Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-27 / 8247. szám
Magyar Nemzet, 1992.ápr.22. ft A pénztárépítést kockázat nélkül meg lehet indítani, akkor is, ha a társadalombiztosítási reform nyugdíjága ma még nem képes befogadni az e,:sir.2rt pénztárakat. Az adótörvények tavaly decemberben jóváhagyott korszerűsítése megteremtette a feltételeit annak, hogy a kiegészítő pénztárak létrejöjjenek. Az ezt szolgáló, a Kölcsönös Biztosítási Pénztárakról szóló külön törvény szabályozási téziseit tartalmazó előterjesztés tervezete ma már államigazgatási egyeztetés alatt van. A nyugdíjpénztár a felvállalt szolgáltatások szerint lehet befizetéssel - a felhalmozódott fedezettel - vagy az előirányzott szolgáltatás nagyságával meghatározott. A befizetéssel meghatározott pénztár rzerveződhet az idős korra szóló megtakarítások intézményes megszervezésére vagy felvállalhatja a felhalmozást és a nyugdíjjáradék szolgáltatást együtt. így a szolgáltatás szerint megkülönböztethetünk: befizetéssel meghatározott nyugdíjpénztárat (ezen belül egyszerű nyugdíjmegtakarítást és egyszerű nyugdíjjáradékot); továbbá szolgáltatással meghatározott nyugdíjpénztárat. A társadalombiztosítás által elismert nyugdíjpénztár csak olyan pénztár lehet, amely szolgáltat nyugdíjjáradékot és a pénztár által garantált módon, részben vagy egészben kiváltja a társadalombiztosítási nyugdíjat. Ekkor a nyugdíjjárulék egy részét vagy egészét a nyugdíjpénztárba kell tagdíjként befizetni. A nyugdíjpénztár fedezeti garanciáit egy egyszerű rendszer, a befizetésekkel együtt felnövekvő szolgáltatás biztosítja. Az „egyszerű nyugdíjmegtakarítás"-i modellben egy olyan támogatott megtakarítási formáról van szó, amelynek célja, hogy a nyugdíjazásra előírt korhatárig az egyéni megtakarítás - a felhalmozás - nyugdíjcélú maradjon. Ezt követően történik a járadékvásárlás, illetve a megtakarítás egyösszegű felvétele. A befizetések a működtetés költségeinek levonása után az egyéni számlákra kerülnek. Az egyéni számlákon lévő összegeket együttesen, intézményi befektetőként kell befektetni. Ennek hozama a költségek levonása után szintén az egyéni számlákra kerül. A járadékra kötött nyugdíjmegtakarítás modellje, vagyis az úgyneve| zen „egyszerű nyugdíjjáradék”, alapvetően abban tér el az egyszerű i nyugdíjmegtakarítás modelljét^, hogy nemcsak a megtakarításra szerződnek a tagok, hanem a majdani járadékra is, vagyis e pénztárban a fedezeti elvet is érvényesíteni kell. Ez esetbe” már a pénztárnak garanciális kötelezettsége van a megtakarítások járadékra történő átváltása miatt. Ezt 4 tagoknak közösen kell viselniük, ami a megtakarítások csoportos kockázatkezelését is igényli. A pénztárak létrehozásához lehet az első lépés a nyugdíj- és egészségpénztárak mint intézmények törvényes elismerése. A második lépés a működőképesség lehetőségének biztosítása. Ez nem lesz könnyű feladat, miután Magyarországon a biztosítási kultúra kihalt, most van ébredőben. A társadalombiztosítás átalakítása folyamatban van; a biztosítási piac átalakulása szintén szükségessé teszi annak specifikusabb szabályozását. Ez lehetőséget teremt arra, hogy ott vállalkozásorientált szabályozás jöjjön létre, míg a szolidaritás elvét hangsúlyozó, kölcsönösségi alapon létrejött nonprofit intézmények külön törvényi szabályozás alá essenek. A pénztárak intézményének több mint százéves hazai és nemzetközi múltja van; a hazai fejlődés megszakadt, de * nyugati kultúrában a fejlődés a szociális biztonság általános rendszerén belül folyamatos maradt. Ezekre a tapasztalatokra lehet és kell építeni a pénztárak újrahonosításánál. BánGézáné Párniczky Tibor
