Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-08 / 8238. szám

ható lépésnek tartom, bár ez korántsem előzmény nélküli.Volt márállandó levezető elnöke a Választmánynak Fodor Gábor személyében 1989 végén, 1990 tavaszán. Ez majdnem testületi elnöki státusz volt és most is erről van szó. Áder úr a testület és nem a párt első embere. Egyébként a pozíció funkcióhoz van kötve, az elnök feladata egyrészt a hivatal felügyelete, politikai irányítása, másrészt a szervezetépítési munkák összefogása, harmadrészt pedig a testületi ülések előkészítése, levezetése, az ott született állásfoglalások nyilvánosságra hozatala. Tehát alapvetően feladatai miatt lett Áder János a Választmány elnöke, de nyilván nem véletlenül kapta ő ezeket a reszortokat. Azaz, bár formálisan nem politikai funkcióról van szó, Áder Janó politikai tekintélye nagymértékben közrejátszott elnökké választásában. Az pedig, hogy ellenjelölt és ellenszavazat nélkül lett elnök, jól mutatja, hogy nagy respektnek örvend és így első embernek is elfogadott a Választmányon belül.

Cgv vélem, hogy ezen lépések hatására is élni fog a szervezet, világosabb lesz, hogy mit lehet és mit kell csinálni. Tehát én a szervezeti élet feipezsdüiését várom a Kongresszus következményeként. Mondom, ezt a Kongresszus utáni cső port látogatásaim alapján is - jártam már a Kongresszus óta Szolnokon, az V.kerületben, Kazincbarcikán, többek között - mert azt tapasztaltam, hogy a Pécsett hallott ötletek, javaslatok, az ott szerzett élmények nyomán már sokkal aktívabbak a csoportok, megyék, mint voltak a Kongresszust megelőzően. Nem mondom, hogy hatalmas áttörés lenne, de hogy serkenteni, élénkíteni fogja a Kongresszus a Fidesz munkáját, azt állítom. Mocorgunk, mocorgunk... I

I - És mi a helyzet a Pécsett is említetted belső gondokkal, úgymint iroda, lötyögős két választás között, életkor, az elnök kérdése?. Vannak-e már a Választmánynak elképzelései ezeket illetően?

D Egyelőre, mivel még igen friss a testület mandátuma, csak szőrmentén foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel. Ha számba vesszük az eddig történteket, akkor a következőt mondhatjuk. Egy: Kövér Lacit külön reszortfelelősként megbíztuk azzal, hogy gondolja át, 1993-ban hol és milyen formában kell átalakítani a párt szervezeti struktúráját. Dolgozzon ki elképzeléseket és bocsássa ezeket vitára a tagságon belül. .Azaz nem pusztán kidolgozója ő ezeknek a terveknek, hanem felelős azért is, hogy a tagok időben értesüljenek ezekről és megfelelő mélységű viták folyhassanak le a Fideszen belül. Ugyanis ezen a Kongresszuson is bebizonyosodott, hogy a tagok minden értelmes, előremutató gondolatot elfogadnak, ha azokról időben értesülnek és van lehetőségük a javaslatok kiegészítésére, módosítására. Igv, megfelelő döntéselőkészítéssel, ami elsősorban párbeszédet, a vélemények megjelenését és cseréjét jelenti, elkerülhetőek felesleges konfliktusok, higgadt, megalapozott döntések hozhatók.

A hivatal, az egy külön történet. Itt azt a megoldást választottuk, hogy - amint már említettem - "odatettük" Adert, és úgy gondolom, hogy ahová eddig Janó kérőit, ott mindig rend lett. Úgyhogy nagyon bízom benne, hogy ez a hivatallal is így lesz. Ezáltal a Választmány nem testületileg, hanem Áder Jánoson keresztül gyakorolja a hivatalvezető felé politikai jogait, ami szorosabb, megfoghatóbb ellenőrzést jelent.

Arra a kérdésre, hogy mit csináljanak a tisztelt tagok két választás között, továbbra is tanácstalanul tárom szét a karom. Nem fog bekövetkezni az a pillanat, hogy valaki felálljon a Választmányban és azt mondja:

" Megvilágosodásom támadt, tudom mit kell tenniük a tagoknak két kampány között!" A Választmánynak e téren az a feladata, hogy összegyűjtsön minden ötletet a helyi csoportoktól és azokat próbálja szétteríteni.

De tennék azért egy megjegyzést ehhez kapcsolódva. Szeretném ugyanis, ha kicsit

politikusabban működne a Fidesz. Ez azt jelenti, hogy jó lenne, ha a nagyon fontos és hasznos Narancs Klubok és mindenféle rendezvények mellett gyakrabban kerülne sor olyan csoportgyűlésekre, megyei összejövetelekre, ahol akár külső meghívottakkal, akár nélkülük, politikai kérdések kerülnének terítékre. Ennek számtalan oka van, most egy olyan szempontot hozok fel, amiről eddig kevés szó esett.

Azt gondolom, hogy a Fidesz- tagok és csoportok gyarapodása nem azért fontos, mert akkor több ember lesz plakátragasztásra, kampányra, egyebekre. Egy párt annál inkább van jelen a társadalomban, minél több településen vannak tagjai, szimpatizánsai, minél szélesebb társa-dalmi csoportokból tevődik össze szavazótábora. A párttag, mint olyan, többek között eligazodási pontot jelem politikai kérdésekben a társadalom nem pártos része számára. Azaz a pártsajtón, a médiákon kívül a párttagok is közvetítenek gondolatokat a társadalom illetve saját környezetük felé és viszont, élő kapocsként összekötve így pártokat és társadalmat. Azért is van szükség tehát sok Fidesz-tagra és csoportra, hogy' benne legyünk a társadalomban és ha előkerül egv vita, mondjuk az alkotmányosság, a privatizáció vagy az abortusz kérdése, akkor legyenek emberek, akik világos érvekkel alátámasztják azt, amit a párt egyébként képvisel, ezzel is tájékozódási lehetőséget nyújtva az állampolgárok számára. Már csak ezen is szeretném, ha több politikai vita, politikai elem ienne a helyi csoportok munkájában.

I - A szervezet körbejárása után evezzünk át más vizekre. Először egy kicsit ugyan már elkoptatott ügyről kérdezlek, melynek azonban, ha a híresztelések igazak, a Fidesz számira hosszú távon lehetnek következményei, Az Antall-Tölgyessy találkozóik) kapcsán mostanában rebesgetik, hogy új paktum van születőben, vagy ha paktum nem is, abban a két pártvezető mindenképpen egyetértett, hogy a Fidesz az első számú közellenség. Hogyan vélekedsz erről?

ö Először is feltételezésekről nem túl okos dolog nyilatkozni. Nekem e pillanatban nincsenek bizonyítékaim, hogy volt paktum vagy nem volt. Ugyanakkor azonban világosan kell