Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-22 / 8244. szám
Magyar Nemzet, 1992.ápr.16. juk: a magyar állam fenyegeti Romániát. Ez a vád, ismerve a helyzetet, egyszerűen nevetséges. Úgy látom, ezek a nacionalisták állandóan önmagukat győzködik az állítólagos magyar veszélyről, és „mentik Erdélyt”. Ez félelmetes demagógia, amit időnként antiszemitizmussal is megfűszereznek.- Mii tehet ebben a helyzetben az erdélyi magyarság?- Szinte lehetetlen receptet adni, de szerintem alapvető: mint közösség és mint képviselet - az utóbbin a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tevékenységét értem -, egész magatartásával igyekezzék nap nap után megcáfolni a magyarság elleni súlyos vádakat. Méltósággal, hittel és a románsággal szembeni baráti kéznyújtással éljen. Az uszító propaganda közepette a románság döbbenjen rá, hogy a kisebbség nem akatja és nem is tudná - megsemmisíteni a többséget. Hiszen abszolút logikátlan, hogy a kisebbségek nyomják el Romániában a többséget. Ezt az abszurdumot a rendszer sugallja. .- Milyen reményei lehetnek a romániai magyarságnak?- A románságban található egy nagyon vékony réteg, amely realista és józanul ítéli meg az ország helyzetét. Európai módon gondolkodik, megérti az emberi-kisebbségi problémákat. Többnyire írók, művészek, akik időn-. ként fellépnek a sajtóban a nacionalista propaganda ellen. Szembeszállnak például a Romania Mare uszító cikkeivel, és ez biztató. Annak ellenére, hogy a Nemzeti Megmentési Frontba az utóbbi időben tudatosan vonták be a szélsőséges nacionalista, neokommunista, szekus elemeket,-ott is akad néhány józan ember. A legnyomasztóbb, hogy az ellenzéki pártokban - így a Nemzeti Parasztpártban, a Liberális Pártban stb. - is megtalálhatók szélsőségesek, akiket könnyű összetéveszteni a vátrásokkal. Az utóbbiak egy része egyébként a Front listáján került a hatalomba.- A sok gond ellenére, hogyan látja a romániailerdélyi magyarság jövőjét?- Az RMDSZ-nek hatékonyan be kellene kapcsolódnia a lassan formálódó európai fórumba, amely a nemzeti kisebbségek, etnikai közösségek helyzetét kíséri majd figyelemmel. Erre azért van szükség, mert a legtöbb állam a kisebbségi kérdésben kétarcú. Szerbia például önrendelkezést kér a krajinai szerbeknek, de ugyanakkor hallani sem akar a koszovói albánok, vagy a vajdasági magyarok autonómiájáról. Hasonlóan Románia, amely szintén önállóságot követel minden határain kívül élő románnak, de kirázta a hideg, amikor nemrégiben a Székelyföld autonómiájáról volt szó. Pedig az utóbbinak - mint tudjuk - volt történelmi előzménye. Egyébként mi sem kértünk többet, mint az Eminescu-körön belül szervezett, úgynevezett Cscmovici-bizottság az Ukrajnában, a volt Bukovina területén élő románoknak: önkormányzatot, szabad nyelvhasználatot, anyanyelvi iskolákat, művelődést és a nemzeti szimbólumok használatát. A Csemovici-bizottság egyébként nekem is eljuttatta követeléseit, akkor még mint a román szenátus alelnökének. A testület vezetőjének azt mondtam: mondja el a bukovinai románoknak, hogy nem kaphatják meg az említett kisebbségi jogokat, mert az romániai magyaroknak sem jár. A hatás megdöbbentő volt. A Nemzeti Megmentési Front parlamenti frakcióvezetője, egyben egyik alelnöke azt mondta: Király úr! Nem tudok mit válaszolni, mert ön szemközt vágott a tényekkel. Nemzetiségi Liga- Említette egy állandóan működő európai kisebbségi fórum működésének szükségességét. Ezt hogyan képzeli el?- Parlamenti vagy más formában kellene létrehozni egy állandó tanácsot. A kisebbségek ide fordulhatnának sérelmeikkel, amelyeket nemzetközi, pártatlan szaktekintélyek vizsgálnának ki. Itt viszont nemcsak az RMDSZ-nek kellene képviselnie magát, hanem a többi romániai nemzetiségnek is. Különösen azért, mert bár a magyarság a legnagyobb itteni kisebbség - az alkotmány szerint egységes nemzetállamnak kikiáltott Romániában a hivatalos statisztika szerint a lakosság 26 százaléka nemzetiségi. így természetes, hogy a magyarságnak össze kell fognia a többi nemzetiséggel. Ezt ma már még világosabban látom, egyszerűen nincs más utunk. Ezért kell újrateremteni a már egyszer általam szervezni kezdett Nemzetiségi Ligát. Sajnos, az RMDSZ vezetősége részéről óriási baklövés történt, nevezetesen: letagadták, hogy a már több hónapi szervező munkával megalakított Nemzetiségi Ligának az RMDSZ is tagja, pedig az elnöke is aláírta a dokumentumot. A ligát nem sikerült megalakítani, amit a Nemzeti Megmentési Front nyomban kihasznált. Ehhez tudni kell, hogy a magyaroknak választott, a többi nemzetiségnek kinevezett képviselői vannak a román parlamentben. A Front különböző praktikákkal magához láncolta a nemzetiségi képviselőket, és így már nyugodtan hangoztathatja: csak a magyarokkal van baj, a többi romániai nemzetiség lojális a Fronthoz, vagyis a rendszerhez. A Nemzetiségi Liga kudarcával szerintem óriási lehetőségtől estünk el, amit hosszú ideig nem hever ki sem a romániai magyarság, sem a többi nemzetiség. Botlik József
