Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-08 / 8238. szám
Í Tops zauadság, 1992.ápr.4 Az orvos magas jövedelme össztársadalmi érdek - nyilatkozta dr. Surján László népjóléti miniszter a Népszabadságnak. - A világon mindenütt kiemelkedő jövedelmet élvez a doktor, s ez nem okoz társadalmi feszültséget. Az állampolgár ugyanis számíthat arra, hogy minden emberileg megtehetőt megtesznek majd érte, ha bajba kerül. Most viszont, ismerte el a miniszter, csődhelyzet van a bérek, keresetek terén is. A jelenlegi csődhelyzet egyik okának Surján doktor azt nevezte, hogy a lakosság, amely az átalakulás minden terhét viseli, a rárakott, kötelező terheken túl nem tudja már korábbi „önkéntes” terheit vállalni. Az egészségügyben dolgozókat így kettős csapás érte: a megélhetési költségek növekedése, és jövedelmük - helyesebben a jövedelem borítékba dugott részének, a borravalónak, finomabban a paraszolvenciának - csökkenése. A nyolcvanas években az egészségügyben a bérek 14 százalékkal maradtak el a többi ágazattól. Ma e különbség két százalékra zsugorodott. Mivel azonban az egészségügyben a jövedelmek egy része csupán a bér, egy orvos, egy ápolónő csak a jövedelem fogyását érzékeli, nem pedig a bérek viszonylagos emelkedését. (Folytatás az 1. oldalról) Arról, hogy miért iktatják közbe az önkormányzati lépcsőt, miért kell a polgármesteri hivatalba pecsétért mennie annak, akinek nincs biztosítása, a miniszter azt mondta: ez az a hely, ahol meg tudják különböztetni a „célszerű szegényembert” attól a vagyonostól, aki be nem jelentett munkákból, az adóhivatal elkerülésével igencsak jól él. És élhet ma Magyarországon valaki a vagyona kamataiból is. Ők majd - „szegénypapír” híján - megtalálják a legális módját annak, hogy egészségügyi biztosítást szerezzenek. A jelenlegi törvénymódosítás hatását a miniszter így becsüli: az alapellátásban dolgozók hivatalos jövedelme (mindenekelőtt a körzeti orvosi rendelőkben dolgozókról van szó) körülbelül 50 százalékkal nő. Átlagosan 1000 cédula leadása 30 ezer forint jövedelemnövekedést jelenthet. Ezen az orvos és munkatársai osztoznának. Az érdekképviseleti szervek határozottan elutasitották azt, hogy az egészségügyben a béremelés a társadalombiztosítási járulék emelésével történjék. Ha a járulék nem nőhet - „ezt a társadalom már nem tudná elviselni” -, akkor az egyetlen út a hatékonyság növelése. Demagógia kijelenteni - mondta a miniszter -, hogy az egészségügyben már nincsenek Az egészségügy jövője az összlakosság bérének a növekedésétől függ - állítja a miniszter. - 1990, a „forráscsere éve” óta az egészségügyre nem a költségvetés maradéka jut, hanem egy törvényesen elkülönített alapból finanszírozzák. Az alap viszont a lakosság béreinek a függvénye. Surján doktor nem hiszi azt, hogy az egészségügy jelenlegi állapota, a társadalombiztosítási alapból való finanszírozás, a TB-alap feltöltetlensége azzal a veszéllyel fenyeget, hogy hosszú távon megmarad a világrekordnak számító „sarc”, a 10 plusz 44 százalékos társadalombiztosítási járulék. ^ Mihelyt európai bérek lesznek Magyarországon, európai méretű járulékokban lehet gondolkodni - jelenti ki. Az egészségügyre jutó hányad - az állami összkiadásokon belül - valamit növekedett. Ha az 1989. évi állami összkiadásokat 100 százaléknak vesszük, akkor 1992-ben ez 192,2 százalék. Ha az 1989. évi