Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-08 / 8238. szám
168 Óra, 1992.márc.31 ÜO országot is tudok, ahol ezt a törvények biztosítják. Spanyolországban. Németországban és Lengyelországban az ottani törvények szerint lehetőségük van a külföldön élő polgároknak arra, hoev amikor odahaza szavazás van, ők is szavazzanak. HACK PÉTER: Az SZDSZ válasza, hogy ésszerű kompromisszumot, ésszerű megoldást kell találni, mert a történelem egy' tragikus helyzetet produkált, amire nincs fekete-fehér megoldás, hiszen a tiszta igen és a tiszta nem is igazságtalan megold'as lenne. Egy pártok közötti megállapodásban kellene kidolgozni olyan kompromisszumot. amely azt eredményezi, hogy a Magyarországhoz ténylegesen intenziven kötődő és a magyar jövő építésében részt venni akaró emberek számára megnyíljon ez a lehetőség. Ne nyíljon meg viszont azok számára, akik tulajdonképpen a papírokon kívül semmilyen más módon nem kötődnek Magyarországhoz.- Elképzelhető, megvalósítható-e. hogy például, akinek van bankbetéte Magyarországon vagy itt beruház valamit, az szavazhat, még ha felerészben amerikai állampolgár is. H. P.: Én ezt az utat nem tartom elképzelhetőnek. hiszen a bankbetétek anonimak. ezert fennáll a visszaélés lehetősége. Lehet, hogy valaki csak a szavazás napjáig tart fenn egy bankbetétet, aztán másnap megszünteti... SS - És aki, mondjuk, fizet adót? H. P.: Aki adót fizet, vagy aki egy bizonyos időt itt élt Magyarországon, vagy akinek ingatlana van Magyarországon és ilyen módon kötődik az országhoz, árról elképzelhető. Ezek elképzelhető változatok. Ha az MDF letesz az asztalra egy javaslatot, amely azt mondja, hogy kiküszöböli azokat a kockázatokat, amiket mi ebben az ügyben látunk, akkor el tudjuk fogadni. De ha nem tudja ezeket kiküszöbölni, mert úgy látja, hogy ez nem megoldható, és nyitva maradnak a visszaélések számára bizonyos lehetőségek, akkor nem fogjuk támogatni.- Ha a pártok esetleg egyetértésre jutnának. akkor módosítani kellene a választójogi törvényt. Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium illetékes főosztályvezetője. TÓTH ZOLTÁN: Abban az esetben, ha az Országgyűlés az alkotmányt és a választási törvényt módosítja - amihez ’ kétharmados többség kell -. akkor lenne mód arra. hogy a külföldön élő magyar állampolgárok is szavazhassanak. Ez nem volna egyedülálló a világban, mert három oivan heto I Lengyelek: lejárt útlevéllel I- A tapasztalatokért tehát nem kell messze menni. Varsó - Nemes Gábor. NEMES GÁBOR: Az érvényes lengyel választási törvény szerint minden, 18. életévét betöltött lengyel állampolgár szavazhat. Márpedig' aki egyszer Fengvel volt, az amíg éltől valamiért meg nem fosztják, nem veszíti el soha az állampolgárságát. A külföldön tartózkodók esetében úgy szól a szabály, hogy érvényes útlevéllel is kell rendelkezniük. Ennek már inkább csak a hivatalos kiküldöttek, a munkavállalók tesznek eleget, bár elvben minden állampolgár folyamodhat konzuli útlevélért. A legutóbbi - tehát az első szabad választásokon - azonban erre sem volt szükség. Kivételesen mindenki szavazhatott. aki valamilyen - akár lejárt, akár a háború elöttröl származó - irattal igazolni tudta lengyelségét. Ennek ellenere a hatalmas lengyel emigrációból csak mintegy 40 ezren éltek szavazati jogukkal, már ott. ahol a kűlügyminiszt'er rendeletére ,a konzulátusok erre berendezkedtek és fel lehetett iratkozni a választási listákra, például számos amerikai és német nagyvárosban, vagy