Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-15 / 8242. szám

Népszabadság, 1992.ápr.13. Antall: Egyedül nem megy Faragott Szent István a kormányfőnek (Kiküldött tudósítónk jelenti Münchenből) A volt szocialista országok egyedül nem, vagy csak óriási nehézségek árán, hallatlanul hosszú idő alatt tudnának meg­birkózni az előző rendszer által hátra hagyott súlyos örökség­gel, ezért elengedhetetlenül szükségük van a fejlett nyugati államok anyagi, erkölcsi és szellemi segítségére. Egyebek között erről beszélt Antall Jó­zsef miniszterelnök szombaton Münchenben azon az ünnepsé­­' gén, amelyet a keresztény ala­pokon álló demokratikus neve­lés világméretű előmozdításán munkálkodó Hanns-Seidel Ala­pítvány fennállásának 25. év­fordulója alkalmából tartottak a bajor parlament épületében. A magyar kormányfő pénte­ken a kora esti órákban érke­zett a bajor fővárosba az Ala­pítvány repülőgépén. Este Fritz Pirkl, az Alapítvány elnöke díszvacsorát adott tiszteletére, amelyen a tartomány számos vezető személyisége is részt vett. A szombat délelőtti progra­mot kicsit átírta a hétvégi rendkívüli csúcsforgalom: Theo Waigel szövetségi pénzügymi­niszter, a bajor keresztényszo­cialisták (CSU) vezére kocsijá­val dugóba került és így há­romnegyed órás késéssel érke­zett a magyar kormányfővel tervezett egyórás villásreggeli­re. A politikai megbeszélés, amelyet négyszemközt folytat­tak, így mindössze tizenöt per­cesre sikerült, de mint az An­tall József kíséretében levő Ma­rmornes Endre kabinetfőnök elmondta, Waigel részt vett az EBRD ma kezdődő budapesti közgyűlésén és ennek alkalmá­val hétfőn bepótolják az elma­­radtakat. A kabinetfőnök egyébként elmondta, a kétoldalú kapcso­latokat nem terhelik komo­lyabb problémák. Egy nagyobb nyitott kérdés van csupán, az egykori NDK-val folytatott ke­reskedelemből származó ma­gyar tartozások rendezése. (Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) Megjegyezte, a német kan­cellár legutóbbi budapesti lá­togatása idején ez ügyben konkrét magyar javaslatot ad­tak át, amelynek lényege, hogy a német követeléseket nem az egy transzferábilis rubel 2,3 márka alapon egyenlítenénk ki, hanem forintosítva kalku­lálnánk, és a tartozások fejé­ben a német fél részt vehetne magyar beruházásokban. Szombat délelőtt Antall Jó­zsef találkozott Max Streibl ba­jor miniszterelnökkel, aki a kormányfő 60. születésnapja al­kalmából I. Istvánt ábrázoló fa­ragott szobrot ajándékozott ne­ki. Ezután ebéden véttek részt, ahol a kormányfőnek módja nyílt a bajor gazdasági és üzleti élet több vezetőjével kötetlen beszélgetést folytatni néhány időszerű gazdasági kérdésről. Bajorország a német tarto­mányok közül a legjelentősebb gazdasági partnere hazánknak: a múlt évben a kétoldalú áru­csere értéke mintegy 2 milliárd márka volt és 200 milliós ma­gyar többletet mutatott. Délután került sor a beveze­tőben már említett alapítványi ünnepi ülésre, amelynek szó­nokait, köztük a bajor kor­mányfő és Waigel pénzügymi­niszter is méltatták a magyar reformok eredményeit, jelezve: Magyarország továbbra is szá­míthat a németek megkülön­böztetett figyelmére és támo­gatására. Antall József a többi között hangoztatta: a 80-as évek vé­gének magyar demokratikus ellenzéke számára felbecsülhe­tetlen értékű volt az a szakmai és erkölcsi támogatás, amelyet az Alapítvány nyújtott az új, a kormányzati felelősség vállalá­sára készülő politikus nemze­dék felkészítéséhez. Rövid tör­ténelmi visszatekintésében ki­emelte, hogy a hidegháború korszakának lezárulását kőve­tően a világ a szabadság, a de­mokrácia és a jogállamiság nö­vekvő térnyerésének lehet ta­núja. Az átalakulás azonban óriási nehézségekkel és feszült­ségekkel jár. Nagy taps fogad­ta bejelentését, hogy a magyar kormány múlt heti ülésén fog­lalkozott a nemzetiségek hely­zetét szabályozó törvényjavas­lattal és ezzel összefüggésben hangsúlyozta: örülünk, hogy Magyarországon van olyan né­met nemzeti kisebbség, amely arra hivatott, hogy kapcsola­taink bensőségesebbé válásán munkálkodjék. A beszéd egy másik részében a kormányfő kifejtette, politi­kai szempontból elengedhetet­len, hogy félre tegyük a régi sérelmeket, a nemzeti rivalizá­lást, a szomszédokkal szemben táplált gyanút. Feltett szándé­kunk kell hogy legyen: bármi­lyen konfliktus megoldásához kizárólag a párbeszéd, az észérvek és a demokratikus módszerek eszközeit használ­juk. Ahhoz, hogy a kommuniz­mus áldozatai kikerüljenek a szakadékból, térségünkben mindenekelőtt békére, józan észre, kemény munkára és az ezeket megfelelően kiegészítő külső segítségre van szükség - mondta, majd rámutatott: kü­lönös jelentősége van a valódi demokratikus, különösképpen pedig a kereszténydemokrata néppártok összefogásának. A miniszterelnök még szom­bat késő délután visszautazott Budapestre. Léderer Pál

Next

/
Thumbnails
Contents