Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-21 / 8243. szám
Kritika, 92/4 április Narancsos *» futrtzjai, t humor+ szakszerűsége Fideszhatalom ? Megkerülhetetlenül aktuális kérdés a Fidesz-kongresszus után, hogy hol tart ma ez a párt? Nos, éu is csak azt tudom firtatni, hová (art a valamikori generációs párt, különösen annak fényében, hogy Orbán Viktor minden eddiginél élesebben bírálta beszédében a kormányt s egyúttal mintha ezen a kongresszuson a Fidesz talán először deklarálta volna, hogy kormányzóképes pártként határozza meg önmagát. A kongresszus szlogenje az volt, hogy „Még jöni kell, mégjőni fog egy jobb kormány”. Én azt hiszem, hogy ha a Fidesz fejlődését nyomon követjük, azt láthatjuk, hogy az első stádium az volt, amikor a Fidesz megalakult, annak idején 1988-bun és ifjúsági szervezetként kezdte a munkáját. Utána a Fidesz fokozatosan kinőtt ebből a szerepből és világossá váll, hogy a politikai életben önállóan megjelenő párt, amelyben hálálok vannak. Ezen a választáson a Fidesznek az „imázsát” az ártatlanság adta, meg az, hogy mi nem voltunk érintettek a kommunista rezsimben. Kilencven óta, 92-ig, ahol most tartunk, szerintem ez a kép is változott, elsősorban a Fidesz parlamenti munkája miatt. Mi a parlamentben ezt a rólunk kialakult képet azt hiszem, úgy tudtuk árnyalni, más oldalát is megmutatni, hogy a politizálásunkban megjelent a szakszerűség eleme, az, hogy a képviselőink értenek a kérdésekhez, fel tudnak vetni problémákat, tudnak azokra válaszokat adni, és a szóban forgó kérdésekben fel tudnak mutatni alternatívákat. 1992-ben egyszerűen a történésekkel együtt következeit be az, hogy a Fidesznek most már sok irányba nyitnia kell. Nem tartható fenn hosszú távon az ifjúságipárt-jelleg, több okból sem; egyfelől azért, mert idősebbek is sokan szeretnének jönni a Fideszbe tevékenykedni, részt venni a munkában, az önkormányzati választásokon ki is derüli, hogy nagyon sok olyan jelöltünk volt, aki nem volt Fidesz-tag, de 35 éves elmúlt, másrészt a hazai pártképletben nem lehet igazán komolyan felvenni a versenyt a többiekkel, hogyha nem tudunk nyitni, ha nem tudjuk kiszélesíteni a bázisunkat. Csak azért állok meg itt egy pillanatra, mert ez együtt járna a korhatár eltörlésével is, potenciális veszélyként pedig akkor számolni kell azzal, hogy esetleg felhígul a tagság; az SZI)SZ-ben volt megfigyelhető ilyen tendencia, a négy-igenes népszavazásnál beáramlott egy olyan fajta radikális tömeg, amivel később a párt alig-alig tudott mit kezdeni. Nem fenyegeti ugyanez a veszély a Fidesz-f? Teljesen jogos kérdésfelvetés, mi is tartunk ettől, és okkal, mert az összes közvéleménykutatás szerint a Fidesz áll az első helyen a népszerűségi listákon. Ha a karrierista, a „csúnya-rossz” karrierista szempontjából nézem a dolgokat, akkor érdemes a Fideszhez csapódnikötődni, hiszen a „jelölt” így talán a jövendőbeli kormányzó párthoz csatlakozik. Ezzel mi is tisztában vagyunk, ezért többféle elképzelés van arra vonatkozólag, hogy mit lehet csinálni a korhatárral, általában ezek megegyeznek abban, hogy nem szabad egyszerre feloldani, hanem több lépcsőben kell átalakítani a szabályozást. Több év alatt keli ráadásul ezt megcsinálni, először óvatosan kell nyitni azok irányába, akiket már előbb is említettem, az önkormányzati képviselőkre gondolok, akik már gyakorló politikusok. Ugyanakkor van pártoló tag intézményünk is, ahol idősebbek is vannak, akik régóta bent dolgoznak a Fideszben, őket is be kellene „szippantani” és mindezek után ezekkel a tapasztalatokkal együtt lehet szerintem nekivágni annak, hogy teljesen kinyissuk a Fidesz kapuit. Egyúttal persze a Fidesznek azokat az erényeit, amelyek sok szempontból a generációs arculatához kötődnek, a nyitottságát, azt, hogy nem vagyunk benne régi harcokban, abban az adok-kapokban, amelyben a közép- és idősebb generációk benne voltak, én továbbra is nagyon fontos erénynek érzem, és úgy gondolom, ezeket az értékeket mindenféleképpen stabilizálnunk kell a Fideszen belül. Senki ne higgye azt, hogyha mi a korhatárt kinyitjuk, az annyit jelent, hogy az értékorientáció szempontjából a Fidesz arculata megváltozik. A koalíció pártjai fontosnak tartják újra meg újra deklarálni, hogy milyen eszmei áramlatokhoz, nemzeti tradíciókhoz kötődnek. Ez bizonyos szempontból természetes, más kérdés, hogy a kormányhoz közelálló ideológusok ezeket a kötődéseket kizárólagossá óhajtják tenni, s minden más politikai közszereplőt a saját eszméikhez való viszonyuk alapján ítélnek meg. A ti pártotok és generációtok is részesült a szokásos kiátkozáshan, én azonban jobban szeretném hallani (öled annak kifejté-