a volt szocialista országok területén. ahol lengyel vendégmunkások dolgoztak. A hatalmas ráfordítások és a csekély érdeklődés miau azonban aligha lesz ez a jövőben is igy. A kidolgozás alatt álló új lengyel választási szabályzat egyetlen variánsa sem teszi lehetővé a' külföldön való szavazást. A tervezetek szerint a külföldön érvényes útlevéllel tartózkodók a konzul igazolásával és a konzulátuson keresztül megbízhatják Lengyelországban élő rokonaikat vagy barátaikat, hogy a nevükben és helyettük szavazzanak. A dolog szépséghibája: a megbízónak semmifajta lehetősége nincs ellenőrizni, hogy szavazatát a hazaiak valóban arra adják-e le. akire szánta. Nem tudják, hogy magyarok I- A külföldön élő magyar állampolgárok választójogával kapcsolatban az egyik legjelentősebb probléma, hogy egyelőre senki sem tudja, pontosan hányán is vannak. Ilyen felmérés ugyanis még nem készült. így aztán a feltételezések szerint lehetnek akár 1, »kár 2 millióan is. Tóth Zoltán szerint viszont rövid időn belül rendelkezésre állnak majd a pontos adatok. T. Z.: A kormány benyújtotta az Országgyűléshez a polgárok személyi és lakcímnyilvántartásáról szóló törvényjavaslatot. Énnek az egyik új rendelkezése az volna, hogy a külföldön élő magyar állampolgároknak, akik jelenleg nem szerepelnek a népesség-nyilvántartásban, lehetőségük van - saját elhatározásuk alapján - arra. hogy bejelentkezzenek a polgárok személvi es lakcímnyilvántartásába. Ha ez a folyamat lezárul, abban az esetben meg fogjuk tudni mondani, hogy hány külföldön élő választásra jogosult magyar állampolgár van.- Az ügy leggyengébb pontja az. hogy ha az állampolgárság megállapításánál következetesen figyelembe veszik a korábbi törvényeket és rendelkezéseket, akkor esetleg kiderülhet, hogy nem is 15-16 millió magyar van a világban, hanem 18- 19 millió. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász válaszol. NAGY BOLDIZSÁR: Százezrével vagy milliószámra bukkannak fel fantom állampolgárok. hiszen az egymást követő állampolgársági törvényeknek és az azokat részben hatályon kívül helyező határozatoknak - mint amilyen például az Elnöki Tanács 1956. évi 11." határozata volt - az a hatása, hogy aki 1929. szeptember 1 -je után ment el. az nem szűnt meg magyar állampolgár lenni, kivéve egészen kivételes eseteket. Mi több. az ő összes leszármazója magyar állampolgár. anélkül, hogy ők ezt tudnák, hiszen az illetőnek mar az apja is Clevelandben született, ahová a nagyapja vándorolt ki. Neki tehát fogalma sincs arról, hogy ö még magyar állampolgár és a magyar állam sem tudja, hogy az 1930-ban kivándoroltnak hány unokája él most az Egyesült Államokban, akik mind magyar állampolgárnak minősülnek. I- Tehát idejön Tony Curtis, és azt mondja: szavazni akarok. N. B.: így van. és nem lehet tőle megtagadni ezt a jogot. Ez azt jelenti, hogy nem szabad öncéllá tenni a magyar állampolgárok szaporítását, hanem a nemzetközi kapcsolatok szempontjából csak azokat érdemes elfogadni magyar állampolgárnak, akiknek valóságos, tényleges kapcsolatuk van a magyar áílammal. Mert az idegen államok és a nemzetközi fórumok csak akkor fogják megengedni a magyar államnak, hogy ezeket az állampolgárokat megvédje, ha ezt az állampolgárságot valóságosnak fogják tekinteni. I- Azaz nem szabad öncéllá tenni még akkor sem. ha jó lenne, ha egyik vagy másik pártra szavaznának, mert az jól jönne 1994-ben. N. B.: Olyan rövidlátó okoskodás ez. amit egy jogász nem is tud kommentálni.
