Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-27 / 8247. szám
Siklós Csaba a személycserék hátteréről „A kinevezés nem jelent bérelt helyet” Körülbelül fél éve látványos személycserék kezdődtek a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumbon, illetve a tárcához tartozó vállalatok első számú vezetőinek körében. E helyütt elegedő a két legutóbbi változásra utalni: nemrégiben a Malév éléről távozott Déri Tamás vezérigazgató, majd a pár nappal ezelőtti híradások szerint a Magyar Posta vezérigazgatója, Kertész Pál mondott le - állítólag nem egészen önként - vezériaazaatói tisztéről. Siklós Csaba Közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert az említett személycserék hátteréről kérdeztük.- Egyesek úgy vélik, hogy most kezdődik a tárcánál a tisztogatás, vagyis a személycserék mögött politikai okok húzódnak, mások tudni vélik, hogy a közlekedési tárca vezetője az elmúlt hónapokban értékelte, tekintette át az irányítása alá tartozó vállalatok, illetvek azok vezetőinek munkáját, s ennek eredményeként dönt most a személyi változásokról.- Ahhoz, hogy valaki tisztán lásson, bizonyos időnek el kell telnie, s annak érdekében, hogy embereket érintő megalapozott döntéseket hozzon, sokrétű információval kell rendelkeznie elsősorban átekintetben, hogy a vezetők el tudnak-e bizonyos feladatokat látni. Ennél a tárcánál hatalmasak a változások, más szemléletű minisztériumi és ugyancsak m;'s szemléletű vállalati munkára kell áttérnünk. Többek között idé tartozik, hogy rengeteg új törvényt, jogszabályt kell megalkotni, s ezek révén a szociális piacgazdaság követelményeinek kell majd megfelelnünk. Űn természetesnek tekintem, hogy ezek a változások folyamatosán egyéb konzekvenciákkal is járnak. De nem kell politikát keresni ott, ahol az nincsen. Az utóbbi napok híradásai nem szólnak arról, hogy a Posta vez rigazgatójának megbízatása ideiglenes volt. Másrészt viszont a hírlapterjesztéssel kapcsolatban az állami irányítás kiterjesztéséről szólnak, ami talán annak köszönhető, hogy nem ismerik a már beterjesztett postatörvényt. Ennek ugyanis egyik lényeges eleme pontosan az állami monopólium leépítése.- Mégis mi az oka annak, hogy a Posta vezérigazgatójának éppen most kell mennie?- Kertész Pálnak végül is nem a vállalattól kell mennie, de mint mondtam, megbízatása ideiglenes volt, anHy megbízatást - 1990 augusztusában - a postatörvény megalkotásáig tartó időszakra terveztük. Úgy gondoltuk, hogy a törvény elfogadását követően új vezérigazgató kerül majd a Magyar Posta áére.- A hírek szerint a poszt várományosa Doros Béla, a minisztérium egyik helyettes államtitkára, akit viszont elsősorban a távközlési törvény előkészítő- között emlegetnek.- Természtesen a postatörvény kidolgozásában csakúgy, mint több, hírközlési törvénytervezet megalkotásában részt vett. De Doros Béla kinevezéséről még nem született döntés; hogy mi lesz, az az elkövetkező napokban dől el véglegesen. A lényeg azonban az, hogy a nyugdíj előtt álló Kertész Pál helyébe mindenképpen olyan új vezérigazgatót kell kinevezni, akinek a feladata lesz az új szellemű, új arculatú posta megteremtése.- Várhatóak-e további személycserék?- Senki számára nem garantáltuk azt, hogy a kinevezése után bérelt helye lesz. Minden vezetőnek újra és újra bizonyítania kell. Soha nem az elmúlt idők sikerei, hanem az új eredmények fogják meghatározni a tárcához tartozó vezetők pályafutását. Mozgások idáig is voltak, csak míg az egyiket szinte észre sem veszik, a másik az érdeklődés középpontjába kerül. Ezért mondom azt, hogy nem kell politikai indítékot keresni a személycserék mögött, hiszen ha ilyen szándék vezerélne bennünket, a tisztogatást akkor végeztük volna el, amikor mindenki várta azt Akkortájt történtek is bizonyos személycserék, de az az időszak véget ért. Ha ma személycserére kerül sor, annak más, gazdasági természetű indítékai vannak.- Talán eredményre vezetőbb úgy feltenni a kérdést, hogy elégedett-e az irányítása alá tartozó vállalatok vezetőivel?- Nem mindenkivel. De összességében a tárcához tartozó vezetőknek és természetesen a hozzájuk tartozó kollektíváknak köszönhetően sikerült a mérhetetlen nehéz körülmények ellenére is a nagyobb gondokat elkerülni. Pató Zsuzsa Magyar Nemzet, 1992.ápr.22.
