Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-22 / 8244. szám

I

/

Érdemes ellenzékből törvényjavaslatot tenni?

Érdemes-e törvénytervezetekkel előállnia az SZDSZ-nek, ha a kormánytöbbség nagyon gyakran még azt is megakadályozza, hogy a javaslatokat érdemben megtárgyalják? — tette fel a kérdést Hack Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének tegnapi sajtótájékoztatóján. A képviselő szerint érdemes, már csak azért is, mert az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem várhatók olyan előterjesztések a kor-, mánytól, amelyek az Országgyűlés, ellenőrző funkcióját erősítenék. Az ellenzék, ha rendszeresen törvényjavaslatokkal áll elő, akkor meg tudja mutatni, hogy a jelenlegi hatalomnak törvényhozási alternatívája is lehet. Az SZDSZ a házszabályok napirenden lévő módosításakor azt fogja ajánlani, hogy hasonlóan a nyugat-európai gyakorlathoz, Magyarországon is legyen intézményes lehetőség az ellenzéki javasalatok megtárgyalásához.

Legutóbb az SZDSZ két képviselője, Szent-Iványi István és Szigethy István javaslatát vetette el a Ház többsége. Amint a két előterjesztő elmondta, törvénytervezetükkel céljuk az volt, hogy a nemzetközi és a magyar jog viszonyát,

illetve a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokat szabályozzák. Jelenleg e tárgyban egy 1982-es elnöki tanácsi rendelet van érvényben, amely érthetően nem alkalmas a mai élethelyzetre. Az SZDSZ-es elképzelések szerint a nemzetközi jog bizonyos körben közvetlenül is hatályos lehetne Magyarországon, nem kellene megvárni, amíg a magyar jogalkotók kihirdetik. ,

, A tervezet a külpolitikai élet fontos szereplőinek játékterét is szabályozná. A politikai felelősséget a kormányra ruházná, az ellenőrző funkciókat megosztaná a köztársasági elnök és az Országgyűlés között. A köztársasági elnöknek joga lenne, hogy rendszeresen tájékozódjon azokról az előkészítés alatt lévő nemzetközi szerződésekről, amelyeket neki kell megerősítenie. Ma sokszor csak akkor látja először az elnök a szerződést, amikor alá kell írnia. A javaslat értelmében az elnöknek bizonyos esetekben kezdeményezési joga is lenne, természetesen csak miniszteri ellenjegyzés mellett.

Erősíteni szándékozná az elképzelés az Országgyűlés szerepét a

külpolitika alakításában. A külügyi bizottság például rendszeresen áttekinthetné a kormányzat külügyi munkáját. Bár az Országgyűlés nem vette napirendjére a javaslatot, a javaslat elkészítését mégsem tartják hiábavaló munkának, hiszen megmutatták a kormányzatnak, mit gondolnak erről, és egy esetleges hasonló tárgyú kormányzati javaslat esetében milyen módosítójavaslatokat tesznek majd.

Hack Péter és Matyi László javaslatát a képviselői összeférhetetlenségről az Országgyűlés napirendjére tűzte. Az előterjesztők szerint a parlament csak úgy tudja megfelelően ellátni ellenőrző funkcióját, ha tagjai nem töltenek be vezető tisztségeket állami vállalatoknál.

A Magyar Hírlap kérdésére elmondták, pontos adat nincs arról, hogy hány képviselő tölt be igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagsági tisztet állami többségű vállalatoknál, mert ellentétben több nyugat-európai országban szokásosnál, Magyarországon nem kötelező bejelenteni az ilyesmit. Nemrégiben az ipari miniszter aláírásával levelet kaptak az egyéni képviselők, hogy tegyenek javaslatot az

állami vállalatoknál lévő vezető tisztségek betöltésére. Ellenzéki képviselőkhöz is érkezett néhány felkérés vezető posztra, ám kormánypártiakhoz valószínűleg sokkal több. Az SZDSZ azt javasolja képviselőinek, hogy ne vállaljanak el efféle funkciókat.

Ellenkező esetben még olyasmi is előfordulhat, hogy valamilyen ügyben érintett képviselő tesz javaslatot. Ami történt nemrégiben, amikor Katona Kálmán a Matáv felügyelőbizottságának a tagja éh előterjesztéssel a távközlési törvény kapcsán.

•D. J.