Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-22 / 8244. szám
Beszélő, 1992.ápr.18. (G Lehet-e konstruktív az ellenzék? A modem parlamentnek két alapvető feladata van: törvényeket alkot és ellenőrzi az Országgyűlésnek felelős végrehajtó hatalom működését A hagyományos demokráciákban az Országgyűlés elegendő önállósággal rendelkezik ahhoz, hogy képes legyen gyakorolni is ellenőrző hatalmát. A törvényhozás munkájában a pártok egységesebbek mint nálunk: kivételes eset, hogy egy képviselő nem a frakciójával szavaz. Az ellenőrzés vonatkozásában a kormánypárti képviselők is úgy vélik: a kormánynak és a kormánypártnak közös érdeke, hogy a kormányzati munka hibáit ne az ellenzék és ne a sajtó tárja feL Vizsgálatok A mi ifjonti parlamentarizmusunkban a törvénygyártás, meg a kormány hatalmi gőgje háttérbe szorítja az Országgyűlés ellenőrző szerepét. A kormánypárti képviselők leszavazzák vagy felvizezik a parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról szóló javaslatokat Az előbbire 3 horvátországi fegyvereladás ügye szolgáltatott példát: Szent-lványi István javaslatát vizsgálóbizottság felállítására a Ház megtárgyalni sem volt hajlandó. A szabad választások óráiban vette birtokba az Axel-Springer Budapest Kft a volt MSZMP hét megyei lapját. Fodor Tamás nyomban az új parlament megalakulása után javasolta: bizottság vizsgálja ki a homályos ügyletet. Javaslatát a „vagyonátmentés", a spontán privatizáció leghangosabb kritikusai buktatták meg. A konkrét ügy vizsgálata helyett a parlament kulturális bizottsága a sajtóprivatizáció általános kérdéseit kezdte vizsgálni, természetesen - de hiszen a cél is ez volt - kézzelfogható eredmény nélkül. Várólistán A bíráló, „destruktív" ellenzékkel a kormánypártok •- a sztálini és Aczél Cyörgy-i hagyományokhoz híven - a konstruktív, jobbító, építő ellenzék mítoszát szegezik szembe. Csakhogy az ellenzéknek nincs módja konstruktívnak lenni. Ha ellenzéki képviselők önálló indítványokat terjesztenek be, a legritkább esetben fordul elő, hogy tisztességesen megvitatják, elfogadják vagy elutasítják. A régebbi gyakorlat az volt, hogy az indítványt napirendre tűzték, tárgyalásra mégsem került sor. Ez történt például Molnár Tibor szabad demokrata képviselő indítványával (tárgya a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítása), amelyet 1990. július 2-án tűztek napirendre, azóta is vár a sorára. A másik lehetőség, hogy a kormány a napirendre tűzött törvényjavaslat helyébe egy hasonló tartalmú másik törvényjavaslatot terjeszt be, a Ház pedig ezt az utóbbit tárgyalja meg. Ez történt az egykori 111/III- asok adatainak kezeléséről szóló indítvánnyal, amelyet Demszky Gábor és Hack Péter előterjesztése alapján a Ház 1990. szeptember 4-én tűzött napirendre, majd helyette mégis a kormány 1991. május 13-i, hasonló témájú javaslatit kezdte tárgyalni. Az elmúlt év során mind gyakoribbá vált a legegyszerűbb megoldás: a többség leszavazza az ellenzéki indítvány napirendre tűzését, így annak érdemi megvitatására elvben sincs mód. Idén, január 15-én Eörsi Mátyás javaslatával történt ez, amely a költségvetési vita tanulságai alapján, elfogadása eseten arra kötelezte volna a kormányt, hogy a jövő évi költségvetés koncepcióját időben nyújtsa be. Az idő nem pénz Hétfőn, április 13-án, napirend előtti felszólalásában Magyar Bálint^ azt tette szóvá, mi indokolja vajon, hogy a kor"tt0*«Í£vsrLÖI [KDfTVÁXYCxT^tóL mi IV. W^m i*im i ____ • mm 12 03.0«) 041») n ár io») • 0.12«) * 0J2»)-0.12») 0.12») 1 n.ii*>0.12«) [ szusz 2 cu*%) 1 II (1.91*) • (12.13*) 21 C3.39») ; 0.12») 0.12») ■ 0.12») I I 0.12») ; ■ ! OMt) 17 09.10») ! htszr 2 1 II 02*%) 0U3«) 13 ! ii4,oo»i : • l 1 0.12«) 0.12») 2 ! CJ4») 1 raxsz 9 ! 2 0M%) ! OJ7») 1 i.w») ! a>»> i 3 j OJ7»> j 1 2 0.12«) 02*%) J i ,3J7*j 2 02*») « » «1.0«) \ •9 riao*) j mány ismét benyújtotta a Hágai Nemzetközi Bíróság kötelező joghatóságának elismeréséről szóló határozati javaslatot miután az Országgyűlés Szent-lványi István ugyanilyen című és ugyanilyen tartalmú javaslatát már 1991. október 9-én napirendre tűzte, s azt az illetékes bizottságok meg is vitatták. Ez a napirend előtti felszólalás, amelynek szövegét a következő oldalon közöljük, jó bevezetés volt az utána történtekhez. A többség öt ellenzéki indítvány közül négynek a napirendre tűzését elutasította. Az egyik közülük Szent-lványi István és Szigethy István indítványa a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról égetően sürgős volna. Állandó bizonytalanság forrása ugyanis, hogy a külügyek intézésében milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen jogok illetik meg az Országgyűlést, a köztársaság elnökét és a kormányt. Az indítványt a képviselők a nemzetközi jog tudománya hazai jeleseinek szakértői közreműködésével dolgozták ki. (Ismertetésére a későbbiekben visszatérünk.) A Külügyminisztériumot és az Igazságügyi Minisztériumot azonban úgy tetszik, nem sürgeti az idő, és nem kápráztatja el a tudomány tekintélye: az indítvány napirendre tűzését 101 igen és 85 non szavazattal, 37 tartózkodás mellett elvetették. Az igenek magas száma azt mutatja, hogy a probléma néhány kormánypárti képviselőt is meggondolkoztatott Napirendre tűzték viszon Hack Péter és Matyi László indítványát, holott az érzékenyen érintheti számos kormánypárti képviselő zsebét. A két szabad demokrata képviselő azt indítványozta, mondja ki a törvény, összeférhetetlen, hogy a kormányt felügyelő Országgyűlés tagja egyúttal busásan fizetett igazgató, igazgatótanácsi vagy felügyelőbizottsági tag legyen állami vállalatoknál, amelyeket képviselőként ellenőriznie kell. Ha a törvényjavaslatot az Országgyűlés tárgyalni kezdi, és netán elfogadja, a Szerencsejáték Rt.-nck és még számos nagy állami vállalatnak új igazgatótanácsi tagok után kell néznie. K.F.
