Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-22 / 8244. szám
Magyar Hírlap, 1992.ápr.14. /r maszlanak a kormányzásra vállalkozó pártokkal szemben. A megkérdezettek nyolc követelményről mondták el, hogy mennyire tartják őket fontosaknak. A válaszokból indexeket képeztünk. A válaszadók mind a szakmai-tartalmi, mind a stiláris-formai követelményeket fontosnak minősítették, de ezen belül az előbbieknek tulajdonítottak nagyobb jelentőséget. A határozott elképzeléseket azok szorgalmazták a legjobban, akik az SZDSZ-t és az MDF-et alkalmasnak tartják a kormányzásra. A nyugalmat pedig azok igényelték a leginkább, akik nem tekintik kormánvképesnek a Fideszt. Ami viszont a két politikai követelményt illeti, ezek közül csak a szélsőségektől való elhatárolódást érvényesítenék igazán az emberek; a kommunisiaellenességet sokkal kevésbé várják el. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az emberek többsége sem a kommunizmusból, sem az anlikommunizmusból nem kér. Ezen az sem változtat, hogy a szocialista szavazók tartják a legfontosabbnal^ajszélsóségckiől való elhatárolódást és'a legkevésbé fontosnak a kommunisiaellenességet. Ezt a kisgazdaszavazók szorgalmazzák a legjobban, de az MDF-esek és a kereszténydemokraták is az átlagosnál jobban igénylik. • Lázár Guy A pártokat kormányképesnek ítélők aránya a vallásosak, a bizonytalanok és az ateisták körében (százalékban) 4. ábra Mélyen vallásos l l Bizonytalan Tudatos ateista Ugyanakkor az ellenzéki szolidaritás nem tüntette el teljesen a régi ellentéteket. A három párt hívei közül az SZDSZ és az MSZP támogatói állnak a legtávolabb egymástól: az előbbi pártol az utóbbinak a szavazói találták a legkevésbé alkalmasnak a kormányzásra, és viszont. Az MDF a Fidesz tükörképe: annyira magára maradt a pártok között, hogy a szabaddemokrata szavazók valamivel alkalmasabbnak találták a kormányzásra, mint a kereszténydemokraták és a kisgazdák (48, 45, illetve 42 százalék). Az elhidegülés kölcsönös: az FKGP-t a kereszténydemokrata szavazók még mindig többre becsülik, mint az MDF-esek (41, illetve 31 százalék). A régi rendszer és az ellenzék közötti folytonosságról annyiban beszélhetünk, hogy azok az emberek, akik annak idején beléptek az állampártba, nagyobb arányban tartják kormányképesnek az ellenzéki pártokat, mint azok, akik kívül maradtak rajta (3. ábra). E tendencia elsősorban az MSZP eselélxm érvényesül, de a Fidesz, az SZDSZ és az FKGP(!) esetében is megfigyelhetjük. Az MDF és a KDNP kormányképességéi a volt párttagok és a „volt pánonkívültek” gyakorlatilag egyformán ítélik meg. Egyébként az MSZP-t elsősorban az köti össze a Fidesszel és az SZDSZ-szcl, hogy mindhárom a világi Magyarország pártja: az ateisták alkalmasabbnak tartják őket a kormányzásra, mint a hívők (4. ábra). Ezen belül az MSZP és a Fidesz „ateistább” párt, mint az SZDSZ. Ezen túl a Fidesz és az SZDSZ abban hasonlít egymáshoz, hogy a fiatalok jobban bíznak bennük, mint az idősebbek: a kél párt közül természetesen a Fidesz a „fiatalabb”. Az SZDSZ-t és az MSZP-l az köti össze egymással, hogy a magasabb végzettségű rétegek jobban támogatják őket, mint az alacsonyabb végzettségűek; a kél párt közül az SZDSZ az „értelmiségibb”. A Fideszt mind az SZDSZ-lől, mind az MSZP-től megkülönbözteti az, hogy a nők jobban szeretik, mint a férfiak. Az MDF és a KDNP abban hasonlít egymáshoz, hogy az iskolázottabb rétegek jobban bíznak bennük, mint az iskolázatlanabbak. A két párt közül az MDF vonzza jobban az értelmiséget. A KDNP-t és az FKGP-l kél, egymással összefüggő dolog köti össze: az, hogy az idősebbek és a vallásosabbak job- 1 ban rokonszenveznék' vélü£ minta' fiatalabbak és az ateisták. A két pán közötti különbség abból adódik, hogy az FKGP-l elsősorban a férfiak támogatják. Az, hogy az emberek korntányképesnek tartják-e az egyes pártokat, azzal is összefügg, hogy milyen követelményeket tá-
