Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-23 / 8245. szám

Magyar Nemzet, 1992.ápr.17. (9 Á szlovák miniszterelnök az erőműről Az „ideiglenes műszaki megoldás” nem ázonos a C variánssal Prágából jelenti az MTI: Cseh­szlovákia folytatja a bősi erőmű épí­tését az „ideiglenes műszaki megol­dás" jegyében - közölte csütörtök es­te Prágában Jan Carnogursky szlovák miniszterelnök, miután a csehszlovák szövetségi kormány - az ő részvételé­vel - többórás vitát folytatott az egész kérdéskörről. A csehszlovák fél azon­ban hajlandó arra, hogy egyoldalúan, önként kötelezettséget vállaljon ezek­nek a munkáknak bizonyos mértékű korlátozására, redukálására, később meghatározandó, ésszerű időtartamra - tette hozzá Carnogursky. A szlovák kormányfő, aki a Ma­gyarországgal tárgyaló csehszlovák kormányküldöttség megbízott veze­tője is egyben, a Duna medrébe törté­nő belépéstől való tartózkodást ne­vezte meg a munkák korlátozásának tartalmi elemeként. Nem részletezte, (Folytatás az 1. oldalról) az Európai Közösség szakértőinek részvételét a szakértői vegyes bizott­ság munkájában. Az első feltétel az volt, hogy Csehszlovákia és Magyar­­ország közösen kérje e szakértők ren­delkezésre bocsátását. A második ki­kötés szerint a szakértői vegyes bi­zottság nem hoz „kötelező ítéletet”, hanem csak véleményt nyilvánít, amely véleményt a két kormány kiin­dulópontként veszi figyelembe a döntésnél. A harmadik követelmény szerint egyik félnek sem szabad a szakértői állásfoglalás kialakításáig olyan munkát végeznie, amely preju­­dikálná - előre meghatározná - a bő­si erőmű sorsát. A csehszlovák kor­mány csütörtöki döntésének az a lé­nyege, hogy Prágában nem tekintik prejudikációnak az ideiglenes mű­szaki megoldás megvalósításának korlátozott mértékű folytatását. Carnogursky szerint a folytatódó munkálatok mellett biztosítható a Csallóköz alatti ivóvízkészlet minő­ségének megőrzése. A szlovák kor­mányfő ugyanakkor - kérdésre vála­szolva - kétségeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a magyar kor­mány tud-e valódi garanciát adni a hogy van-e más tartalmi eleme is az önkorlátozásnak. Megjegyezte vi­szont, hogy az ideiglenes műszaki megoldás, amelynek jegyében az építkezést folytatják, már nem azo­nos az eredeti C változattal. A kü­lönbség lényege a víztározó méreté­ben és alakjában, formájában van. Jan Carnogursky szerint a csehszlovák fél által folytatott mun­kálatok nem „prejudikálják” az erő­mű végleges sorsát - ha tehát végül más változat megvalósítása mellett döntenek, akkor a jelenleg végzett munkálatok nem teszik lehetetlenné ezt a másfajta döntést. Ez utóbbi állításnak azért van kü­lönös jelentősége, mert Csehszlová­kia levelet kapott Frans Andriessen­­től, a Közös Piac bizottságának alel­­nökétől, aki három feltételhez kötötte (Folytatás-a 3. oldalon) majdani bizottság esetleges ajánlása­inak tiszteletben tartására mindad­dig, amíg érvényben van a magyar parlament által tavaly elfogadott, a munkák leállításáról szóló határozat. Arra az eshetőségre, hogy Ma­gyarország ezek után felmondja az 1977-es szerződést, Jan Carnogursky azt mondta, hogy egy ilyen lépés nemzetközi jogi szempontból érvény­telen lenne. Az építkezés finaszírozását cél­zó kísérletekkel, az osztrák And­­rosch-céggel kötött szerződéssel kapcsolatban a szlovák kormányfő kitérő választ adott: azt állította, hogy ez vállalatok közötti szerződés, amibe a kormánynak nincs beleszó­lása. A csehszlovák kormány megvi­tatta annak a válasznak a szövegét, amelyet Marian Calfa csehszlovák miniszterelnök küld Antall Józsefnek a magyar kormányfő Bőssel kapcso­latos korábbi levelére. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter a csütörtök esti prágai döntésről elmondta, hogy a magyar fél a hivatalos válaszig nem kíván nyilatkozni. A szükséges lépéseket a magyar kormány csak ezt követően teszi meg.

Next

/
Thumbnails
Contents