Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-02 / 8234. szám

Heti Kis Újság, 1992.márc.27.

lométerre hazánktól, In magunkban In-szélünk. Arról a kö/ga/dászhallgaióról már nem is In-szélek, aki lehel, hogy külkereskedelmi minis/ier les/ valahol, s pus/ta nosztalgiáiról úgy dóul, li»>g)' a magyar árulelesleglről vásárol lói néhány ezer tonnái.

He milyen magyar nosztalgiái lesznek egy néger értelmiséginek, ha magyar betörőkkel, markecolőkkal csukják egy fogdába? Milyen pozitív emléknyomok maradnak meg benne a magyar kultúráról, na ezt a kultúrál „Irőrfejűek" vasa!torrá cipői közvetítik a számára?

Nem szeretnénk a gátlástalan vagy a tudatalattiba belés/kelődött idegengyűlölettel szemben egy parttalan, a magyar individualitással szemben álló idegenszeretetet hangoztatni. Minden dolog nyitja a mértéklren, az arányokban rejlik. Szó sem lehet arról, hogy haláraink annyira nyitva legyenek, hogy a keletről és délről érkező népvándorlási hullámok teljesen elsodorják, elnyeljék a mai formájában kialakult, megszilárdult magyarságot. Ha már az előző nagy kontinentális emigrációk során valahogy sikerült megmaradnunk, tartsunk ki adtfig, amíg az éhező ázsiai néptömegek gazdaságilag felzái koznak, s nem akarnak rajtunk keresztül nyugatra zúdulni! Aki bent van, ha akar, magyarként van bent, ha akar, gambiai négerként, ha akar, a kettő keverékeként. Vagy magyar, s ekkor rendelkezik az öszszes állampolgári és emberi joggal, vagy vendég, ebben az esetben pedig annyi vendégjoggal, aminek mindenképpen túl kell szárnyalnia az előző kettő együttes nagyságát is. DEÁK FERENC