Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-02 / 8234. szám
Tallózó, 1992.márc.26 BODÓCZKY BÍRÓT FENTRŐL BUKTATTÁK MEG Nálunk is kinevezte az igazságügy-miniszter a megyei bíróság új elnökét. A történtek igazi vesztese az eddigi elnök, dr. Bodóczky László lett. S nem mellékes, bogy talán e döntésben szerepet játszott politikai előélete is: meredek tvü bírói karrierjét politikai szerepvállalása törte meg: 1985 és 1989 között az MSZMP várost elsó titkáraként tevékenykedett. — Ebben személyi okok játszottak közre — emlékezik vissza —, soha nem politizáltam különösebben. Volt megyei elnökünk, akkor töltötte be 60. életévét, shogy még maradhasson, félreállítottak a szakmából. Jóformán azt sem tudták, ki vagyok... Egyébként itt nem én voltam az egyetlen szenvedő alany, hanem egy igen lehetséges kolléga is számba jöhetett volna, de ót is leblokkolták. — Meglátásom szerint az éppeq akkor elvállalt funkció az. amely utólag igen kedvezőtlen színben tünteti fel Önt... — Gondolkodási időt kénem, de egyszerűen nem volt más választásom. A bíróságon közölték, hogy ha nem vállalom a kinevezést, rövid úton módot találnak majd arra, hogy bebizonyítsák: nem vagyok alkalmas elnökhelyettesnek sem! — Érzése szerint mennyiben kompromittálta Önt e funkciója? — 1990-ben ténem vissza a megyei bíróságra, és máig elnökként itt dolgoztam. A kollégák fogadlak, és visszatérésem után kiálltak mellettem. Két újságcikkben is közölték, hogy alkalmasnak tananak e posztra. — Ezzel nyilván elismerték az Ön szakmai felkészültségét — Én most is vállalom, hogy a pánnál dolgoztam, hiszen felnőtt ember vagyok, a felelősség az enyém. De ott is megpróbáltam demokratikus módszereket érvényesíteni. Az időközi országgyűlési és helyi választásoknál nem engedtem, hogy más körzetben lakó párttagokkal töltsék meg a jelölőgyűlésen a termed illetve, hogy szavazzanak a listára kerülésről. — Ez volt a közismert vattizás, mikor a pártembereket „felülről” aktivizálták a biztos győzelem érdekében? — Pontosan. Ebbe nem mentem bele. így kerülhetett listára Debreczeni József, s a helyt tanácstagi választásokon is így lehetett, hogy az ellenzékiek megnyerhetek a választást. — Egyes pártvezetők mesés vagyonra tettek szert hivataluk révén. Kinyújtotta-e Ön felé is adakoző kezét a párt? — Nézze, én a mai napig 72 négyzetméteres lakótelepi lakásban élek. Három gyermekem közül az egyik már kész ügyvéd, a másik kettő egyetemre jár. Mellesleg két nagyobb gyermekemet elsőre nem vették fel az ejye- • lemre. Pirulás nélkül mondhatom: hivatalomon Is a város érdekei vezettek. Hobbim a sport, városi pártvezetőként is megtettem érte, amit törvényes eszközökkel lehetett. Kecskemétnek ez idő tájt többszörös kupagyőztes férfi röplabda NB 1-es férfi és női kosárlabda-, OB I-es vízilabdacsapata volt, s mellette úszásban több ifjúsági és serdülő EB-bajnok, csúcstartó, meg a cselgáncsozók között olimpiai helyezitek. De gondoskodtunk az atléKECSKEMÉTI LAPOK, MÁRCIUS 20. ták és súlyemelők méltó egzisztenciális hátteréről is. Ebben az időszakban épült két új tornacsarnok, az új gimnázium, a Margaréta Otthon, az ifjúsági lakótelep. Beindult a Kecskeméti Tavaszi Napok rendezvénysorozat, és nemzetközivé lett a Kerámia Kísérleti Stúdió, kiadtuk Pócs Péter plakátjai!, felállították a Széchenyi- és a Hunyadi-szobrot. Nem véletlen az sem, hogy itt tudott kibontakozni a reíormkommunista-mozgalom, és itt lett országgyűlési képviselő Nyers Rezső, kongresszusi küldőit — az akkori keményvonal ellenében — Nyers és Pozsgay. — Az Ön által említettek akkoriban nem éppen a párt üdvöskéihez tartoztak. Hogy Kecskemét fórumot adott nekik, gondolom, nem váltott ki osztatlan örömet a „fehér házban”?... — Kisebb kellemetlenségek mindig adódlak. Egyébként is nehezítene a munkánkat, hogy a megyeszékhelyen a megyei PB árnyékában kellett tevékenykednünk. Nem örültek annak sem, hogy az országban itt valósult meg elóször egy új, a IL világháború áldozatainak emelt emlékmű, és személyi kérdésekben — említhetem itt a tanácselnök, a színházvezelés, a városgazdálkodási vállalat vezetőjének kinevezését — is ütköztünk a konzervatív vonalat követó megyei vezetéssel. — Voltak-e kellemetlenségei, miután mint egykori párttitkár, sőt exponált vezető, visszatért régi