Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-23 / 8245. szám
Figyelő, 1992.ápr.16. |3 A gazdaság kibontakozása a tét INTERJÚ BŐD PÉTER ÁKOSSAL, AZ MNB ELNÖKÉVEL Igencsak visszafogottan és megértő magatartást tanúsítva reagált a Magyar Nemzeti Bank a költségvetés „terven felüli” hiányára, holott ilyen krízishelyzetben keményebb fellépést lehetne elvárni a pénzpiac egyensúlyáért és a valuta értékállóságáért felelős jegybanktól E magatartás okairól szólva, a jegybank elnöke — egyebek között — azt a véleményét is hangoztatta, hogy az évi 50. dolláros turistaellátmányt akkor lehetne felemelni, ha a devizaszámlák kamatjö védelmének adómentességét megszüntetnék. * A jegybank hogyan reagál a költségvetési defcitrobbanasra? Milyen helyzetbe kényszerül a bank, ha a költségvetés hiánya tartósan meghaladja a padament által jóváhagyott összeget? >• A MNB-nek egyelőre nem kell felülvizsgálnia monetáris politikáját, A költségvetési hiány egyik részét fedezni lehet abból a 30 milliárd forintnyi állampapírból, melyet a jegybank átvesz, majd később kihelyez. A hiány többi része a pénzpiacról finanszírozható. Ezt lehetővé teszi a lakossági betétállomány növekedése. A megtakarítási hányad Magyarországon történelmileg soha nem látott magasságot ért el, s ez lehetővé teszi a költségvetési hiány finanszírozását. Technikai gond tehát nincs. És gazdaságpolitikai? ► Igen, erre akarok kitérni. Ha a költségvetési hiányt viszonylag magas kamatozású, költséges papírokkal fedezzük, akkor 199ß-ban az államháztartás adósságszolgálati terhelése megnő. 70 milliárdnyi deficit finanszírozásának kamatterhe 17—18 milliárd lotini körül van, 1B0 milliárdnyi hiányra már 40 milliárd forint a kamatteher. Az állam tehát a pénzügyi krízis állapotába kerülhet. A deficitfinanszírozás másik hatású az, hogy a vállalkozói szférát kiszorítja a pénzpiacról. Ezt úgy kell érteni, hogy ha kockázatmentes és nagy hozamot j ígérő állampapírok jelennek meg a pénzpiacon, akkor a megtakarítások papírokká válnak, s nem áramlanak be a gazdaság produktív szféráiba. Vagyis a költségvetési hiány nagy részben telelés azért, hogy a gazdaságban csak lassan bontakoznak ki a modernizáció Irányéba haló arök. ► Hz igaz. Ha az ország megtakarítását a költségvetés szívja fel, akkor ennek minden káros következménye a reálszférában csapódik le. A költségvetési deficit tehál rontja a gazdasági kibontakozás esélyét. A jegybank Igencsak visszafogottan, megértő magatartást tanúsítva politizál, márpedig Ilyen krízishelyzetben kéményébe fellépést lehetne elvárni az Intézménytől és annak elnökétől. Az ország érdekében az MNB-nak ugyanis nem abból kalians kiindulnia, hogy van miből finan-szlroznl a hiányt, hanem azokból a& káros következményekből, amelyeket On az Imént elmondott. ► Én a jegybanktörvényből indulok ki, amely kimondja: ha az intézménynek konfliktusa támad a kormánnyal, például éppen a köliségvelés ügyében, akkor joga van ahhoz, hogy a nyilvánossághoz forduljon. Ha a kormány olyan politikát folytatna, amely aláásná a forint értékállóságát és nem hallgatná meg a~ MNB elnökét, akkor jogom és kötelességem lenne a közvéleményhez fordulni. Erre azonban a jelenlegi helyzetben nem látok okot. Munkatársaim együttműködnek a PM szakembereivel és gazdaságpolitikai javaslatainkat eljuitatuk a gazdasági kabinethez, úgy érzem, ezekre megvan a fogadókészség. A kormány messzemenően kész az együttműködésre. Úgy látom, hogy a kormány gazdaságpolitikájában már a közeljövőben új hangsúlyok kerülnek előtérbe. Van-e a MNB-nak egy pénzügyi szükségállapotban elővehető Intézkedési Terve? >• Nincs ilyen. Ebben az évben nem várható monetáris típusú krízis. Ha a költségvetés hiánya nagyobb lesz a megengedettnél, annak valószínűleg az lesz a következménye, hogy a reálkamatok nem csökkennek vagy esetleg emelkednek. És akkor az tovább mélyíti a receszazlót. ► Pontosan! De ez nem elsődlegesen monetáris probléma. Miért nem az? Ha a deficitfinanszírozás leifalé nyomja a reálkamatlábakat, annak Inflációs hatása van. ► Ilyen énelemben igen, az, meri a növekvő bankköltségek begyűrűznek a vállalati költségekbe. 1991-ben a vállalati költségeknek már több mint az 5 százaléka bankköltség volt. Igaziban azonban — éppen a receszszió miatt — rövid távon nem számolok inflációs nyomással. Sokkal inkább azzal, hogy tovább csökken a termelés és nő a munkanélküliség. Egyébként nem mellékesen, az ipari termelői árak februárban mindössze ß ezrelékkel nőttek. Mitől nőnek • megtakarítások, ha a KSH adatai szarlnt csökken a termelés, csökkennek a reálbérek és a reáljövedelem s drámai gyorsasággal nő a munkanélküliség? Én orra csak t agy magyarázatot látok; azt, hogy a kisvállalkozók betéteit la a háztartások megtakarításai között tartja nyll- I vén a bankrendszer. i > A kép valóban nehezen áll öszsze. És ami önnek nem világos, | az itt a bankban sem egészen vi- I lágos. Ha komolyan vesszük az i 1991. évi bruttó hazai termelés- i nek, a GDP-nek a KSH állal megadott 7—9 százalékos csökkenését és a bank által jelentett háztartási megtakarítást, akkor 18 százalékosra jönne ki az öszszes lakossági pénzjövedelemhez viszonyított megtakarítási hányad. Ez még a japán megtakarítási arányt is felülmúlja! A GDP-hez viszonyítva 2-ről 8 százalékra nőtt a megtakarítás arányai Megbízhatóak ezek az »»«tok? >• Nem, mert nem tudjuk, hogy ! valójában mennyi is a GDP. ! Vagyis az Ön rejtvénye megfejt- i hető, ha azt valószínűsítjük, j hogy a GDP valójában több, » mint amennyit a KSH kimutat, így a megtakarítási hányad azonnal csökkenne. A másik magyarázat az, amit ön feltételez; a vállalkozói jövedelmekből származó megtakarítások egy része háztartási megtakarításként jelenik meg. Ezenkívül tény a magyar gazdaság olaszosodása: vagyis a vállalkozók és a magánszemélyek egy része nem adózik a jövedelme után. Ezek a „megtakarítások” azonban megjelennek a bankszámlákon. Manapság arős a nyomás a kamatlábak csökkentéséra. De az a megtakarítási hajlandóság aaetlagas gyengülése miatt kockázatos ás az nem biztos, hogy éppen a költségvetés helyzete miatt az megvalósítható. Nem kellene Inkább az adózás oldaláról javítani a beruházási kedvet? >- Népszerűtlen leszek a vállalkozók körében, de véleményem szerint a vállalkozók adóterhei
