Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-08 / 8238. szám

Új Magyarország, 1992.ápr.4. r Közelebb az EBEÉ elveihez A nemzetközi RoUry-klub elnökének kűlönvendégeként Budapes­ten tartózkodik Stojan Ganev bolgár miniszterelnök-helyettes és kül­ügyminiszter. Magyarországi nem hivatalos látogatása során találko­zott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, Für Lajos honvédelmi mi­niszterrel és más politikusokkal. A bolgár külügyminiszter tegnap in­terjút adott az Új Magyarországnak.- Miniszter úr, hogyan értékeli a ma­gyar-bolgár bilaterális kapcsolatok ala­kulását a két országban végbement rendszerváltás után es hogyan látja a j távlatokat?- Mi sem igazolja jobban igazán jó kapcsolatainkat, mint egy újabb jelentős esemény, nevezetesen az, nogy júniusban Szófiába várjuk Antall lózsef miniszterelnököt és ek­kor írjuk majd alá a két ország kö­zötti új alapszerződést Ezenkívül, éppen most állapodtunk meg Je­szenszky Gézával, hogy előkészí­tünk és napirendre tűzünk min­den olvan kérdést, amely befolyá­solhatja kapcsolataink alakulását. Ilyen például a magyar kereskedel­mi aktívum ügye ts. Mi azt szeret­nénk, ha a két ország kapcsolatai­nak történelmi hagyománya - hoz­záteszem, nem á kommunista időkre gondolok - jó példaként szolgálna arra, hogyan tud új ala­pokon nvugvó együttműködést te­remteni'két volt kommunista or­szág.- Bulgária a balkáni régió országa, ahol most igen nagy változásoknak le­hetünk szemtanúi. Hogyan értékeli a régióban uralkodó helyzetet, különös tekintettel a jugoszláviai válságra?- Külpolitikai stratégiánk, 1991 októbere, tehát a demokratikus vá­lasztások óta, hogy a Balkánon elő­mozdítsunk egy, a balkáni törté­nelmi megközelítésektől és gátlá­soktól mentes európai politikát Bulgária, mint ismeretes elsőként ismerte el a négy jugoszláv köztár­saság függetlenséget. Macedóniá­val kapcsolatban el kell monda­nom, hogy mi elismertük a két or­szág közötti határokat és kinyilvá­nítottuk. hogy semmilyen területi igényünk nincs egyetlen szomszé­dunkkal, így Macedóniával szem­ben sem. Tiszteljük a népek önren­delkezési jogát és ez vonatkozik mind Macedóniára, mind például Szerbiára és Crna Gorára, amelyek egy új föderatív vagy kontódéra tív államközösségben kívánnak to­vább létezni. Javítjuk kapcsolatain­kat Görögországgal is. Lényeges itt a macedón nemzet ügye és valószí­nű, hogy ez a kérdés a jövőben is felmerülhet Törökországgal na­gyon jók a kapcsolataink, főleg a török külügyminiszter nemrégi szófiai látogatása után sikerült szá­mos vitás kérdést megoldani. Ép­pen az imént jelentettem be ma­gyar kollégámnak, Jeszenszky úr­nak. hogy a jugoszláv válság békés rendezése után, Bulgária egy a hel­sinki folyamathoz hasonló balkáni értekezletet szeretne tető alá hozni, amelyen a régió országid közötti kapcsolatokat az EBEE alapelvei­hez hasonló elvekre helyeznénk és építenénk tovább. Ez Magyaror­szágot is érdekelhetné, hiszen hi­dat képez Kelet- és Nyugat- Euró­pa országai között Az értekezlet másik sarkalatos célja az lenne, hogy bekapcsoljuk illetve, köze­lebb hozzuk e válságos régióhoz az EBEÉ-t, az Európa Tanácsot az Eu­rópai Közösséget és más szerveze­tet mert ez fontos része lehetne az európai biztonságnak is. Kovács László

Next

/
Thumbnails
Contents