Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-07 / 8237. szám

Magyar Nemzet, 1992.ápr.2.

„Barbicau” fölépítése a városház udvarán, a jövő század színvonalán álló nyilvános könyvtárral, az anynyira hiányolt fővárosi képtárral, esetleg kisebb színházteremmel is. Megjegyzem, az ötlet ilyen kulturális centrum építésére képviselőtársamtól, Szabó Béla Istvántól származik. Az expót szolgálná még a

pesti Broadway kiépítése is, hogy legyen végre a fővárosnak egy világszínvonalú szórakoztató negyede, színházakkal, éttermekkel, revükkel és kabarékkal.- Ön annak idején - életrajzából tudom - A tervgazdaság érdekviszonyai és a kultúra finanszírozása címmel írta meg kisdoktori értekezését. Joggal kérdezhetem tehát: ki fogja mindezt, és amiről hely- és időhiány miatt nem eshetett szó, finanszírozni?

■ -— Az említett „Barbjcau” fölépí-.

tését telkek és ingatlanok értékesítésével tudjuk megoldani. De túl ezen, azt mondhatom: a magyar kultúra pozíciói jók, és az önfejlesztésen kívül még nagy külföldi befektetők részvételére is számítunk. A modem piacgazdaságban a kultúrát a XXI. század iparának nevezik, ezért hivatkozom én is egyáltalán nem utópista

........ módon a jövő századra.

Ennek megvan a maga létjogosultsága, ha csupán a szabadidő, az idegenforgalom robbanásszerű megnövekedésére gondolunk. Ezért a befektetők nagyon is érdeklődnek kulturális vállalkozásaink iránt - Példának említhetem, hogy az abszolúte nem profitorientált - ha szabad zenével kapcsolatban ezt a közgazdasági kifejezést használnom - Fesztiválzenekart is támogatják vállalkozó pénzemberek, többel, mint amenynyivel a főváros teheti. Az új operaházat is elsősorban külső befektetők építenék föl, főképpen a japánok. Az a terv is, hogy a Nagymező utca és környékén pesti Broadwayként színház, szálloda, garázs, étterem, mozi stb. létesüljön, megéri a befektetőknek. És ez még sok mindenre vonatkozik, amelyek például a jelenlegi Broadway környékén lévő színházak fölújítását, mint kapcsolt beruházásokat illetik. Összefoglalva: az eljövendő időben az adófizetők pénzéből elsősorban utak, hidak, csatornák fognak épülni, míg a kulturális fejlesztések zömmel a befektetők segítségével valósulnak meg.. v w . - - - > - a * í, e a ~d _ j.

, . - Végül: számos kulturális, főképpen zenei egyesület és társaság viseli nevében a budapesti címet. Vé-. leménye szerint nem kellene-e ezek színvonalát felülvizsgálni, és a név* használatot megszigorítani, esetleg újabb engedélyhez kötni?- Nagy terveink egyik alapja, hogy Budapest jól hangzó márkanév a világon, különösen a kultúrában. Ma valóban olykor elegendő indok nélkül veszik föl vállalkozások, intézmények a főváros nevét. Ebben is rendet kellene teremtenie a városvezetésnek, hogy Budapest egyre inkább valóban márkanév legyen, amelynek használatért az üzleti élet hajlandó áldozatot is hozni. Mindazok a szervezetek, amelyek ezt a nevet viselik - és gondolok a megújítási terveinkben ugyancsak szereplő, de most nem említett Budapesti Művészeti Hetekre és Budapesti Tavaszi Fesztiválra -, valamilyen módon a várost szolgálják.- Bizonyára a névhasználatban is lesznek csatáink, ahogyan egyéb kérdésekben is vitáink, hogy képviselőtársainkkal elfogadtassuk azt az alapelvet: a hosszú távú fejlesztési stratégiának a kulturális turizmusra és fejlesztésre kell épülnie. Konszenzusra kell jutnunk abban is, hogy a kultúra csak rövid távon kiadás, közép- és hosszú távon messzemenően megtérül mindaz a kulturális beruházás és létesítmény, amely kifejezetten az expóra épül. A gazdaság és a kultúra mindenütt a világon kéz a kézben fejlődött, ezért úgy készülünk a világkiállításra, hogy a főváros kulturális kínálatát

• gazdagítjuk. Nemcsak a külföldieknek: önmagunknak is.

____ . t .Gábor István ;

ík W 4 ' « f i » - *