Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-22 / 8244. szám
I Van, akinek sok, van, akinek kevés Magyar autonómia, kérdőjelekkel Az ügy, már ami Kárpátalját illeti, eldöntődnek látszik. Valójában azonban továbbra is izzanak a kedélyek, s még inkább megfigyelhetó a vélemények polarizálódása az önkormányzatot és a magyar autonóm körzetet illetően. A politikában kevésbé járatos többség kívül marad a vitákon, ókét mindkét státus kielégíti. A Kárpátaljai Ruszinok Társasága, valamint a napokban létrejött Kárpátaljai Köztársasági Párt azonban az önkormányzatot csak egy kezdeti lépésnek tartja. K két szervezet vezetői amellett szállnak síkra, hogy Kárpátalja nyerje el Ukrajnán belül a köztársasági státust. A nemzetközi joggal összeegyeztethetetlennek tartják az 1946-ban Fierlinger csehszlovák és Molotuv szovjet külügyminiszter által megkötött paktumot, amelynek értelmében Podkarpatszka Ruszt - vagy ahogyan később elkeresztelték - Kárpát-Ukrajnát a Szovjetunióhoz csatolták. Egyrészt azért, mert az adott vidéken nem rendeztek népszavazást, szerződéseken nem szerepelnek a miniállam vezetőinek aláírásai, másrészt, mert senki sem adta beleegyezését abba, hogy egy köztársaságot átlagos közigazgatási egységgé, területté degradáljanak. E mozgalmak vezetői szóvá teszik azt is, hogy annak idején a paktummal két olyan országhoz csatolták Kárpátalját - a Szovjetunióhoz, s azon belül az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz -, amelyek mára megszűntek. Kö-' vételik tehát az akkori szerződések felülvizsgálatát, Kárpátalja jogi helyzetéA kárpátaljai területi tanács képviselőtestülete hosszas vita után elfogadta a terület különleges önkormányzatára vonatkozó törvénytervezetet. Ezzel párhuzamosan kérelemmel fordult az ukrán parlamenthez, hogy a honatyák ne gördítsenek akadályt a törvénytervezet kijevi elfogadása ele. A területi tanács kinyilvánította azt is, támogatja a beregszásziakat a magyar autonóm körzet létrehozására. nek rendezését. Ez ügyben nemzetközi ítészekhez szándékoznak fordulni. Sokatmondó adalék, hogy a ruszinok küldöttsége nem is olyan rég Prágában járt, ahol kérték a föntebb említett paktum anullálását. . Eltérő vélemények Homlokegyenest eltérő véleményt hangoztatnak az ukrán nemzeti mozgalom, a Ruh, valamint több más párt, így az Ukrán Köztársasági Párt, az Ukrán Demokrata Párt aktivistái. Nézetük szerint szó sem lehet autonómiáról. Azért nem, mert nem ismerik el a ruszinságot mint önálló népet, s ebből kifolyólag nem látják szükségét Ukrajnán belül egy ukrán autonómiának. Azért sem akarnak hallani az önkormányzatról, valamint a Beregszászi Magyar Autonóm Körzetről, mert mint mondják: valamennyi itt élő kisebbségnek - magyaroknak, románoknak, szlovákoknak, németeknek - van nemzeti államuk, s a nemzetközi jog kizárja, hogy az ilyen mellett államalakulatokat hozzanak létre egy különálló ország határain belül. Jelenleg, véleményük szerint, kizárólagosan a független ukrán állam építéegyedül ő ismerte el a ruszin nép létezését. Részint pedig arra is alapozhatnak, hogy egy minapi nyilatkozatában az elnök megismételte: támogatja mind az önkormányzatot, mind a magyar autonóm körzetekre vonatkozó törekvéseket. sére kell az erőket koncentrálni. Az adott pillanatban a kárpátaljai, s más autonóm törekvések az ország feldarabolásához vezetnek. Az autonóm törekvésekben egyébként Moszkva, illetve a nemrég feloszlatott KGB kezét látják, akik ez által is gyengíteni akarják Ukrajnát. Kárpátalja vonatkozásában azt is hozzáteszik: tényekkel tudják bizonyítani, hogy bizonyos magyarországi politikai erők tüzelik az autonómiapártiakat, akiknek végső célja Kárpátalja Magyarországhoz való csatolása. Igaz, amikor a konkrétumokra terelődik a szó, nem voltak hajlandók nyilatkozni. Budapest nyakába varrják a ruszinság létezését is, mondván, nincs ilyen nép, őket Magyarországon találták ki. És az is elkerüli a figyelmüket, hogy mind Jugoszláviában, mind Csehszlovákiában, mind Lengyelországban elismerik őket. A kárpátaljaiak mindezen túl bizakodók az önkormányzatot illetően. Optimisták a magyarok is. Bizakodásukat részint arra alapozzák, hogy a különleges önkormányzati státus lényegében UonyiJ Kravcsuk találmánya, aki annak idején, amikor az elnökválasztás előtt Kárpátalján járt, maga javasolta ezt a terminust, s az elnökjelöltek közül Optimizmus és óvatosság ■ Szavaiból ítélve most már minden az ukrán parlamenten múlik. Derűlátásra adhat okot, hogy Kárpátalja vezetői nemrég Kijevben jártak, ahol az ukrán vezetők megígérték, nem gördítenek akadályt a törvénytervezet elfogadása elé, s azon lesznek, hogy az elbírálás minél hamarabb megtörténjék. Ugyanakkor óvatosságra int az a tény, hogy a Ruh fellegvárának számító Galíciából kikerült képviselők kategorikusan ellenzik az önkormányzatot, s hogy a hasonló nézeteket valló kárpátaljai honatyák egy jelentős része is ezt a szervezetet képviseli Kijevben. Sok tehát még a bizonytalanság az önkormányzat és az autonómia körül. Egy azonban bizonyos, ha létrejönne az önkormányzat, s ezen belül a magyar autonóm körzet, precedens nélküli eseménynek lehetnénk részesei itt, Kelet-Közép-Európában. Első ízben fordulna elő, hogy a kisebbségbe került magyarság valóban otthon érezze magát jelenlegi hazájában, maga irányítsa, szervezze életét mind politikai, mind gazdasági téren. Kőszeghy Elemér Ungvár Ö Új Magyarország, 1992.ápr.15.
