Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-23 / 8245. szám
Varga Zoltán: a vajdasági magyarság anyanyelvi értelmiség nélkül maradhat Magyar Hírlap, 1992.ápr.16. 1c „Tüdni való, hogy körülbelül ezer jugoszláv állampolgár dolgozik vendégmunkásként Nyugaton, s a katonai hatóságok közülük mindazokat, akik hadkötelesek, katonaszökevénynek tekintik attól függetlenül, hogy kaptak-e behívót vagy nem. Ez a megítélés mintegy 200 ezer személyre érvényes. A szerb hadügyminiszter szerint a hazatérőkre egyértelműen hadbíróság vár, ám a gyakorlatban ez szinte megvalósíthatatlan. Katonai szakértők szerint ennyi »katonaszökevénynek« csak a kihallgatása nyolc-tíz évig elhúzódna, s további ugyanennyi ideig a bírósági döntés.” A Szabad Demokraták Szövetsége meghívására április 13—14- én Budapesten tartózkodott a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének küldöttsége. A delegáció megbeszéléseket folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel, az SZDSZ több vezető személyiségével, a parlament külügyi, valamint emberjogi bizottságának képviselőivel, a Fidesz vezetőivel és Demszky Gábor főpolgármesterrel. Programjuk végeztével dr. Varga Zoltán képviselő, a jugoszláv köztársasági képviselőház oktatási bizottságának tagja válaszol* 2 Magyar Hírlap kérdéstúc. — A Vajdaság területén nem folyik háború, a tartományt azonban keményen sújtják a háború velejárói, a gazdasági válság és a kényszermozgósítás. Hogyan éli ezt meg a vajdasági magyar kisebbség? — Nagyon nehezen. A VMDK a kezdetektől ellenezte, hogy a vajdasági magyarság belekényszerüljön a délszláv népeknek ebbe az etnikai konfliktusába. Annál is inkább, mert nem látja világosan a célokat, s fennállt annak a veszélye, hogy a Vajdaságban mozgósított magyarokat szembefordítják azokkal a magyarokkal, akiket esetleg a horvátok mozgósítanak, tehát gyakorlatilag magyarok kerülnek szembe magyarokkal. — Az elmenekült magyarokat a szerb kormány katonaszökevényeknek tekinti. Szorgalmazza-e a VMDK a behívók megtagadását, vagy az érintettek lelkiismeretére bízza a döntést? Hadbíróság vár-e a hazatérőkre? <—■ A VMDK nines abban a helyzetben, hogy megvédje azokat, akikkel szemben a szerb ha'óságok repressziót helyeznek kilátásba. Ezért a VMDK mindenkinek saját lelkiismeretére bízza a behívásnak való engedelmességet vagy annak megtagadását. A szerb sajtó nagy előszeretettel beszél arról a 25 ezer magyarról, akik többnyire Magyarországra menekültek a katonai behívók elől, illetve, rokonok révén, Nyugatra. Tudni való, hogy körülbelül 600 ezer jugoszláv állampolgár dolgozik vendégmunkásként Nyugaton, s a katonai hatóságok közülük mindazokat, akik hadkötelesek, katonaszökevénynek tekintik, attól függetlenül, hogy kaptak-e behívót vagy nem. Ez a megítélés mintegy 200 ezer személyre érvényes. A szerb hadügyminiszter szerint a hazatérőkre egyértelműen hadbíróság vár, ám a gyakorlatban ez szinte megvalósíthatatlan. Katonai szakértők szerint ennyi „katonaszökevénynek” csak a kihallgatása nyolc-tíz évig elhúzódna. — A Helsinki Watch nemzetközi emberjogi szervezet nemrég bírálta a szerbiai állapotokat, külön foglalkozva a vajdasági magyarok helyzetével. — A kormány olyan hazugságokkal utasította vissza a Helsinki Watch bírálatát, amelyek szinte hihetetlenek. Azt állította, hogy a magyarok Szerbiában egyenjogűan használják a nyelvüket és az írásukat, 121 általános iskolában több mint 25 ezer diák tanulhat magyar nyelven, nyolc egyetemi karon és főiskolán, mintegy 2200 magya. nemzetiségű egyetemi hallgató tanul anyanyelvén, hat hivatásos színházban tartanak előadásokat magyar nyelven, 13 rádióállomás sugároz műsort magyarul, az újvidéki televízió pedig egész napos itiűsort ad ugyancsak magyarul. Ez nem felel meg a valóságnak. Megkérdőjelezhető már maga az egyenjogú nyelvhasználat, hiszen a múlt év júliusában elfogadott nyelv- és íráshasználati törvény szerint a szerb nyelv a hivatalos, illetőleg a cirill betűs írás, s csupán meghatározott területeken, ahol kisebbségek élnek, engedélyezik a szerb mellett az anyanyelv-használatot. Ugyanakkor nem engedélyezik a magyar földrajzi nevek használatát, például Subotica mellett nem lehet feltüntetni azt, hogy Szabadka, ugyanúgy az intézmények, vállalatok nevében sem lehet alkalmazni a kétnyelvű feliratot. Ami a 121 iskolát, nyolc egyetemet és a többit illeti — szemenszedett hazugság. Teljes magyar nyelvű oktatás csak a szabadkai Pedagógiai Akadémián folyik, ahol hatvan olyan első évfolyamos, tanítónak készülő magyar hallgató van, aki minden tantárgyat magyar nyelven hallgat. Körülbelül ugyanennyi a másodéves magyar hallgatók száma. Emellett az újvidéki egyetem bölcsészkarának magyar tanszékén van körülbelül 80 magyar hallgató. Van még néhány egyetem és főiskola, ahol néhány tantárgyat magyarul is tanítanak. — Elkeseredett vita folyik az oktatási törvény tervezetéről. A kormány módosítójavaslata kedvező volna a kisebbségeknek, a képviselőház oktatási bizottságának javaslatát viszont ön „alantas asszimilá- \ ciós kísérletnek, kulturális genocídiumnak, pedagógiai bűnténynek" nevezte a Magyar Szóban. Fenntartja-e ezt a kemény minősítést? — Igen, valóban nagyon súlyos szavakkal minősítettem az oktatási bizottságnak a javaslatát, de úgy érzem, hogy amit mondtam, teljes mértékben megfelel a tényleges helyzetnek. A szerb kormány, illetve oktatásügy jó ideje az anyanyelvű oktatás visszaszorítására törekszik. Ha a képviselőház elfogadja az új középiskolai oktatási törvényt, akkor a Vajdaságban gyakorlatilag megszűnik a magyar nyelvű középszintű oktatás, a magyar nyelvű gimnáziumok, szakközépiskolák beszüntetik az oktatást, a pedagógusok az utcára kerülnek, s mindez olyan következményekkel is jár, hogy a magyar kisebbség anyanyelvi értelmiség nélkül marad. Úgy látszik, a szerb kormányban nagyon jól ismerik a romániai példát, nagyon jól tudják, hogy ha egy kisebbséget megfosztanak értelmiségétől, sokkal könnyebb végbevinni az asszimilációt. • Arató Gábor
