Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-21 / 8243. szám
_ Magyar Hírlap, 1992.ápr.15. EBRD: a kormányok ötletszegények Kupa Mihály szerint az idei deficit nem növi túl a tavalyit Hétfő estig több mint négyezren regisztráltatták magukat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) budapesti közgyűlésére, ami a bank és a magyar főváros iránti hallatlan érdeklődést jelzi — kezdte tegnapi sajtótájékoztatóját Kupa Mihály, az EBRD magyarországi kormányzója és Tarafás Imre magyar kormányzó, az MNB alelnökhelyettese. A magyar pénzügyminiszter azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy itt vannak az ex-szovjet köztársaságok képviselői, s egymással helyenként háborúban álló országok delegátusai, s a Kongresszusi Központban békésen ülnek egymás mellett. Mindez igazolja az előzetes várakozásokat és niuiai arra. hogy a dezíntegrálódó volt Szovjetunió; és az integrációra törekvő Kelet-Európát az EBRD képes együtt tartani. Felismerték a delegátusok. hogy az átalakulásban az alapkérdés a stabil jogrendszer és a privatizáció, s Magyarország be tudta mutatni, hogy van esély sikeres átalakulásra. Ezáltal kereskedelmi és gazdasági központ is lehet Nyugat és Kelet határán. A Magyar Hírlap kérdésére, miszerint hol tartanak a tárgyalások az EBRD által esetleg forintban kibocsátandó, és újbóli beruházásokra fordítandó kötvényről a bank és a magyar pénzügyi körök között, Kupa Mihály elmondta; az ötlet az EBRD-től származik és nem azért, mert kevés a forrásuk, hanem egy ilyen kibocsátás hasznos lenne a magyarországi tőkepiacnak is. Tarafás Imre hozzáfűzte, hogy a tárgyalások most még a jogi és egyéb kérdésekről folynak. (Egyébként az MNB egy másik magas beosztású vezetője hétfő este mondta el munkatársunknak, hogy a tárgyalások legalább egy hónapig folynak még, és lehel hogy más konstrukcióban, nem pedig kötvénykibocsátásban állapodnak meg,) Egy másik kérdésre, vajon felmerülte magyar vállalatok nemzetközi kötvénykibocsátásának lehetősége EBRD garanciával, a magyur kormányzók azt válaszolták; erre van elvi lehetőség, de az, sokkal fontosabb, hogy az EBRD esetleg részesedést vállaljon a feltehetőleg ősszel megalakuló magyur rekonstrukciós bankban. Mivel a közgyűlésen sokat vitatkoztak az úgynevezett lágy, illetve keményebb hitelek elsődlegességéről, az ezzel kapcsolatos magyar álláspontról a pénzügminiszter azt mondta: az alapszabályban eleve rögzítették, hogy a hitelezésben mekkora arányi kapjon a magánszféra (60 százalékosat — a szerk.) és Budapest is ezt szorgalmazza. Lágy hitelek csak a hosszan megtérülő beruházásoknál, például az infrastruktúránál jöhetnek szóba, de a kimondott üzleti beruházásokban nem. A bank által előírt minimális hitel limitekkel kapcsolatban Kupa Mihály emlékeztetett az ésszerű költséghatárokra, de valószínűsítette, hogy a mérték lejjebb szállhat a magánvállalkozások finanszírozása ese'<4n Egy másik kérdésre, hogy hírek szerint a magyar miniszterelnök és Jacques Attali éles polémiát folytatott a sajtószabadságról, az újságírók azt az információt kapták: ez a vita megnyugtatóan rendeződön. Sok vád érte az EBRD részéről a kormányokat, amiért — bár a források rendelkezésre állnak — alig tudnak finanszírozható projektekkel előállni. A kormányok csakugyan ötletszegények, legfeljebb kereteket teremtenek — mondotta Kupa Mihály, beismerve, hogy Magyarország messze nem használja ki a rendelkezésre álló hitellehetőségeket. Tegnap reggel a ki reai pénzügyminiszterhelyettessel is hosszan tanácskoztak arról, hogyan lehetne mozgósítani a Szöul által rendelkezésre bocsátott 200 millió dolláros export-, illetve ugyanekkora beruházási hitelkeretet. Arra a kérdésre, hogy a kormányzópárt hétvégi gyűlésein mindinkább a gazdasági növekedés gyorsításának illúzióját villantották fel a politikusok, Kupa Mihály úgy reagált, hogy a négy éves program a stabilizáció után valóban növekedést helyezett kilátásba, de a gyors növekedéssel kapcsolatban ő még nagyon óvatos. A vállalati csődökre vonatkozó felvetésre megismételte korábbról már ismert álláspontját, miszerint a számvitelről, az adóról, a bankokról és a csődről szóló törvények mind azt szolgálják, hogy tiszta képet kapjon a kormányzat a gazdaságról, \ költségvetés deficitjét firtató kérdésekkel kapcsolatban azt mondta a miniszter, hogy bár az egyensúly csakugyan rosszabb a számítottnál, ez még belső inflációt egy ideig nem gerjeszt. Jó az ország nemzetközi fizetési helyzete és exportja, hozzáfűzte, amit ebben a formában talán még nem hallottunk: a magyar költségvetés idei deficitje nem lesz nagyobb a tavalyinál. •M.Z.
