Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-08 / 8238. szám
Antall és Micotakisz sajtóértekezlete EK-kompenzáció a kamionok áthaladásáért Kivont szablyával várták a díszruhás kormányőrök tegnap a Parlament főlépcsőjén, hogy Antall József magyar és Konsztantin Micotakisz görög miniszterelnök — aki a kupolacsarnokban aláírta a magyar—görög alapszerződést — sorfaluk között levonuljon. Az aláírás és a pezsgőspoharak csendülése után Antall miniszterelnök rövid beszédében arra hívta fel az újságírók figyelmét, hogy nem egyszerűen egy kétoldalú okmány aláírására került sor, hanem ez a dokumentum része az Európai Közösség és Kelet-Európa együttműködésének. Lezártunk egy korszakot és nyitottunk egy újat — mondta a magyar miniszterelnök, és megemlítette, hogy a megállapodás alapján rendezhetünk minden problémát — olyat is, mint a „kamionügy”. Antall kitért arra is, hogy ez a megállapodás a Balkán stabilitását, békéjét szolgálja. Micotakisz miniszterelnök ugyancsak arra mutatott rá, hogy korántsem egy szimpla kétoldalú megállapodásról van szó, hanem olyanról, amely Európa gazdasági, politikai egységét egyaránt szolgálja. Ami igazán érdekes: a „kamion"-vita semmiféle árnyékot sem vetett a kétoldalú kapcsolatokra. Sőt kiemelte azt a tényt, hogy Magyarország egyfajta összekötő kapocs az Európai Közösség mint egész, és Görögország között. Érdekeink közösek, és kapcsolataink nem mellékes jelentőségűek a nyugati világ számára sem — hangsúlyozták mindketten. Antall József és Konsztantin Micotakisz délelőtt közös sajtóértekeztelet tartott a Hotel Intercontinentalban, ahol kiderült, hogy mindkét országot egyaránt aggasztja, ami az egykori Jugoszláviában történik. Antall elutasította azt a kérdést, amely szerint Magyarország már a belátható jövőben előterjeszti EK- tagságára vonatkozó igényét; mint mondotta, ez az EK belső fejlődésének és nem utolsósorban Magyarország fejlődésének függvénye. Értelmetlen tehát most az EK- tagság dátumáról beszélni. A Magyar Hírlap arról kérdezősködött, hogy Micotakisz mennyire érzi magát biztonságban bclpolitikailag, hiszen köztudomású, hogy minimális többsége van csak a parlamentben. A görög miniszterelnök spanyol példára, Felipe Gonzálezre hivatkozott, és közölte. hogy pártja ugyan csak két plusz mandátummal kormányoz, de abszolút biztonságban érzi magát. Micotakisz kifejezte azt a reményét, hogy a következő parlamenti választásokon pártja — az Új Demokrácia — meggyőző többséghez jut. Antall miniszterelnököt arról kérdezte a Magyar Hírlap, hogy vajon Magyarország — amely közmondásosan jó kapcsolatokat tart fenn Törökországgal is — képes lenne-e közvetíteni a két ország közötti viszályban. Antall miniszterelnök elmondta, hogy sem Ankara, sem pedig Athén nem kérte fel közvetítésre Budapestet; világos, hogy az ellentétek elsimítása Európára, az Európai Közösségre vár. Lényegében azonos módon látják a nemzetközi kérdéseket — derült ki a sajóértekezlctcn. Kivéve a Micotakisz által emlegetett Skopjéi Köztársaságot, amit Magyarországon Macedóniaként ismerünk. Micotakisz azonban megerősítette, hogy Görögországnak semmiféle területi követelése sincs — még távlatilag sem — Jugoszláviával vagy annak volt köztársaságaival szemben. Antall József megerősítette, hogy a két ország voltaképpen azonos módon ítéli meg a volt jugoszláv köztársaságok szuverenitásának kérdéseit. Szóba került a FÁK sorsa; a volt szovjpt köztársaságok jövőjét mindkét fél kiemelten fontosnak tartja a kontinens biztonsága szempontjából. Abban is egyetért a NATO-tag Görögország és az oda áhítozó Magyar Köztársaság, hogy az észak-atlanti szervezetet korszerűsíteni kell, de még ez a törekvés sem teszi szükségtelenné az amerikai jelenlétet — legyen az katonai vagy politikai — Európában. Ámi általában a két ország közötti alapszerződést illeti, az irányt az Európai Közösség mutatja. Vonatkozik ez nemcsak a kétoldalú kapcsolatok legegyszerűbb kérdéseire, hanem a nemzetközi ügyek megítélésére is. Ezért is tekinthető lezártnak a „kamion”-ügy: Micotakisz elmondta, hogy a közúti közlekedés problémája lényegében nem magyar—görög, hanem magyar—EK probléma. Készséggel egyetértett azzal, hogy Magyarországot bizonyos kárpótlás, javadalmazás illeti meg a területén áthaladó közös piaci (nem egyszerűen „görög”) járművek áthaladásáért. Ugyanezt húzta alá Antall miniszterelnök, nem zárva ki a további kedvezményes áthaladási engedélyek kiadását — és persze a kompenzáció szükségességét. Micotakisz közölte: Görögország támogatja Magyarország teljes jogú EK-tagságát. • F. Gy. Magyar Hírlap, 1992.ápr.4.