munkahelyére? — Igen, de nem belső, hanem külső támadás ért e két év alatt. Az egyik fülöpszállási MDF-es önkormányzati képviselő bepanaszol! pártja országos vezetőségénél. E panasz kivizsgálását sajátságos módon, nem a miniszterünkre bízták, hanem belügyminisziériumi vonalon kének tájékoztatási egyes polgári és büntetőügyek állásáról; ezt követően ezen ügyekben a bíróság elfogultságot jelentett be. — Mennyiben igazolta az Ön két év alatt végzett munkáját a szavazás, mely az új megyei bíró kinevezésére volt hivatott ajánlást tenni? — Az összbírói énekezleien 79-en veitek részt, az érvényes szavazatok száma 78 volt. Az alkalmasság kérdésében való állásfoglalás 62 igen, 13 nem és 3 tartózkodás volt — tehát gyakorlatilag a négy pályázó közül én kaptam meg a szavazatok 80 százalékát. — Hogyan élte meg, hogy a megyei összbírói értekezlet határozott állásfoglalása ellenére, mégsem Önt nevezte ki Balsai igazságügy-miniszter? — A szavazást erkölcsi győzelemként éltem meg, azzal együtt, hogy a rendszerváltással — politikai előéletemet figyelembe véve — felmerüli bennem: nem biztos, hogy ezt a tisztet nekem kell betőltenem. A pályázatom is csak azért nyújtottam be, mert úgy éreztem, hogy a munkatársaim — akik kiálltak értem —, megérdemlik, hogy a közösen elkezdett munkát együtt fejezzük be. — Ezzel együtt: amint azt országosan többek is kifejezésre juttatták — az 59/A. § (4) bekezdése szerint, ha a miniszter nem fogadja el a testület javaslatát, úgy új pályázatot kell kiírnia — vagyis nem jogosult önkényesen dönteni. Mindezeken túl, Dekem olyan érzésem van, mintha a pályázati rendszert csak azért találták volna ki, hogy az önkényes kinevezések sorozatát a demokrácia törékeny mázával nvakonöntsék... — Á miniszter úr önkényesen értelmezte a jogszabályt, hiszen igaz, hogy az nem írja elő, hogy hány százalék alapján lekinthető valaki alkalmasnak, de a magam és kollégáim véleménye az, hogy nemcsak az alkalmasságról, hanem az alkalmatlanságról is véleményt nyilvánítottunk.. ebben az esetben pedig, ezt nem vették figyelembe. Az általam elmondottakat támasztja alá dr. Bogdán Tibor, a minisztérium közig, államtitkára, aki ezen értekezletünkön kifejtette; véleménye szerint nem teheti a miniszter meg, hogy olyan személyt nevez ki, aki több nemleges, mint igenlő szavazatot kapott, mert ez esetben a pályázó alkalmasságát nemlegesen döntötte el az értekezlet. (Ez esetben mégis ez történt. Mindazokon túl, hogy a megyei összbírói értekezlet úgy határozott, hogy kéri a minisztert: azt tekintse alkalmasnak, aki a pályázók közül a szavazatok 50 + 1 százalékát eléri. Jelen esetben ezen kritériumnak csak dr. Bodóczky felelt meg, egyedül az ő kinevezését javasolták. Érdekes, bogy a legtöbb megyében az összbírói értekezlet állásfoglalásával ellentétesen nevezett ki megyei bírókat az igazságügy-miniszter köztük Veszprémben Horváth Balázs ikertestvérét, és így egy más megyében az egyik országgyűlési képviselő feleségét!) — Volt-e politikai háttere az Ön elutasításának? — Nem gondolom, hiszen mind a négy pályázó párttag volt korábban. Az MDF részéről sem ért bennünket presszóra... — Úgy tűnik, Balsai igazságügy-miniszter hibázott... — Nem ez az első sajátos törvényértelmezése a miniszternek. Sajátságosán járt el már a bírói előterjesztéseknek a köztársasági elnökhöz történő továbbterjesztésében is: akit ő nem javasolt, azt nem is terjesztette elő. Holott álláspontom szerint, a döntés nem az övé kell legyen. De kényelmetlen helyzetbe hozott bennünket az az intézkedése is, amikor a bírósági dolgozók előmeneteléről szóló bírósági törvénynél az adminisztratív dolgozókat egy besorolási fokozattal vissza kellett vetni, mert nem megfelelően számították ki a PM- től igénylendő bérkeretet, s mindezért a megyei bírósági elnököknek kellett szégyenkezni— Végül egy triviális kérdés: milyen a viszonya a frissen megválasztott új megyei elnökkel, dr. Hemády Gyulával? — A lehető legjobb. Együtt jártunk egyetemre, és együtt jártuk végig az igazságszolgáltatás lépcsőfokait. A közöttünk lévő viszony nemcsak kollegálts, hanem baráti, és szeretném elérni, hogy a közös napi munka során megfelelő támogatottságot kapjon kollégáim részéről. S tőlem is, akt jelenleg tanácselnökként dolgozom itt tovább. Komlós József