Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-22 / 8244. szám

H V G,' 1992.ápr. 18.

or

PROGNÓZIS 1992-RE

Fordulatszerű stagnálás

A Kopint-Datorg Rt szokásos tavaszi konjunktúrajelentése szerint Magyarország megnyerte ugyan a teknósbékák futóversenyét, a galopp kategóriába történő átsorolására azonban még nem ebben az évben kerül sor.

daság legneuralgikusabb pontja évek óta látható módon az államháztartás. Az 1988 óta menetrendszerűen ismétlődő forgatókönyv szerint az ország vezetése késő tavasszal vagy "kora nyáron a nép elé áll, s a helyzet előre nem látható súlyosbodására hivatkozva a keményebb kéz politikáját hirdeti meg. Nem történt ez másképp 1992-ben sem, bár e lépésre

A világ legsúlyosabb válságövezete immár másfél éve a kelet-európai térség:

1991-ben és 1992 első felében is a gazdasági tevékenység erősödő visszaesése jellemzi ezt a régiót. A kis közép- és délkelet-európai országok bruttó hazai terméke (GDP) 1991-ben 13 százalékkal, a Szovjetunió utódállamaié összesen 17 százalékkal csökkent. Az infláció mértéke a csehszlovák 58 és a bolgár 500 százalék között mozog, miközben a munkanélküliség tömegessé vált és 6-12 százalékos mértékeket én el. A délkelet-európai államok és a FÁK-országok lényegében fizetésképtelenné váltak.

Ennek a térségnek a legstabilabb állama Magyarország, ami egyidejűleg siker és intőjel. Siker, hiszen 1991 októbere óta már 10 százalékponttal csökkent az infláció üteme, a fizetési mérleg többlete vagv a magángazdaság térnyerése is jobb eredményt mutat, mint a néhai NDK-t leszámítva bármely versenytársé. Ugyanakkor a teljesítmény árnyoldalához tanozik a gazdasági produktum legalább 8 százalékos mérséklődése. a munkanélküliség tömegjelenséggé válása - tavaly év végi 8 százalékos mértéke elérte az OECD-országok átlagát - és a régóta ismert feszültséggócok krónikus kezeletlensége. Az utóbbiak közül az államháztartást és az agrárgazdaságot kell külön is kiemelni.

Tavaly a magyar gazdaság - többek

A kelet-európai országok gazdasági teljesítménye (százalékos változás az előző évhez képest)

A magyar külkereskedelem folyó áras növekedési üteme (előző év r 100)- . »

Export

r

Import

összesen

4.;t '

Konvertfcfc

Nem-összesen

Kcrvertfcfts

Nem—. X

korvertbfts

konvertibilis

1988• 1 117,7

3 96,7

112,7

96 2

1033' 104,1 .

1989

io?a

105,4

117,5

1003 ..105.9 •_

114,1

1990' 115,5

73,7 i.104,7

-- 793

1113 • --103.9

1991

140.6

10,2

1303 .143

1873

168,1

Forrás. Kopmt-Datorg•aí * A

1990 .. nemzeti . jövedelem-•1991'1 ' .. . -i .'nop -j.-»,:

i'J. " '■ :r*ú f- V

nÍ ' 1990 V~ 1991-ri v par termelés

Bulgária i - iá ■ •—

1S3r í-• -23,0 V,■~

14,V- -24,0

Csehszlovákja'1--:':-a,i

-153

;■ -3,7-23,0

Lengyetcuszág " >?',-13,0 v-- -8-10 v■:-233

-11,9 •

Románii --A’U'V-103

-13Í,-183

' -r.-223

Jugoszlávia.:;, is. 3.-15,0. .-103

,-21,0; •

Magyarország í j*. ■

•—*.0

V-'-7-«r-v-l.... -€3-—

18,0 Í:

Fonás: Kopint-DitorB

' „V- ■- ", :/•

V • '•'

meglepetésére - lényegében jó állapotban élte tül a keleti kereskedelem összeszűkülését, kezelhető mérvű maradt az infláció, nem robbant szét a költségvetés, és csődhullám sem

.söpört végig' az országon, bár néhány régóta csődérett nagyszervezet fölszámolása megkezdődött A privatizáció üteme fölgyorsult, az előző évhez képest kél és félszeres összegű külföldi működő tőke áramlott be (miközben a nagy nyilvánosságot kapott nyugati hitel- és segélytervek alig hoztak valamit a célországoknak, így a FAK-nak és Lengyelországnak). Magyarország többé nem hiánygazdaság, és posztkommunistának sem nevezhető, hiszen nemcsak a politikai fölállás, hanem a gazdasági szerkezet is átalakult Az átalakulás és a sikerek motoija a gazdaság és a társadalom nagyfokú függetlenedése politikai szándékoktól, mégpedig mind a törvényhozásban, mind az államigazgatásban megfogalmazódó tervezetekkel szemben. Az önszabályozás, a spontán módon alkalmazkodó százezrek döntéseinek előtérbe kerülése egyszerre biztató és aggasztó. Biztató, amennyiben a politikai és a törvényhozási folyamat ellentmondásai a reálszférát csak kismértékben képesek befolyásolni. Aggasztó viszont azokon a területeken, ahol önszabályozás úján nem lehet a szereplők játékterét kialakítani.

Ez utóbbi szempontból a magyar gaztöbbnyire csak a második, nem pedig az első negyedév elteltével szoktak sort keríteni.

A bajok gyökere a költségvetésbe beépült, szerkezeti jellegű 100-120 milliárd forintnyi túlköltekezés, amit csak súlyosbítanak a gazdasági visszaesés és a piacgazdaságba való átmenet sajátos „súrlódási veszteségei'. A szerkezeti jellegű hiány eredete az a hagyományok, szokásjog és részben a törvények által megalapozott, immár jórészt nem szorosan vett gazdasági jellegű állami szerepvállalás - elsősorban a társadalombiztosításban -. aminek a fedezetét csak egy „szakadatlanul' növekvő gazdaság lenne képes megtermelni. Ez utóbbiról Magyarországon nem beszélhetünk, viszont az állami szerepvállalás mérséklésére - a sok vita ellenére - sem kerül sor. Ma az államháztartás a GDP 64 százalékát oszga el újra, ami már svéd mérték, miközben az ország az eredeti tőkefelhalmozás korszakában él.

A bevételek tekintetében az állam továbbra is a szocialista korszakot jellemző állami nagyszervezetek és az alkalmazótok befizetéseire, valamint az olvan prekapitaliso jövedelmi tételekre számít, mint a vám, a jövedéki termékek (benzin, szesz, dohány) adója és a fogyasztási adó. Ugyanakkor a rohamosan terjedő magángazdaság közteherviselése megoldatlan, amit másfelől a legális magántevékenységet sújtó adó és társadalombiztosítási járulék magas szintje hivatott el-