-boldogtalan hozzájuthatott akár különböző álindokok alapján is. S ha különböző nyilvántartási rendszereket összekapcsolunk, egy olyan személyiségprofil alakulhat ki valakiről, amely kiszakítva a tényleges ■környezetéből, teljesen torz képet nyújthat. Tudjuk azt is, hogy más — politikai vagy vallási — információkai is gyűjtöttek, sokszor jogosulatlan titkosszolgálati eszközöket felhasználva. Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal a mai napig információs bzuperminisztériumként működnek, anélkül, hogy valaki tudná: milyen információbá•zis áll rendelkezésükre. Mindez pedig a totális ellenőrzés eszköze lehet — szabályozása Magyarországon teljesen hiányzik —, ami el'len a civilszférát védeni kell. * Az információlopást például * s/in te lehetetlen tetten érni ,Ugy látom, Magyarországon ■ egy titkolózó állam áll szemben kíváncsi állampolgáraival, s mindegyik védi a saját területét. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az állam nem titkolózásra jött létre, hanem a p>o lg árainak szolgálatára. Emiatt végBŐ soron az állampolgári titkolózásnak kell helyet engedni » az államét visszaszorítani. MÉRFÖLDKŐ LESZ —Hogyan fest a jelenleg hatályos magyar szabályozás1 —A személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez való jogok az 1989-ee őszi alkotmánymódosítás következtében bekerültek az Alkotmányba, mégpedig mindenkit megillető jogként. Megsértésüknek azonban nincs megfelelő jogkövetkezménye, és a területet érintő speciális szabályok, mint például a népesség-nyilvántartásról, a statisztikáról, vagy az előzőekben már említett állam- ée szolgálati titokról szóló rendellkezések ezekkel az elvekkel teljesen ellentétben állnak. Az Alkotmánybíróság mérföldkövet jelentő személyi-szám ítélete azonban remélhetőleg visszafordíthatatlan. —S mi várhatói —Az adatvédelemről, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek mintegy alkotmányának kell lennie ezen területeknek, amivel semmiféle speciális törvény nem állhat ellentétben. A törvény előkészítése során kemény kritikával illettük a kormány tervezetét, mivel rendkívül tág körben engedne eltérést és a jogsértések szankcionálása sem mutatkozik elégségesnek. Remélem, bírálatunk nem marad falra hányt borsói
