Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-07 / 8237. szám
Jövő századi kultúrát szere lilénk létrehozni az expóra Beszélgetés Budapest főpolgármester-helyettesével Magyar Nemzet, 1992.ápr.2. ír Dr. Marschall Miklós (1953, Rajka) középiskolai tanulmányait a pannonhalmi bencés gimnáziumban végezte, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi karán folytatta, ahol később 1986-ban doktori címet szerzett. Tíz éven át a Művelődésoktató Intézetben működött Több alkalommal volt külföldi tanulmányúton, 1988-ban így évet töltött Fulbright-ösztöndíjasként az Egyesült Államok Yale Egyetemén. Január 10. óta Budapest önkormányzata főpolgármester-helyettesévé választotta. Nős, két gyermeke van.- Milyen szerepet szán főpolgármester helyettes úr a magyar kultúrának az 1996-os világkiállításon?- Úgy gondolom, szakmai egyetértés van abban, hogy a magyar kultúrának kiemelkedő szerepet kell adni az expón. Ez egybecseng a kiállításnak azzal az általunk megfogalmazott eszméjével, hogy az expo á kommunikáció új technikájára és a kultúrák cseréjére helyezze a hangsúlyt. Nem is lehetne más alapelvet választanunk, hiszen ennek a városnak fő vonzereje szellemi és épített kultúrájában van. Nem kultursovén gondolkodásra vall tehát, hogy Budapestet kulturális charme-ja teszi azzá, ami, és a világ is ezt érti elsősorban Budapest fogalmán.- Nemrég került a kezembe egy fölmérés, amelyet külföldi szakemberek körében végeztek. Megkérdezték tőlük egyelik között, mi jut eszükbe Budapestről. Számomra is meglepő módon az - úgy tetszik, profitéhes - üzletembereknek és nem diplomatáknak a zene és a kultúra jutón eszükbe először. Ez a véleményük megelőzte a jó ételek, vagy a szép leányok'említéséi. Ez utóbbiak• elhanyago.lhglóík, de a vizsgálat, azt mutatta, milyen sokra becsülik Budapest kulturális értékeit külföldön. Természetesnek tartom tehát, hogy a kultúrának kiemelt és szerepet kell kapnia a világkiállításon, és azért is örülök megrendezésének, mert segíti nagyszabású terveink megvalósítását.- Megítélése szerint ezekben a temekben a kultúrának mely területeire kellene elsősorban alapozni?- A zenére, amely a legnemzetközibb kommunikáció, és ebben Budapestnek csodálatos hagyományai vannak. Sajnos, az elmúlt negyven évben fővárosunknak zenei metropolis-jellege erősen leromlott. Gondoljunk csak arra, hogy a két világháború között, de már korábban is Budapest Béccsel. Berlinnel együtt Európa zenei központja volt, és itt említhetem egyebek közön azt a zenei képzést, amely nagy előadó művészeket, zeneszerzőket adott az egész világnak. Most az a feladatunk, hogy az elmúlt négy évtized mulasztásait pótoljuk, és Budapest ismét Európa egyik zenei metropolisa legyen. Hiszem, hogy a világkiállítás ebben is segít. ;- Zenei életünk éppen beszélgetésünk idején nem a legjobb állapotban van, de nem hiszem, hogy ez lenne mostani találkozásunk témája. Ami viszont idetartozik: milyen lehetőséget lát egy, a főváros hatáskörébe tartozó zenekarlétrehozására?- Az előbbiekből is következik, hogy szeretnék életre hívni azt az állandóan játszó Fesztiválzenekart, amelynek a főváros, lenne a gazdája. Budapesté nek szüksége van egy, a nevét viselő zenei együttesre*- ilyen egyébként a múltban is volt, Székesfővárosi Zenekar néven -, és ezzel is fölzárkózhatnánk ahhoz a családhoz, amelyhez Ber, Iin, Bécs, Amszterdam, London, Párizs tartozik egyebek között, hogy a tengerentúli fővárosi nevét viselő zenekarokról ne is beszéljek. i- Sokan ßlvetik a kért dést, amit én most csak tolmácsolok: vajon a Budapesti Fesztiválzenekar a legméltóbb-e erre a szerep-I te?- Örülök kérdésének, 1 : mert elmondhatom: a Fesztiválzenekarra azért esett választáv sunk, mert eddigi teljesítményével, nagysikerű koncertjeinek egész sorá- 1 val már tanújelét adta annak, hogy képes a legtehetségesebb muzsikuso- ; kát tömöríteni soraiban, és példát ad a kemény, koncepciózus munkára. Amikor mi legutóbb a fővárosi zene- 1 kar létrehozása mellen döntöttünk, akkor már bizonyított eredmények- 1 nek és zenészeknek. Kocsis Zoltán- , nak, Fischer Ivánnak és másoknak • adtunk újabb lehetőséget a magas -\ jzínvonalű.művészeti teljesítményre. Ha úgy tetszik, ez lesz a fővárosi kul-_ túrában a rendszerváltás első lépése, ahol nem fejeket cserélünk, hanem struktúrákat változtatunk. Szeretnénk, ha ez a zenekar méltóképpen képviselné Budapestet a világkiállítás után is, és a pesti polgároknak olyan kedvenc együttesévé válnék, amilyen a Székesfővárosi Zenekar volt.- Gondolom, a nagyszabású tervek a kultúra egyéb területeit is érintik... -1 Messzemenően pártfogoljuk azt az elképzelést, hogy új opera- és hangversenyközpont épüljön Budapesten. Jóllehet, egyelőre csak tervekről van szó, ezért kellő óvatossággal fogalmazva is ezt tartom a vi- • lágkiállítás egyik legfontosabb kultu- j rális beruházásának.-Hol épülne föl? A jelenlegi elképzelések szerint, japán közreműködéssel a Köztársaság téren?- ígéretes javaslatok hangzottak el arról, hogy a pesti Duna-parton épüljön föl Budapest XXI. századi operaháza és koncertterme. A dolgok jelenlegi állása szerint a külföldi befektetők, elsősorban a japánok is jobban szeretnék, ha nem a Köztársaság téren létesülne. Személy szerint nekem ugyancsak rokonszenvesebb ez az elképzelés esetleg a Szabadság hídtól délre, az új lágymányosi hídig bezárólag, az operaház mellett szállodákkal és üzletközponttal. Erről azonban még az expotanácsnak kell a végső döntést meghoznia. . .- Milyen más új kulturális létesítményre számíthat még Budapest közönsége. Mert végtére is nekik marad meg mindaz, ami 1996-ra a fővárosban elkészül.- Az expóhoz kapcsolódna egy IMEX-mozi építése, ugyancsak külföldi befektetéssel. Itt is a XII. századi technika bemutatásáról lenne szó, olyan fantasztikus képi élménnyel, amely külföldön már forradalmasította a mozizást. Az elkép.zelúsekhez-tartozik.például a pesti-=5 T
