Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-22 / 8244. szám
Figyelő, 1992.ápr.9. 9 A MAGYAR KORMÁNY KÉT ÉVE Felkértük dr. Szabó Tamás tárca nélküli minisztert, az MDF alelnökél és Tardos Mártont, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetőjét, fejtsék ki véleményüket a lassan félidejéhez közeledő kormányzási ciklusról. „Derűre ború” jelzi már címében a rendszerváltás kormányának tevékenysége iránti nagy várakozásokat követő csalódottságot az ellenzéki politikus dkke. A kormánypárti politikus írásának azonban nem adhattuk a „Borúra derű” címet, hiszen a helyzet szerinte sem örömteli Szemléletét jobban kifejezi a „Nehéz menetelés”, a nehézségeket folyamatosan leküzdve előrehaladó kormányzat képe. Hogy a társadalom melyik nézettel azonosul inkább, az majd a négyéves időszak bizonyítványosztásakor, a' két év múlva esedékes választás sokon derül Iá. J A kilencvenes évtizedbe Magyarország kivételesen szerencsés és sajátosan szerencsétlen adottságokkal érkezett. Soha nem látott lehetőségek nyíltak meg előtte a saját út kialakításához, de az örökség, a „szocialista”világrendszer csődtömege, a versenyképtelen ipari és élelmiszer-gazdasági szerkezet, az állami elosztás merev és nehezen mozdítható rendje, a forrás- és vállalkozáshiány, valamint az adósságok következtében előre felélt jövő súlyos feszültségekkel terhelte meg a demokrácia és gazdasági alapja, a piacgazdaság megteremtését. Az emberekben bizonyára éltek illúziók a csodákról. Az 1990-es kormányprogram és ennek miniszterelnöki bemutatása a Parlamentben azonban másról szólt: a ránk váró nehéz menetelésről. Az új vezetésnek olyan konfliktusokkal kellett szembenéznie, amelyek megoldását az előző kormányok nem véletlenül halogatták, s amelyek feloldása pártpolitikai szempontból öngyilkos szerepvállalást igényelt, hiszen sok-sok értékkel és érdekkel került szembe. A verseny kihívásának érzékeltetését, a világpiaci árak „rászabadítsál” a hazai gazdaságra és társadalomra, az ország pénzügyi egyensúlyát helyreállító szigort, a tulajdonlás átformálásának radikális és örök vitát adó megindítását, az állami újraelosztás megszorítását, a támogatások leépítését, s mindazt, ami ezzel együtt jár: az átmeneti visszaesést, a súlyos munkanélküliséget, a politikai bizalomvesztést s a történelmileg példátlan, drámai gyorsaságú átrendeződést, annak minden bizonytalanságával és politikai kockázatával. E! TANOK * A szabad választásokon győztes kormánykoalíció májusban működésének félidejéhez érkezik. Az értékelések indulatosak és átpolitizáltak lesznek. Némelyekből nyíltan felszínre tör az elfogultság, ne adj’ isten a gyűlölet, mások rezignált szomorúsággal mondják majd nemtetszésüket, megint másoké önigazoló elemeket tartalmaz majd. Mindegyik mögött ott van és ott lesz a napi aktuálpolitika, az objektivitás hiánya, s ebben nyilván e cikk írója is elmarasztalható. A kelet-európai gazdaságok átalakításának és átalakulásának elemzése, az új tanoknak, az új elméletnek szükségképpen megoldást kell adnia a következő feladatokra: — a politikai intézményrendszer demokratizmusa és a politikai stabilitás szükségessége az átmenet időszakában; — a világ politikai és gazdasági centrumaihoz való igazodás megvalósítása; — a piacgazdaság jogi, intézményi és egyéb feltételei megteremtése a gazdaság és társadalom „működőképességének" fenntartása mellett; — a piacgazdaság alapvető elemeinek, a versenynek és a tulajdonosi ellenőrzés feltételeinek a megteremtése; — a váltás makrogazdasági — egyensúlyra, inflációra és munkanélküliségre gyakorolt — hatásaira; — a menet közben az élet által felve- ;; tett sajátos kihívásokra; — a növekedés feltételeinek megte-1 remtésére. Politikai stabilitás nélkül nincs sikeres modernizáció. Az 1989-es politikai egyeztető tárgyalások létrehozták a jogállam fő kereteit, a választások kiosztották a szerepeket, a sokat bírált paktum utáni alkotmányozás szilárd és kormányozható viszonyokat teremtett s a törvénykezés egy új államiság kiépítése jegyében folyik a választások óta. Stabil hatalommegosztás és hatalomkiegyenlítés jött létre, ellenpontokkal és nyilvánossággal, 8z önkormányzati rendszer megteremtésével. Visszafordíthatatlan és átértékelhetetlen történések láncolata alakult ki. A törékeny egyensúly, a politikai stabilitás megnyugtató közegként öleli körül a gazdasági szférát: ápolóan és tolakodásmentesen. Körülöttünk egy világrendszer omlott össze, történelmileg percek alatt. Új igazodási pont és illeszkedés kellett.-^ELŐNYÜNK MTT Piaci szempontból, ha egy ország egykét év alatt veszíti el piacai egyharmadát, teljesen instabillá válhat. Ha korábbi szövetei hirtelen szétszakadnak, évek hosszú sora, amire ez újra össze áll. Magyarország a váltás rendkívüli méretéhez képest kis recesszióval, az új világban való térfoglalás pontos és ada tokkal igazolható tényeivel, exportex panzióval és stabil közállapotokkal fe lelt a kihívásokra. Igyekszik ellensú lyozni az összeomlott KGST-kapcsolat rendszert, s társulási megállapodást kö tött az Európai Közösséggel. Évszáza dók óta újra a világ fejlődési centruma közvetlen közelében van az ország. Az Antall-kormány nem vétett arányhibát sem: az amerikai kontinens és Távol- Kelet befektetéseivel bizonyította pozitív ítéletét, és a sokpólusú világ kiegyenlített jelenlétét. Cáfolhatatlan tény: az illeszkedés első szakaszát Kelet-Európábán Magyarország oldotta meg a legjobban. A befektetések zöme itt történik, a betétek ide áramlanak, a tartalékok itt gyarapodnak, az idegenforgalom itt nő, az export itt bővül a legjobban. A beilleszkedés első szakasza szomszédainkhoz képest javította a „reformországából származó versenyelőnyünket. Az új rendező eszme, a piac működése is új keretek megalkotását igényelte. Megnyugtatóan és piaci módon született megoldás a volt tulajdonosok Kelet-Európábán megkerülhetetlen kérdéseire. Már 1991 elejére kifeszült a szociális háló alapeleme, a munkanélküliek ellátását szolgáló rendszer. A verseny és az árliberalizáció a korábbi alapokon fejlődött tovább, s meghatározó rendszerré vált. Megteremtődött a verseny védelmének jogi és intézményi feltétele. Az import- és árliberalizációval, a piacra lépés szabadságának megteremtésével, a robbanásszerűen terjedő és bővülő új (magán) szektorral a versenyfeltételek megteremtésében áttörést ért el a gazdaság. A jogi keretek szinte napról napra jobban megfelelnek egy piaci mechanizmusnak. Az adórendszeren kívül a pénzügyi szektor törvényi szabályozása, a számvitel új rendje, a csőd és a felszámolási eljárás illeszkedik a piacgazdaságok megoldásaihoz Ugyanakkor számos intézmény — garanciarendszer, térségi fejlesztési társaságok, földhitelrendszer, inkubátorházak — még hiányzik a magyar piacgazdaságból, Nehéz menetelés
