Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-23 / 8245. szám
168 óra, 1992.ápr.14. 23 A kirekesztés bűne \érség-niisztiktun Nemzeteszme tegnap és ma A napokban megjelent Joó Tibor először 1939-ben publikált, A magyar nemzeteszme című könyve, hasonmás kiadásban. A történetfilozófus, sok egyéb közt, az alábbiakat írja: „Sem a népet, sem a nemzetet rendeletekkel megteremteni nem lehet, mint ahogy szellemét és alkatát sem lehet ilyen módon megváltoztatni.” „.Az az embercsoport, melyet népnek vagy nemzetnek nevezünk, már eredetileg fajilag különböző egvedekből verődött össze, és története folyamán a keveredés egyre tartott.” E nyilvánvalónak tetsző, az idők folyamán mégis oly sokféleképpen értelmezett nemzetfelfogásról Németh G. Bélával beszélgetett Ocsovai Gábor.- Joó Tibor könyvének nagy erénye, hogy igyekszik elszakadni a politikai elfogultságtól. és történetfilozófiai eszközökkel közelíti meg a nemzctfogalom eszmei, szellemi lényegét. Csakhogy olyan útvesztő ez. amelyben a mai olvasó eltévedhet, hiszen megszoktuk. hogy a nemzet fogalmát földhöz, származáshoz, kultúrához, nyelvhez, sorshoz kössük.- Azt kellene tudatosítani a közemberben, hogy ez a fogalom minden korban mást jelent, minden korban más a funkciója. Ugyanakkor van néhány közös vonása is. amióta valóban 'elentös fogalommá vált. Ki magyar, ki nem magyar?- Via a gondolkodásban megjelent egy új fogalom: az európai nemzet lehetősége. Ennek ellenére soha ilyen kegyetlen indulatok nem fordítottak szembe egy mással nemzeteket. Még egy adott ország határain belül is föllángol az ellentét, amint azt Jugoszlávia példáján láthatjuk. A nemzet befogadókészsége olyan kirekesztő indulattal párosul, amely aszerint ítél. hogy ki tartozik ide és ki nem. hogy - mondjuk - ki magy ar és ki nem nevezhető magyarnak...- Bizonyos régiókban valóban nagyon erős a nemzeti mozgalmak heve. de ahol csökken, ott is megvan az ereje. Elegendő talán csak a most lezajlott nagy-britanniai választásokra utalni. Ebben a régóta demokratikus hagyományú. viszonylag egységes mentalitású országban is bizonyos regionális autonómiát vagy akár teljes önállóságot követelnek a walesiek, a skótok. Valamikor egységes, centralizált nemzetállam uralkodott például Franciaországban. Bizonyos nézetek szerint a német elmaradottsag épp annak következménye volt. hogy ott az állam szétesett, szemben az erőteljes fejlődést segítő francia központosítással. Manapság ennek épp az ellenkezőjét tapasztalhatjuk: a föderativitás hasznosságát. Az európai nemzetek föderációjáról persze inkább csak utópisztikus értelemben lehet beszélni. Az európai összetartozás tudata viszont valóban erőteljesen ébredni látszik. Sőt már hatni is. hiszen a nyugat-európai közösség lassanként egy bizonyos kulturális integrációt is ietrehoz. S az a tapasztalat is igazolódik. amely szerint amikor egymással ellenkező tendenciák érvényesülnek, ezek nem kell hogy egymást kiszorítsák. Sőt mód van arra, hogy egymással bizonyos összhatásban legyenek, hogy egymást segítsék.-Ki magyar és európai?- Olyan nézet is hangot kapott a közelmúltban. amely szerint mindenki magyarnak tekintendő, aki annak érzi. tudja és vallja magát. Amint azt Csoóri Sándor megfogalmazta: ilyenformán akár az e<?ész világra kiterjedő magyar népszámlálást is lehetne tartani. Vajon egyetlen feltétele a nemzethez tartozásnak az, hogy ki milyen személyes döntésre jut, ki mit vállal?- Az egyéni döntésnek valóban elismerendő joga van. De önmagában még nem biztos, hogy valamely nemzethez való tartozást igy létre lehet hozni. Azt azonban