egészségügyi kiadásokat vesszük 100-nak, akkor az 1992-es érték 207,9 százalék. Az ellenzék egy része az állampolgári jogon kapott egészségügyi ellátás elkobzásának tekinti az új egészségbiztosítási rendszert. A miniszter viszont belső tartalékok. Izrael példáját említi. Magyarországon 1000 lakosra 11 kórházi ágy jut, Izraelben pedig 2,6. („Az izraeli egészségügyi szolgálat csodásán ellátja az arab területeket is, semmiféle diszkriminációt sem láttam” - jelentette ki határozottan.) Az izraeli adatot ugyanakkor alacsonynak tartja, véleménye szerint 5-8 ágy volna ezer lakosonként reális. Magyarországon is? Ahol a társadalom egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint a fejlett ipari államok lakosságáé? Egy adott betegséggel egy magyar több időt tölt kórházban, mint tőlünk nyugatabbra. Ennek nem az az oka - vélekedett a miniszter -, hogy a magyar orvos rosszabbul gyógyít, hanem az a gyakorlat, hogy „ágykihasználtsági mutatókkal” mérték a kórházak tevékenységét. Az volt az érdek, hogy az ágyakon feküdjenek. Hogy lehet az ágyak számát csökkenteni? A miniszter kijelentette, ez hosszú távú folyamat. Nem a következő hónapok feladata. Például úgy, hogy a kórház egy szárnyat átad olyan szociális intézménynek, amely gondozza azokat a szociálisan rászorulókat, akik eddig betegként feküdtek a kórtermekben. Az is megoldás lehetne, ha a biztosítók megvennének egy kórházban 150 ágyat. Csak korszerűsítik, de nem vesznek mindenből újat. így ugyanaz a büszke a biztosítási kártyák intézményére, mert - mint fogalmazta - sikerült a költségvetésből, még a mai, megszorító követelmények között is, egy olyan (körülbelül ötmillárd forintot hozó) csatornát nyitni, amilyen eddig nem létezett.- Éddig deklaráltuk az állampolgári jogon járó egészségügyi ellátást - mondta. - De az állam ezért nem fizetett az egészségügynek. Most azt mondjuk, hogy az orvosi ellátáshoz az állampolgár biztosítási alapon jut hozzá. Viszont vannak olyanok, akik képtelenek a biztosítás diját kifizetni. Helyettük a költségvetés állja ezt. (Folytatás az 5. oldalon) felszerelés, ugyanaz a szaktudás áll a biztosított és az extrabiztosított betegek rendelkezésére. A külön biztosítás jobb elhelyezést („hotelellátást”) jelent. Olyan rendszert terveznek, amelyben azok a betegek, akiket ingyen látnának el a saját körzetük kórházában, fizetnének a másik kórházban, ha ott egy sztárorvoshoz ragaszkodnak.- Egyesek szerint - mondta Surján László dr. - 30-40 milliárd forintnyi az az összeg, amit ma a betegek az orvosoknak adnak. Ezzel akár 100 százalékos béremelést is finanszírozni lehetne. Nem tudom, mennyi ez a pénz. Szerintem kevesebb. De akármekkora is, ha kötelezővé tennénk, akkor a szegényeket, akiktől tisztességes orvos nem fogadott el pénzt, most fizetésre köteleznénk Nem félő, hogy megmarad a paraszolvencia, a borravalózás? Hiszen hiába emelik a fizetéseket, hiába adják le a cédulákat, az emberek ugyanazokba a rendelőkbe, ugyanazokba a kórházakba járnak a jövőben is. Távozáskor pedig előveszik a borítékot.- Az olyan betegséget, amilyen a paraszolvencia, nem lehet egy csapásra meggyógyítani - mondta a miniszter. - A megszüntetés eszköze csak a tiltás lehetne. Tessék mondani, hol vált be valaha is a tiltás? K. A. Az egészségügy jövője a bérektől függ Dr. Surján László szerint az orvos jó jövedelme mindenki érdeke
